Így látja az ismert ausztrál filmes-történész a hunokat
Eléggé szittya vagy?
Ezeket tudtad?
7 ÉRDEKESSÉG, AMI KIDERÜL ATTILÁRÓL
DAVID ADAMS, a híres történész A birodalom vége című sorozatban egészen új szemszögből mutatja be azokat a hódítókat, királyokat és császárokat, akiknek óriási birodalma aztán rövid idő alatt látványosan omlott össze. Több mint 1500 évvel ezelőtt egész Európa Attila, a barbár hódító nevét félte, aki keletről érkezett, hogy nomád hadseregével uralja az egész kontinenst. A javarészt Magyarországon forgatott Attila, a hun című epizódban Adams a történelem leghíresebb hódítójának hadjáratát és birodalmának gyors bukását tárja fel. Íme, 7 érdekesség a Viasat History-n március 2-án 18:55-kor induló epizódból.
- A Közép-Ázsiából érkezett hunok egy nomád törzs, amely nyugatra vándorolt, és közben minden útjukba eső területet az uralmuk alá hajtott. Hódításainak csúcsán Attila birodalma a Fekete-tengertől egészen a mai Németországig terjedt.
- A hunok elválaszthatatlanok voltak a lovaiktól. Nyereg nélkül lovagolták meg azokat, rajtuk ülve étkeztek, tárgyaltak, mi több, aludtak. És természetesen lóháton harcoltak. Akár 200 méteres távolságot is lefedő íjaikkal lazán kicselezték a tradicionális, frontálisan támadó seregeket.
- Hogy megjelenésük ijesztőbb legyen, a hunok igyekeztek fejüket meghosszabbítani. Ezt úgy érték el, hogy gyerekeik fejét egészen kicsi koruktól fogva szoros kötéssel látták el, így koponyájuk hosszanti irányban növekedett. Az így megnyúlt fejek rémületesebb megjelenést kölcsönöztek a nomád harcosoknak.
- Attilát sokan primitív barbárnak tartották, de valójában kiváló stratéga volt. Éveken át figyelte a Római Birodalom egyre nehezebben fenntartható működését, és még harcolt is az oldalukon, hogy elnyerje a bizalmukat. Ugyanakkor sápot is szedett tőlük, melyért cserébe garantálta, hogy nem veszélyezteti a keleti határon lévő kereskedővárosok működését. És mikor úgy érezte, hogy a birodalom pozíciója gyengül, egy kicsit mindig megemelte a védelmi pénz mértékét.
- A közhiedelemmel ellentétben Attila nem egyedül uralkodott a hunok felett. Legalábbis eleinte nem. Bátyjával, a nálánál sokkal forróbb fejű Bledával közösen irányították a törzseket, ám egy idő után Attilának terhessé vált a fivére vérmérséklete. Bizonyos feljegyzések szerint Bleda csata közben, mások szerint vadászat során veszítette életét, de Attilának mindenképp benne volt a keze, mint ahogy Bleda fiának eltűnésében is.
- Attila hódítása jelentősen hozzájárult a világ egyik leggyönyörűbb városa, Velence kialakulásához. Mikor úgy döntött, hogy az Adrián keresztül megtámadja Nyugat-Európát, a későbbi Itáliában található kikötővárost, Aquileiát vette célba, amely akkoriban forgalmas kereskedőközpont volt. Amikor a keletről érkező Attila lerohanta a százezres lélekszámú várost, a túlélők nyugatra menekültek, és az ott lévő sziget-csoportokon rejtőztek el. A természeti adottságok itt egyáltalán nem voltak ideálisak, de a főbb stratégiai pontoktól távol estek, így hosszabb távra tudtak berendezkedni, ezzel pedig megszülettek a „lebegő város” alapjai.
- A hódító akár Rómáig is előrenyomulhatott volna, de az Itálián végigsöprő maláriajárvány megálljt parancsolt neki, és inkább hazatért a mai magyar Alföldön található központjába, hogy újra megházasodjon. A legendák szerint Attilának több törzsnél, 50 különböző felesége volt: legutóbbi választása a germán Ildikóra esett. A nászéjszakát azonban már nem élte túl. Egyes híresztelések szerint merénylet áldozata lett, de valószínűbb, hogy szimpla baleset érte. Aznap este Attila rengeteget ivott és mértéktelenül dorbézolt, és már akkor erősen vérzett az orra, amikor visszavonult újdonsült arájával a hálójukba.
453-at írtunk ekkor: Attila teste még ki sem hűlt, és már el is kezdődött a viaskodás az öröksége felett. Hogy három örökösének hogy sikerült mindössze 15 év alatt tönkretennie az Attila által felépített birodalmat, az kiderül A birodalom vége március 2-án debütáló Attila, a hun című epizódjából a Viasat History-n.
