Kidobott pénz és idő, vagy életre szóló befektetés továbbtanulni?

a K&H felmérése szerint a kapunyitási pánik még mindig erősen jelen van a pályakezdők életében

Mark Zuckerberg diploma nélkül lett a világ egyik legsikeresebb embere, Steve Jobs és Bill Gates szintén otthagyták az egyetemet, Quentin Tarantinónak pedig még érettségije sincs. Az előző példák persze kivételes esetek, több kutatás is bizonyítja, hogy a jólét és az iskolázottság szoros összefüggésben áll egymással, tehát 2018-ban is jó befektetést teszünk, ha időnket önmagunk fejlesztésére, tanulásra fordítjuk. A K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő szervezői szerint a szülőknek érdemes minél hamarabb körüljárni gyermekükkel ezt a témát. A beszélgetésnek jó kiindulópontot adhat, hogy a pénzintézet 2017-es felmérésében a magyar fiatalok jövővel kapcsolatos számításait, pénzügyi elvárásait kutatta.

A médiában, televízióban, az interneten számtalan példát látunk arra, hogyan tehetünk szert sikeres és gazdag életre, akár tanulás nélkül is. Miért kell iskolába járni? – teszi fel sok kisgyerek a kérdést. Később ez még komplikáltabbá válik: megtérül a tanulásba való befektetésem? Milyen életszínvonalat tudok kialakítani magamnak? A kérdés a pályaválasztási, továbbtanulási időszakban még fontosabbá válik a szülők és a gyermekek életében egyaránt, amire érdemes már korán felkészülni. A mérlegelésnél kiindulópontunk lehet az, hogy több kutatás is bizonyítja: a gazdasági jólét és az iskolázottság szoros összefüggésben áll egymással. Kézdi Gábor, a CEU docense és a Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa például arra a közgazdaságtani megállapításra hivatkozik, hogy globálisan nézve az iskolázottabb emberek átlagosan 10 százalékkal többet keresnek. Mindemellett az iskolázottság pozitív hatása nemcsak az egyénnél jelentkezik, hanem annak környezetében is.

A fiatalok sokszor bizonytalannak érzik a jövőt, a körülöttük lévő világot vagy gazdasági klímát. A munkához való attitűd azonban szinte bármilyen életkorban formálható. Horváth Magyary Nóra, a K&H kommunikációs ügyvezető igazgatója szerint a pályakezdő fiatalok nagyon különböző módon viszonyulnak a munkába lépéshez vagy a karrier fogalmához. Sokaknak vannak jó elképzeléseik, akár előrehaladott üzleti terveik is, de félnek kockázatot vállalni, mert nem tanulták meg, hogyan vágjanak neki annak a bizonyos nehézkes első lépésnek. Egyszerűen nincs meg hozzá a tudás- és készségbeli eszköztáruk. Hatalmas potenciált látok a fiatalokban, azonban céljainkért, önmagunk fejlesztésért mindennap minél fiatalabban tennünk kell, és ez igaz a pénzügyi tudatosságunkra is. A K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő idei fordulójára két hónap alatt már több ezer diák jelentkezett. Ez úgy érzem, egyértelmű mutató száma annak, hogy a fiatalok meg akarják tanulni, hogyan hozzanak okos pénzügyi döntéseket. A célunk az, hogy felnőtt korban képesek legyenek mérlegelni a lehetőségeiket, ne féljenek a pénztől és a munka világában is döntésképesek legyenek, ezáltal teljes életet éljenek.

A jóléttel és az iskolázottsággal kapcsolatos beszélgetésnek jó kiindulópontot adhat az is, ha szülőként látjuk gyermekeink jövővel kapcsolatos számításait, pénzügyi elvárásait is. A magyar pályakezdők stabil megélhetést keresnek fair fizetés mellett, derül ki a K&H ifjúsági indexéből, amelyben 2017 harmadik negyedévében 300 magyar fiatalt kérdeztek meg a 19-29 éves korosztályban a jövővel kapcsolatos elvárásaikról és a munkáról alkotott véleményükről. A kapunyitási pánik még mindig erősen jelen van a pályakezdők életében. Az elégedettségi ráták időről időre ingadoznak, de a stresszelők tábora változatlanul nagy Magyarországon. A megkérdezett diákok mintegy 49 százaléka szerint könnyű állást találni az iskolai évek után. Pozitív oldalról nézve ez javulás az előző negyedéves 40 százalékhoz, és az év eleji 44 százalékhoz képest.

Milyen bevételekkel számolnak itthon a fiatalok?

A K&H ifjúsági indexe szerint a 19-29 éves korosztály átlagosan nettó 105 000 forintot keres, ami az eddig mért legmagasabb érték. Az aktív kereső fiatalok 164 000 forintos átlagával szemben a diákok átlagos keresete csak 44 000 forint, míg a munkanélküliek 32 000 forintot említettek átlagosan. Az indexből az is kiderül, hogy a dolgozó fiatalok nettó fizetéssel kapcsolatos elvárásai kifejezetten óvatosak. Legalább egy kismértékű növekedésre az aktív dolgozók kétharmada számít (66%), akik között elsősorban a 19-25 évesek számítanak emelkedésre (78% vs. idősebbek 56%). A felmérés szerint a munkahelyét a magyar fiatalok 63 százaléka érezte stabilnak, ez kifejezetten kedvező értéknek számít; év elején még csak 55% gondolta így.

Elégedettek az életükkel?

Összességében az élettel való elégedettség értéke alacsonyabb a megelőző negyedév adatánál, a fiatalok 38 százaléka nyilatkozott úgy, hogy összességében elégedett az életével. A diákok a leginkább elégedettek (47%), míg a munkanélküliek sokkal kevésbé, náluk csak 6 százalék az elégedettek aránya.

A fiatalok alapvetően optimistán néznek a jövőbe: 71 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy az életük a közeljövőben kisebb vagy nagyobb mértékben, de pozitív irányba fog megváltozni.