Havonta 103 százalékkal többet terveznek a magyarok ruhára költeni az év hátralevő részében, mint a veszélyhelyzet időszakában
- Az online piactéren idén márciustól májusig 40 százalékkal kevesebb ruhát vásároltak a vaterázók a tavalyi év hasonló időszakához képest
- 4 százalékkal kevesebben választják a hagyományos üzleteket ruhavásárlásra a veszélyhelyzetet követő időszakban, mint azt megelőzően, és szinte ugyanennyivel nőtt a webáruházakat preferálók száma (3,8%)
2020. januártól júniusig átlagosan 3,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest a KSH adatai szerint1, a ruházati cikkek ezzel szemben tartották a korábbi szintet2. Ez utóbbira szükség is van, hiszen a Vatera friss felmérése rávilágított3, hogy márciustól júniusig átlagosan havi 8 875 forintot kötöttek ruhára a válaszadók, az év további részében viszont kétszer ennyit, havonta 18 000 forintot terveznek öltözetükre fordítani. A megkérdezettek 40 százalékánál ez az összeg megegyezik a veszélyhelyzet előttivel, a válaszadók 21 százaléka viszont a veszélyhelyzet előttinél is többet fog ruhára költeni, így várhatóan a ruhaipar forgalma hamarosan a tavalyi, illetve év eleji szintre emelkedhet.
Márciustól májusig az online piactér is tapasztalt a felhasználók beszámolójához hasonló mértékű változást a ruházati szegmensben, 40 százalékos visszaesés történt az eladott darabszám tekintetében, és 43 százalék forgalomcsökkenés volt megfigyelhető. Ugyanakkor a vásárlási kedv elkezdett visszatérni, júniusban már csak 10 százalékos különbség tapasztalható a ruházat kategóriában.
A virtuális vásárlás erősödése maradandónak látszik
Az online piactér márciusban4 és júniusban3 is megkérdezte a felhasználókat, hogy mi az elsődleges ruhabeszerzőhelyük. Összességében elmondható, hogy többen preferálják a virtuális vásárlást most, mint a járvány előtt. 4 százalékkal kevesebben választották a hagyományos üzleteket a vásárlás leggyakoribb formájaként (júniusban 58 százalék a márciusi 62 százalékhoz képest). Közel azonos arányban viszont növekedett a webáruházakat preferálók aránya 17 százalékról 20,8 százalékra. Amíg korábban a megkérdezettek 8,7 százaléka volt rendszeres látogatója a használtruha üzleteknek és 4,8 százalékuk vásárolt hazai online piactereken, addig most a használtruha boltok forgalma mérséklődött (7,1%) az online piactereket pedig már 5,8% választja. Bár a Vatera a ruha kategóriában jelentős csökkenést tapasztalt a veszélyhelyzet idején, összességében az oldal forgalma körülbelül 20 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A használtat azért keressük, mert egyedi és olcsó
Várakozások szerint a ruházati cikkek fogyasztása 63 százalékkal növekszik majd 2030-ra, a mai 62 millió tonnáról 102 millió tonnára. Ez több mint 500 milliárd pólónak felel meg5. A környezettudatosság tehát a ruházkodásban sem elhanyagolható szempont, használt darabok vásárlásával pedig sokat tehetünk az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért. A járványhelyzet ideje alatt viszont jobban tartottunk a használt ruháktól az online piactér kutatásának tanulsága szerint. Míg korábban a válaszadók 60 százaléka választotta inkább az új ruhákat, addig a járványhelyzet idején ez a szám 66 százalékra emelkedett. A veszélyhelyzet megszűnése után ez visszaállt hozzávetőlegesen a korábbi arányra (61%). A Vaterán ugyanakkor a kritikus 3 hónapban is változatlan volt a használt és új termékek eladásának aránya, a korábbi időszakkal megegyezően a vevők háromnegyede a használt darabokat részesítette előnyben. A kutatás rávilágított arra, hogy a vásárlók 28 százaléka egyedi darabok keresése, 26 százaléka pedig árérzékenység miatt választja a használt ruházati cikkeket. A megkérdezettek 15 százaléka a felesleges eladása, új használt holmik beszerzése mellett rendszeresen tudja frissíteni a ruhatárát, 15 százalék pedig a környezettudatosság miatt dönt ezek mellett a termékek mellett.
Hasznosítjuk, vagy nem, de nem dobjuk ki, ami felesleges
A válaszadók nagy részére (72%) nem jellemző, hogy kidobja a felesleges ruhákat. Szinte minden második ember (46%) szívesen eladományozza vagy elajándékozza, a kitöltők harmada (32%) szívesen megtartja, negyede pedig eladja azokat. Az „egyszer talán még jó lesz” országa vagyunk, a megkérdezettek 58 százaléka tartja meg emiatt a cuccait, 28 százaléknak pedig nincsen szíve megválni a felesleges holmiktól. Minden tizedik (11%) ember gondolja, hogy nem olyan értékes darabok, hogy eladja őket. A kitöltők negyede kevesebb, mint 10 ezer forintra becsülte a nem használt ruhák értékét, harmaduk (36%) pedig 10 és 30 ezer forint közötti összegre tette azokat. A válaszadók 20 százaléka 30 és 50 ezer forint közötti értékben, 12 százaléka pedig 50 és 100 ezer forint közötti értékben őrizget felesleges ruhadarabokat. A válaszadók 8 százalékánál még ennél is többet érnek a háztartásban lévő nem használt ruházati cikkek. Mindenesetre a kutatásban résztvevők negyede az elmúlt 4 hónapban adott el felesleges ruhát, így is próbált kis bevételhez jutni.
Ruha legek
A felmérést végző Vatera történetében a legdrágábban, 599 000 forintért egy nercbunda kelt el. A ruházati szegmens győztese általában a női ruházat, amely havonta átlagosan 7,7 millió forintos forgalmat ér el. Általánosságban a legkeresettebb ruházati márkák a Nike, az Adidas, a H&M, a Converse és a Zara. A férfi ruházat forgalma átlagosan 6,9 milliót tesz ki. A legnépszerűbb kiegészítők a napszemüvegek, erre egy év alatt több, mint 7 milliót költöttek a vaterázók, ezt követik az övek és övcsatok közel 5 millió forint értékben. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán pedig a pénztárcák állnak, amelyekre több mint 3 millió forintot szántak. A jelenlegi legdrágább ruházati ritkaság egy Burberry bunda, amelyet 2,1 millió forintért hirdetnek.
1 Központi Statisztikai Hivatal 2020. július 8-án közzétett Gyorstájékoztató fogyasztói árakról
2 Központi Statisztikai Hivatal: Fogyasztóiár-indexek a termékek és szolgáltatások részletes csoportjai szerint
3 A Vatera saját felhasználói körében végzett online kérdőíves felmérése alapján, amelyben 4 669 fő vett részt 2020 júniusában
4 A Vatera saját felhasználói körében végzett online kérdőíves felmérése alapján, amelyben 6 086 fő vett részt 2020 márciusában
5 A Boston Consulting Group 2017-es Pulse of the Fashion Industry kutatás alapján, amelynek megrendelője a Global Fashion Agenda volt
