Itt az ideje az emlőrákszűrésnek!

A pandémia miatt az emlődiagnosztikai vizsgálatok jó része elmaradt, amely több ezer hölgy életét követelheti az elkövetkező 10 évben Magyarországon is. Az idei „mellrák megelőzési hónap” fő üzenete: ne halogassuk tovább a szűrést!

Egy amerikai kutatás szerint a világjárvány miatt az emlőrákszűrések 80%-a nem vagy késve történt meg az elmúlt időszakban, így a korai stádiumú, még jó eséllyel gyógyítható emlődaganatok felfedezésének aránya romlott. Emiatt a szakértők szerint 2030-ra akár megduplázódhat vagy megháromszorozódhat a mellrák következtében elhunytak száma.1 Ez a betegség a második leggyakoribb ráktípusnak számít a magyar hölgyek körében is: 2018-ban 9864 nőnél diagnosztizáltak valamilyen bőrdaganatot, 8396 esetben pedig emlődaganatot, a harmadik helyen a tüdő és a hörgőket érintő elváltozások álltak 4278 fővel.2 Ebből is látható, hogy milyen fontos a súlyos betegség megelőzése, ezt célozza minden évben a rózsaszín október kezdeményezés. Íme a legfontosabb tudnivalók az emlővizsgálatokról és a daganatszűrésről!

Hány éves kortól érdemes emlődaganatszűrést végeztetni?

A rosszindulatú emlődaganatok akár egész fiatal korban is előfordulhatnak, de igazán 35-39 év között érik el az esetek a több százas nagyságrendet (300 fő), ugyanakkor ez szám 45-49 éves korra megduplázódik, majd 65-69 éves kor között megnégyszereződik.3 Dr. Barna Krisztina, az Affidea Magyarország képalkotó diagnosztika orvosigazgatója elmondta: „Az, hogy kinek mikortól érdemes emlőrákszűrést vagy szűrő jellegű vizsgálatot végeztetni sok tényezőtől függ: ilyen például az emlőszerkezet, a családi anamnézis, vagyis előfordult-e a közvetlen rokonok között korábban mellrák, de függhet a hormonális státusztól is. A részletek ismeretében minden páciensnél egyedileg dönt a szakorvos arról, hogy kinek mikor és milyen időközönként javasolja a szűrővizsgálatokat.” Általánosságban elmondható, hogy minden hölgynek 40 éves kor fölött évente, de legalább kétévente érdemes emlőrákszűrésen részt venni. Azoknak – akiknek a családjában előfordult ez a betegség- 5 évvel azelőtt kell elkezdeni a rendszeres mammográfiás vizsgálatokat, mielőtt a rokonnál az igazolt megbetegedés történt

Mit kell tudni az emlővizsgálatokról?

A legmegbízhatóbb eljárás az emlőrákszűrésre a röntgenmammográfia, de ajánlott mindenkinek komplex emlő vizsgálatot végeztetni, amely magába foglalja a mammográfia mellett a szakorvosi fizikális vizsgálatot és az emlők és nyirokrégiók (hónalj, kulcscsont környéke) ultrahang vizsgálatát egyaránt. Sok hölgyben felmerül, hogy implantátumokkal lehet-e mammográfiás vizsgálaton részt venni. Ebben az esetben speciális felvételi technikát alkalmaznak a mammográfia során, amelyet itt is kiegészítenek ultrahangos vizsgálattal. Az emlődiagnosztika része lehet az emlő MR vizsgálat is, mely során kontrasztanyag adása mellett áttekinthető az emlők teljes állománya, a mellkasfal és a környező nyirokrégiók. Az MR az elváltozásokat karakterizálja, megmutatja azok térbeli kiterjedését, illetve felfedezésre kerülhet más képalkotó módszerekkel nem ábrázolódó – akár ellenoldali – egyéb elváltozás is. Natív (kontrasztanyagot nem igénylő) MR vizsgálat során az emlőimplantátumok megítélésére van mód. Bármely fent említett vizsgálat során, ha elváltozást találnak, a legtöbb esetben biopsziás mintavétel történik. A szövettani eredmény határozza meg ugyanis pontosan az adott elváltozás mibenlétét, hogy jó vagy rosszindulatú daganatról, esetleg valamilyen egyébről van-e szó.

Ne kell félni a mammográfiás vizsgálattól!

A hölgyek jó része a mammográf által kifejtett kompressziótól tart a leginkább, holott a vizsgálat alatt érzékelhető nyomás okozta kellemetlenség professzionális szakasszisztensi közreműködéssel egyáltalán nem fájdalmas. Sőt mi több, ma már léteznek olyan önkompressziós berendezések is, amelyeknél a páciens saját maga tudja irányítani a nyomás erejét. Hormonálisan aktív hölgyek esetében mammográfiára és MR-vizsgálatra a legoptimálisabb időpont a menstruáció kezdetétől számított második-harmadik hét között van, ugyanis ekkor a legkevésbé érzékeny az emlő és alacsonyabb a mirigyek aktivitása is. Menopauza után azonban nincs szükség különösebb időzítésre.

1 https://www.washingtonpost.com/health/breast-cancer-deaths-pandemic/2021/07/30/bac0c1ac-f083-11eb-81d2-ffae0f931b8f_story.html

2 https://onkol.hu/nemzeti-rakregiszter/

3 https://onkol.hu/nemzeti-rakregiszter/