Kevesebb Adria… A Balaton nyugati részén tömegesen megjelentek a kékalgák a vízfelszínen

    A Balaton nyugati részén már tömegesen megjelentek a cianobaktériumok (kékalgák) a vízfelszínen – tájékoztatta a mintavételezések eredményét az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézete (BLI) az MTI-vel szerdán.

    Az elmúlt napokban sok bejelentés érkezett többi között Alsóbélatelep, Fonyód, Balatonmáriafürdő, Balatongyörök, Vonyarcvashegy, Balatonfenyves, Balatonszárszó, Balatonszemes, Balatonboglár térségéből a tihanyi intézethez arról, hogy szabad szemmel jól látható algavirágzást észleltek a partok mentén.


    A BLI közleménye szerint a kutatók keddi mérései alapján ez a jelenség a Keszthelyi-medencében a Balaton közepén is megfigyelhető volt. Még nincs nagy algatömeg jelen a vízben, de az algák mennyisége a tó nyugati területein erőteljes növekedésnek indult – írják.


    Vörös Lajos kutató professzor (BLI) az MTI-nek elmondta: annak ellenére, hogy a teljes vízoszlopot nézve az algamennyiség még nem kifogásolható, a kékalgák mennyisége helyenként és időszakosan meghaladta az egészségügyi határértéket, ami 50 mikrogramm/liter klorofill-A. Hozzátette, hogy a Keszthelyi-medence közepén vízfelszínen 70 mikrogramm/liter klorofillkoncentrációt is mértek, valamint a toxintermelésre is képes cianobaktériumok egyeduralmát tapasztalták a vízmintában. Vélhetően a partközelben látható algásodások esetében is hasonló eredményre jutott volna a vízfelszíni vizsgálat – jegyezte meg.


    A kutató elmondta: kedden Balatonfűzfőtől Keszthelyig végigvizsgálták a Balaton vizét. A tapasztaltak szerint az algásodás mértéke a két hete végzett utolsó mérés óta megduplázódott, a nyugati medencére jellemző, a keleti medencében számottevően kisebb.


    Felhívta a figyelmet arra: a kékalga toxinja fürdőzőknél allergiás bőrreakciót, kiütést, szemirritációt okozhat, ami elkerülhető a fürdőzés utáni zuhanyzással. Ha kisgyermekek ebből a vízből nyelnek, a szervezetükbe jutó toxin hasmenést okozhat. Ezért célszerű lenne legalább hetente ellenőrizni a strandok vízminőségét – javasolta a professzor.


    Arról is beszámolt, hogy a vízminták toxintartalmát az országban csak egy helyen, Debrecenben tudják mérni, drága vizsgálatról van szó, így erről a BLI-nek pillanatnyilag nincs adata. Hangsúlyozta, hogy a Balatonból történő ivóvízkivételben egyelőre nem jelent kockázatot az algásodás, mivel az a meder aljáról történik, a kékalga jelenléte pedig a vízfelszínre jellemző.


    A Balaton körüli megyék kormányhivatalai korábban közölték, havonta egyszer mérik a víz minőségét a balatoni fürdőhelyeken. Lombár Gábor, az önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnöke szerdán közölte az MTI-vel: az érintett hatósághoz fordul azzal a kéréssel, hogy az algásodásra tekintettel ellenőrizzék sűrűbben a vízminőséget, valamit adjanak útmutatást a strandüzemeltetőknek, miként és miről tájékoztassák a fürdőzőket.

    Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) hétfőn közölte az MTI-vel, hogy megkezdték a kotrást a Balaton nyugati medencéjében a víz megnövekedett klorofill-A-tartalma és az algamennyiség miatt.


    Emlékeztettek arra, hogy a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság akkreditált laboratóriuma a múlt héten a határértéket jelentősen meghaladó klorofill-A-szinteket mért a tó nyugati medencéjében, ennek alapján az OVF harmadfokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendelt el és a mederkotrás előkészítésére utasította az érintett vízügyi igazgatóságokat.