Gulyás: „A kormány energia-veszélyhelyzetet hirdetett”
Kérdésre válaszolva Gulyás Gergely kiemelte: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy télen a családok és a gazdaság számára is a szükséges energia rendelkezésre álljon. Ehhez arra van szükség, hogy a gázszállítás Magyarországra folyamatos legyen, a tárolókat pedig a lehető legnagyobb mértékben fel kell tölteni.
Közölte: van a kormánynak havária terve arra, ha egyáltalán nem érkezne gáz Magyarországra, de pillanatnyilag az ország gázellátása folyamatos. Később hozzátette: a kormány a lakosságnak szóló életvezetési tanácsoktól tartózkodna, az a havária tervben a legutolsó eset.
Azt is megerősítette, hogy a kormány október 1-jéig hosszabbította meg a benzinárstopot, amin nem kívánnak változtatni.
Kérdésre elmondta: Magyarország a szénbányászat fokozása mellett is tudja tartani a klímacélokat, a 2030-as szén-dioxid-kibocsátás csökkentést.
Arra, hogy tervezi-e a kormány támogatni a tűzifával fűtőket, a miniszter azt felelte: ezt szolgálja a tűzifakivitel elrendelt tilalma. Emellett felmérik a tűzifahelyzetet az országban, és a kormány programot fog készíteni, hogy elősegítse a fával fűtés minél nagyobb arányát.
Gulyás Gergely elmondta, az átlag energiafogyasztás meghatározásánál súlyozott átlagot számoltak, vagyis kihagyták azokat a háztartásokat, ahol nincs fogyasztás.
Kitért arra is, Magyarországnak semmilyen kötelezettsége nincs egy esetleges európai akut energiaválság esetén. De „mindenkinek szívesen segítünk, ha a magyar családok és a magyar gazdaság biztonságban van”.
Németh Szilárd közölte, a vízzel kapcsolatban a rezsicsökkentés még nem került szóba, de a szerdai kormánymegbeszélésen előkerült a víziközművek helyzete és „a megoldás is körvonalazódott”.
Gulyás Gergely kérdésre elmondta, hogy a rezsicsökkentés fenntartása minden fogyasztási helyre, így a víkendházakra is vonatkozik.
Közölte azt is, hogy azok nem kapnak kompenzációt, akik gáz helyett árammal fűtenek.
Elmondta, be tudják szerezni nagyon drágán az energiát, és ha valaki meg tudja ezt fizetni, akkor azt csinál, amit szeretne.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nem fogadható el az, hogy míg egy katás havi 50 ezer forint adót fizet úgy, hogy munkaviszonyt vált ki, egy ápolónő pedig átlagosan 184 ezer forintot.
Gulyás Gergely emlékeztetett: 2012-ben a katáról szóló önálló törvény elfogadásakor – amelyet akkor egyetlen ellenzéki párt sem szavazott meg – a kormány célja az volt, hogy a lakossági szolgáltatást végző kisvállalkozóknak vezessenek be egy átalányadót.
Tájékoztatása szerint az első százezer katázó kilencven százaléka ebbe a körbe tartozott, azonban a Pénzügyminisztérium adatai szerint a katázók kétharmada ma már munkaviszonyt vált ki, egy cégnek számláz.
Később jelezte: a katás változtatásokat nem költségvetési intézkedésként hozta meg a kormány, hanem az adókülönbségek miatt. Arra is kitért: a jogellenesen tiltakozókkal szemben a rendőrség maximálisan humánusan járt el.
Arra kérdésre, hogy a kata módosításából eredően milyen költségvetési hatással számolnak, a miniszter úgy reagált, nagyon eltérőek a prognózisok. A katát elhagyóknak a munkaviszonyon kívül négy másik lehetősége van, az átalányadózás, az ekhó, a kiva és az egyéni vállalkozás, a költségvetési hatás pedig attól függ, hogy melyiket milyen arányban választják a korábban katázók. Megjegyezte: ezek ugyan magasabb adóteherrel fognak járni, mint a kata, de még mindig kevesebbel, mint amennyit egy tanár vagy egy ápoló fizet.
Megerősítette, hogy a mostani javaslattal a kataszabályozás eredeti céljához tértek vissza, vagyis hogy ezt az adónemet a lakossági szolgáltató, önmagukat fenntartó kisvállalkozók választhassák, most a kiskaput zárták be. Szerinte a katások kétharmada nem az eredeti céloknak megfelelően használta ezt az adózást.
A döntésért a felelősséget az előterjesztő kormány és a szabadon választott országgyűlési képviselők vállalják – jelentette ki.
A miniszter elmondta azt is, hogy önmagában ennek a döntésnek jelentős hatása az inflációra nincs.
A CIKKNEK MÉG NINCS VÉGE!
Lapozz a következő oldalra!
