Károsítja a környezetet a kutyák vizelete és ürüléke a természetvédelmi területeken

    Olyan mennyiségű a kutyák ürüléke és vizelete a természetvédelmi területeken, hogy az már károsítja a vadvilágot – állapította meg egy új kutatás.

    Az elemzés szerint törvénybe ütköző szintet ér el az ösvények mentén a talaj nitrogénnel és foszforral való túltrágyázottsága.


    A tudósok a Belgiumban, Gent környékén lévő négy természetvédelmi területen 18 hónap alatt megforduló kutyák számát vették alapul. Véleményük szerint hasonló a helyzet az összesen mintegy 87 millió kutyának otthont adó Európa többi részén is – írja a The Guardian.


    A kutyák sétáik során évente átlagosan 11 kilogramm nitrogént és 5 kilogramm foszfort hagynak hátra hektáronként. Ez hasonló mértékű szennyezés, mint amelyet a mezőgazdaságból, iparból és közlekedésből származik: ezekhez hektáronként 5-25 kilogramm nitrogén köthető. A kutyák melléktermékeinek hatása tehát jelentős.


    A négylábúkat sétáltató gazdák azt hiszik, a kutyakaki nem okoz semmilyen kárt  a környezetnek. De a legtöbb ökoszisztémában alacsony az ásványi anyagok mértéke, a túltrágyázás pedig csökkenti a biodiverzitást azáltal, hogy hatására egyes növények, például a csalán vagy a medvetalp elburjánzanak és elnyomnak más növényeket, valamint olyan állatokat, melyek léte ezen növényektől függ.


    Nagyon meglepődtünk azon, hogy milyen magas lehet a kutyáktól származó ásványi anyag. A mezőgazdaságból, iparból és közlekedésből származó légköri nitrogén jogosan nagy figyelmet kap, miközben ebből a szempontból a kutyák okozta problémával nem foglalkoznak – mondta Pieter De Frenne, a Genti Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője.


    A kutatók a nitrogén és foszfor szintjét abból a helyzetből kiindulva becsülték fel, amikor a kutyákat pórázon vezetik és legfeljebb az ösvények 2 méteres körzetében kóborolnak el.


    Az Ecological Solutions and Evidence című tudományos lapban bemutatott vizsgálat során több mint 1600 kutyát számoltak össze természetvédelmi területek 500 látogatása során. Ezeket az adatokat kombinálták a kutyák által kiválasztott nitrogén és foszfor ismert szintjével, hogy megbecsüljék az összes lerakódott tápanyagot.


    A szakértők rögzítették azt is, hogy pórázon voltak-e a kutyák. Ennek figyelembe vételével évente hektáronként 126 kilogramm nitrogén rakódhat le az ösvények mentén és 4 kilogramm a természetvédelmi terület többi részén. Ha minden kutyát pórázon tartanának, az ösvények melletti mennyiség 175 kilogrammra növekedne.


    Ha minden ürüléket felszedne és elvinne a gazdi, akkor szinte minden foszfor eltűnne, a nitrogénnek azonban csak fele, mivel a kutyák vizelete jelentős mennyiségben tartalmaz nitrogént, foszfort azonban alig.


    Korábbi kutatások rávilágítanak, hogy a magas ásványianyag-szint három évvel a kutyák kitiltása után is megmaradna.