Jönnek a gépek által olvasható pénzügyi kimutatások

A vállalatoknak készülniük kell az új szabályozás követelményeire

A digitalizáció vívmánya, hogy a tőzsdén jegyzett társaságok éves beszámolói hamarosan gépek és emberek által egyaránt jól olvasható formátumban is elérhetőek lesznek. A bárki számára szabad hozzáférést biztosító elektronikus adatok növelni fogják a befektetői információk átláthatóságát, és várhatóan ösztönzik az innovációt. Miben jelent ez előrelépést, és milyen kockázatokra készüljenek a vállalatok?

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) beszámolási célokra új Európai Egységes Elektronikus Formátumot (ESEF) vezet be. Ezáltal a pénzügyi beszámolás jelentősen változik az Európai Unió által szabályozott tőzsdén jegyzett társaságok esetében. Az éves beszámoló új elkészítési formátuma az XHTML lesz, amely lehetővé teszi az „inline” XBRL (iXBRL) használatát, melyben az IFRS szabályai szerint konszolidált adatokat rögzíteni kell.

„Elengedhetetlen, hogy az érintett, tőzsdén jegyzett vállalatok megértsék az új szabályozás követelményeit, és időben tervezzék az ESEF bevezetését. Ennek érdekében el kell készíteni a szükséges projekttervet, és célszerű egyeztetni az új követelmények kapcsán érdekelt felekkel is” – hangsúlyozza Balázs Gábor, a PwC Magyarország számviteli tanácsadó csoportjának cégtársa.

Mi változik az iXBRL világában?

Az XBRL egy ún. kiterjeszthető üzleti beszámolási nyelv (angolul eXtensible Business Reporting Language), amely nyílt és szabadon hozzáférhető. Az „inline” XBRL a pénzügyi beszámolás olyan szabványa, amely a számítógépek által értelmezhető, adott taxonómiát követő „címkéket” használ.

Az iXBRL-nek elektronikus formátumúnak kell lennie, az ESMA által kidolgozott szabályok alapjául az IASB IFRS taxonómiája szolgált. A taxonómia egy hierarchikus szótár, amely adott jelentési célokra határoz meg egy címke halmazt. Az ESMA a taxonómia létrehozásán túl közzétett olyan ajánlott szabályokat is, amelyek elmagyarázzák az alkalmazandó eljárásokat, amennyiben a taxonómia címkéi nem felelnek meg az adott közzétételnek. Röviden, ezen esetekben a készítőnek új címkét kell létrehoznia (ezt általában ún. „kiterjesztésnek” nevezzük), és össze kell kapcsolnia azt a legközelebbi (jelentésű és hatókörű) címkével, amely a közzétett taxonómiában megtalálható – a folyamatot ún. „horgonyzásnak” nevezik.

„Az ESEF szerint készült beszámolók esetében a felhasználók számára komoly jelentőséggel fog bírni a címkézés minősége. Az új típusú, XHTML beszámolók összeállítása során a társaságok számára döntő fontosságú lesz az elvégzett címkézés megfelelőségének belső felülvizsgálata.

Jelenleg a gépekkel olvasható XBRL címkék nem tartoznak a könyvvizsgálat hatókörébe, azonban az új követelmény várhatóan intézkedéseket tesz szükségessé a szabályozás módosítását illetően” – mondja Balázs Gábor.

Milyen előnyökkel jár az iXBRL?

Az ESMA tervei között szerepel, hogy az ESEF alapú éves beszámolókat szabadon hozzáférhetővé teszi mindenki számára az új egységes Európai Elektronikus Hozzáférési Ponton (EEAP) keresztül. Az EEAP egy, az ESMA által létrehozott internetes portál, amely megkönnyíti a határokon átnyúló szabályozási információkhoz való hozzáférést.

Az iXBRL a szabályozók és vállalkozások számára strukturált, gépek által is olvasható üzleti információkat gyűjt össze. Használata növeli a beszámolók átláthatóságát, magasabb fokú összehasonlíthatóságot eredményez, olcsóbb ellenőrzést és értékelést, valamint jobb kockázati profil meghatározást és esetkiválasztást tesz lehetővé.

Mikor lesznek hatályosak a követelmények?

Az ESEF követelményei a 2020. január 1-jén vagy azt követően kezdődő beszámolási időszakra vonatkoznak, szakaszonkénti megközelítéssel:

1. szakasz: A 2020. január 1-jén vagy azt követően kezdődő időszakra vonatkozó éves beszámolók esetében kötelező lesz az elsődleges kimutatások és tíz további tétel címkézése, bármely egyéb címkézés választható.

2. szakasz: A 2022. január 1-jén vagy azt követően kezdődő időszakra vonatkozó éves beszámolók esetében az első szakasszal megegyező címkézési követelmények érvényesek; valamint bővül a kötelező tételek listája, mely tartalmazza a kiegészítő melléklet blokkonkénti címkézését is.

Milyen tényezőket kell figyelembe venni az ESEF implementáció tervezésekor?

Az ESEF-re való felkészülés érdekében a legfontosabb cselekvési és döntési pontok a következők:

  • Tanulás: Az ESEF követelményeinek, az IFRS taxonómiájának megismerése, a projektcsapat és a vezetőség oktatása.
  • Stratégia: Döntés az ESEF projekt irányításáról, valamint a megvalósítás formájáról, azaz arról, hogy az a cégen belül vagy a külső szolgáltató általi történik-e majd.
  • Időzítés: Kulcsfontosságú elem, a lehető legkorábban el kell kezdeni a felkészülést, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a szoftverek beszerzéséhez, az alkalmazottak képzéséhez, az informatikai tesztelések elvégzéséhez, a régi és új rendszerek párhuzamos futtatásához, és az esetleges hibák kijavításához.
  • Egyeztetés: El kell végezni a pénzügyi kimutatások és az IFRS taxonómia egyeztetését, valamint elemezni a kiterjesztések és horgonyzások szükségességét.
  • Szoftver-eszköz: A megközelítés kiválasztásával el kell kezdeni a megfelelő megoldás értékelését (a választott szoftver lehet beépített ún. „built-in”, ráépített ún. „bolt-on”, illetve önálló iXBRL vagy beszámoló készítést irányító szoftver).

Milyen kockázatokkal szembesülnek a vállalatok?

Amennyiben a címkéket helytelenül alkalmazzák, vagy a kötelező címkék hiányoznak, úgy a benyújtás sikertelen lehet a szabályozók által alkalmazott taxonómia és beszámolási szabályok szerint elvégzett elektronikus jóváhagyási eljárás során.

„Fontos, hogy az érintettek elegendő erőforrást allokáljanak a vállalat pénzügyi kimutatásainak megfelelő, benyújtási határidőt megelőző címkézésére. Az ellenőrzési pontokat úgy kell megtervezni és implementálni, hogy a címkézés ésszerűsége felülvizsgálható legyen, illetve az biztosítsa a megfelelő bizonyítékok rendelkezésre állását. A szükségszerű változások esetén elfogadott folyamatokat kell használni a változtatási kérelmek kommunikálására, amely elegendő időt biztosít a címkéző csapat részére a feladat végrehajtásához” – magyarázza a PwC szakértője.