Főállású, 25 év alatti főállású vagy diák munkaerő?
Az alkalmazás típusán személyenként havonta több tízezer forint is múlhat
A 2017-ben már csökkentett szociális hozzájárulási adó mértéke 2018 januárjában 19,5%-ra mérséklődik tovább, a szakképzési hozzájárulás értéke pedig stagnál, így összességében a bruttó bérre 21% járulékteher rakódik a munkáltató oldalán. Érdemes kiszámolni, hogy milyen típusú foglalkoztatás pontosan milyen költségeket von maga után, hiszen havi szinten munkavállalónként sok tízezer forintot spórolhatunk ezen.
2018-ban 138.000 Ft lesz a bruttó minimálbér. Ez az összeg egy diák munkaerőnek nettó 117.300 Ft-ot, az őt foglalkoztató cégnek pedig nagyságrendileg 180-190.000 Ft-os összköltséget jelent (a piacon szereplő iskolaszövetkezetektől kapott ajánlatoktól függően). Ha ugyanezt a pénzt szeretné hazavinni egy főállású munkaerő, a munkaadónak ez már 213.433 forintjába kerül, 25 év alatti munkavállaló esetén pedig 192.433 forintjába.
Nézzük az átlagfizetéseket!
2017-ben 193.400 forint* volt a nettó átlagfizetés, amely 359.171 forint összköltséget jelentett a munkaadónak egy főállású alkalmazottra vetítve. Ha ugyanez az alkalmazott 25 év alatti, akkor 335.671 forinttal kalkulálhatott a kifizető, ha pedig diák, akkor 303.373 forinttal, azaz az alkalmazás típusa havonta személyenként 24-56 ezer forint többletet vagy éppen megtakarítást jelenthetett.
– Napjainkban kimagasló kereslet mutatkozik az informatikai szakemberekre. Egy kezdő IT-s munkaerő ugyanazzal a tudással rendelkezik akár főállásban, akár diák munkaerőként alkalmazzuk, a kiadások oldalán ez mégis akár 82.000 forint pluszt vagy mínuszt jelenthet havi szinten csak egyetlen fő esetén – erősítette meg Baross Levente, a Schönherz Iskolaszövetkezet elnöke.
2017-ben ugyanis egy kezdő IT-s átlagfizetése nettó 285.950 forint** volt, amely főállású alkalmazás esetén 531.050, 25 év alatt 507.550, míg diák esetén 449.000 forint bérköltség a munkaadó oldalán.
– Minél magasabb a kereset, természetesen annál nagyobb a szakadék, és nem kell extrém fizetésekről beszélni még azon a ponton sem, ahol akár már egy újabb munkaerő is „kitermelhetővé” válik – tette hozzá Baross Levente. A szakember elárulta azt is, hogy sok cég nem csupán költségkímélő okokból dönt diákok alkalmazása mellett, hiszen sokszor az utánpótlás kérdéskörét szeretnék ilyen módon biztosítani, de ugyanilyen vonzó lehet az is, hogy ez a foglalkoztatástípus számukra nem jár bérszámfejtési adminisztrációval, és olyan pluszterhek sem merülnek fel, mint a szabadságolás, a betegszabadság, a táppénz vagy a végkielégítés.
