Igazi könyvritkaságot adott ki az Akadémia a Szent Koronáról
Hányszor és hova, milyen okokból és körülmények közepette szállították koronánkat idegen földre, majd miként tért haza, és mindez hogyan befolyásolta Magyarország mindenkori históriáját?
Hiánypótló kötettel állt elő a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja: A Szent Korona hazatér. A magyar korona tizenegy külföldi útja (1205–1978) című kötetben – a legfrissebb kutatások alapján – a szerzők bemutatják a korona eddig ismert tizenegy hazatérését (1205, 1242, 1305, 1463, 1608, 1664, 1687, 1712, 1790, 1853 és 1978).
A Pálffy Géza vezette „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport feltáró munkája keretében és a kutatócsoport vezetőjének szerkesztésében megjelent, 636 oldal terjedelmű tanulmánykötettel az akadémiai kutatócsoport a magyar tudományosság egyik nagy adósságát pótolta, hiszen a Szent Korona államiságunk és történelmünk legfontosabb szimbóluma, különleges eszmeiségű nemzeti ereklyénk, külföldi tartózkodásait ez ideig mégsem tárta fel szisztematikusan a hazai történetírás és koronakutatás.
Az elmúlt esztendők legújabb vizsgálatai alapján a kötet szerzői (köztük az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai: Skorka Renáta, Pálosfalvi Tamás, Soós István és Zsoldos Attila) koronánk összes – 1205 és 1978 közötti – külföldi útját mutatják be. Hányszor és hova, milyen okokból és körülmények közepette szállították koronánkat idegen földre, majd miként tért haza, és mindez hogyan befolyásolta Magyarország mindenkori históriáját?
Ezekre az izgalmas kérdésekre nemcsak új kutatások, hanem közel kétszáz illusztráció és színes térkép segítségével kaphat sokrétű választ az olvasó. E kiadvány minden magyar állampolgár figyelmébe ajánlható, aki érdeklődik a Szent Korona történetének újdonságai és páratlan kalandjai, valamint Magyarország és Közép-Európa históriája iránt.
A kötetről rövidesen hosszabb ismertetés is megjelenik a Magyar Tudományos Akadémia honlapján, az mta.hu oldalon.
