Ennek hátterében az állhat, hogy a csökkenő hőmérsékletre beinduló fokozott szimpatikus idegrendszeri válasz az addig még egyensúlyban lévő keringési rendszert túlterheli. A hidegre szervezetünk vasoconstrictioval, azaz az erek szűkítésével válaszol, ezzel csökkentve a hőveszteséget. Ennek következtében az átfolyó vér mennyisége is csökken, azaz az adott szerv vérellátása csökkent lesz. A szívre nagyobb teher hárul, a már nem teljesen egészséges érrendszerrel rendelkező, magasabb kockázatú páciensek ilyenkor nagyobb eséllyel szenvednek el infarktust, illetve gyakrabban tapasztalnak mellkasukban nyomó, szorító jellegű fájdalmat, nehézlégzést, ritmuszavart. A hidegre nem csupán a periférián észlelhető érszűkület, hanem a szívet magát ellátó koszorúér rendszerben is nő az ellenállás, az un. vascularis rezisztencia, koszorúérszűkület alakul ki – mondja a doktornő.
Kutatások bizonyították, hogy a hidegebb időszakban, az ismerten szív- érrendszeri betegségek élőfordulásában kockázati tényezőként szereplő koleszterinszint is megnő. Hasonlóképpen az addig stabil plakkok zsírdúsabbá, sérülékenyebbé, ezáltal instabilabbá válnak. Mindezek eredője a koszorúér teljes elzáródását is okozhatja, szívinfarktus kialakulása mellett.
Segítsük a szívünk munkáját!
Téli időjárásban éppen ezért nagyon fontos, hogy védekezzünk a hideg ellen. Ne felejtsük el, hogy ilyenkor a legnagyobb hőleadás területe a fej, illetve a végtagok. Viseljünk sapkát, kesztyűt, megfelelő béléssel rendelkező lábbelit. Nem is gondolnánk, hogy ezekkel a ruhadarabokkal szívünk munkáját segítjük. Szeles időjárás esetén hidegebbnek érezzük a hőmérsékletet, gondoskodjunk szélálló kabátról.
Nem kell félni a hidegtől, a csapadéktól
A szakember felhívja a figyelmet, hogy szervezetünk alkalmazkodóképességét javíthatjuk rendszeres testmozgással, egészséges táplálkozással. Minél több időt töltsünk kint a szabadban, a legjobb, ha minden nap kimegyünk legalább egy órára, függetlenül az időjárástól. Nem kell félni a hidegtől, a csapadéktól, immunrendszerünk erősödik a szabad levegőn töltött időben.
Fontos a D-vitamin pótlása is, éghajlatunkon a lakosság több mint 90%-a D-vitamin-hiányban szenved az év végére. Kutatók összefüggést találtak többek között szív-, és érrendszeri betegségek, inzulinrezisztencia, cukorbetegség, egyes daganatos betegségek, krónikus gyulladásos betegségek és a D-vitamin hiánya között.
Gyógyfürdőkben pihenés, rendszeres ellenőrzés
Hazánkban jelenleg mintegy 150 gyógyfürdő várja a pihenni, gyógyulni vágyókat. Egyre elterjedtebb szokás a téli időszakban néhány napra wellness hotelekben kikapcsolódni. A szaunázás, gyógyfürdőzés, termálvízben lazítás valóban rengeteg pozitív hatással van ránk. Ugyanakkor tudni kell, hogy míg egészséges érrendszerűeknél a váltott vizes fürdés (pl. a szauna utáni jéghideg merülő medence) javítja, illetve megőrzi az érfalak rugalmasságát, addig az ismerten szívbetegeknek nem, vagy csak a kezelő, gondozó orvosával történt egyeztetés után ajánlott. Ilyen betegeknek általában a testhőmérsékletnél nem melegebb gyógyvizeket ajánljuk.
A gyógyvizes fürdőzés javasolt időtartamai a legtöbb fürdőben a medencénél fel vannak tüntetve és jelzik azokat a betegségeket, melyek esetében a medence vizének összetétele alapján annak használatát nem, vagy csak korlátozottan javasolják. A túlságosan meleg termálvizet nem ajánljuk kezeletlen magas vérnyomás, ritmuszavar esetén, illetve infarktuson átesett betegeknek sem.
Magas vérnyomás miatt gyógyszert szedő pácienseinknek rendszeres otthoni vérnyomásmérést, vérnyomásnapló vezetését javasoljuk. Napi kétszer érdemes mérni, teljes nyugalomban. A vérnyomás természetes napi ingadozása alapján a méréseket az ébredést követő és a késő délutáni órákban javasoljuk. Amennyiben ezekben az időpontokban a kitűzött célértékeket mérjük, megnyugodhatunk, kicsi az esélye annak, hogy megfelelő gyógyszerbeállítás esetén a napnak más szakában jelentős eltérést tapasztalnánk.
Forrás: Budai Magánorvosi Centrum, purecom
Képek: Pinterest
