Ferihegy 1

Az 1-es terminál 2005-ben 9 hónap alatt teljes felújításon esett át, és 2005. szeptember 1-jétől a diszkont légitársaságokat szolgálta ki, majd 2012. május 30-án a Malév csődjét követő forgalomcsökkenés miatt a kereskedelmi utasforgalom elől – ideiglenes hatállyal – elzárták. 2007. július 16. óta vonattal is meg lehet közelíteni az 1-es terminált. Ferihegy néven vasúti megállóhely épült a MÁV közvetlenül a repülőtér mellett haladó, ceglédi (100a) vonalán. 2011-ben, Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a repülőteret átnevezték Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre. 2012. Október 1-jétől Terminal 1 Airport Event Center néven rendezvényközpontként nyílt meg újra a budapesti repülőtér májusban kényszerűségből bezárt 1. Terminálja. A vagyonkezelő Budapest Airport Zrt. már a záráskor kijelentette: a bezárásra ítélt épületnek továbbra is jó gazdája marad, az 1. Terminál kiváló állapotát továbbra is megőrizi, ennek keretében pedig meg kellett vizsgálni, milyen módon hasznosítható más célra a repülést szolgáló épület. A repülőtér üzemeltetője külső partnerek bevonásával létrehozta az Terminal 1 Airport Event Centert, amely lehetővé teszi az épület rendezvényhelyszínként való használatát céges- és magánrendezvények számára egyaránt.

A tervező, if. Dávid Károly ,aki a modern magyar építőművészet egyik megteremtője volt, egy olyan épületet álmodott meg, mely felülről stílusosan, egy hatalmas repülőgépre emlékeztetett. A törzse a nagyméretű impozáns indulási-érkezési csarnok, a vízszintes vezérsíkja a közút felőli homlokzat, a szárnyai a felszálló mező felé néző emeletes részek, motorjai pedig az ezek előtt lévő két irányítótorony. A kiírásban az érdeklődőkre, az utasok kísérőire és a repülőbemutatók résztvevőire is gondolni kellett, ezért erre a célra épült meg egy nagyméretű terasz. A munkálatok 1942-ben kezdődtek el Kemenes Krebs András cégének közreműködésével. A II. világháború során komoly károkat szenvedett, ideiglenesen német és szovjet csapatok is állomásoztak a repülőtéren. 1947-ben döntöttek Ferihegy újjáépítéséről a polgári forgalom számára. 3 éves terv keretében megtisztították a robbanószerektől a területet, helyrehozták vagy újjáépítették a megsérült épületeket, valamint 1948-ban elkezdték a 13/31-es, ma 13R/31L futópálya betonozási munkálatait is. Az ünnepélyes átadási ünnepséget 1950. május 7-én, vasárnap tartották, és az elkészült részek tették lehetővé az 1946-ban megalakult és Budaörsi székhelyű Maszovlet itteni működését.

A magyar polgári repülés rendkívül nagy arányokban való fejlődése szükségessé tette egy új nagyobb repülőtér létesítését, melynél figyelembe vehetők Budapestnek – a nemzetközi repülési viszonylatban való rendkívül kedvező fekvése következtében – állandóan növekvő forgalma. A budaörsi repülőtér for­galmi épülete már most kicsinek bizonyult és így gondoskodni kellett a ferihegyi repülőtéren egy nagyszabású forgalmi épület létesítéséről. A kereskedelemügyi minisztérium a 1939. évben nyilvános terv­pályázatot hirdetett az új repülőtér forgalmi épületének terveire, mely épület terv pályázati programjának összeállításánál figyelemmel volt már a különleges hazai viszonyokra, a már fentebb említett rohamosan fejlődő és állandóan változó forgalmi szempontokra, valamint már az eddig felépült legújabb repülőterek forgalmi épületeinél szerzett tapasztalatokra. A program összeállításánál a legmesszebbmenően szabad ­kezet biztosítottak a pályázaton résztvevő építészeknek, így semmiféle forgalmi sémát, vagy üzemtervet nem adtak. A tervpályázaton 21 pályaterv érkezett be, melyekben sok jó ötlet és megoldás volt található. Általában a pályázat sikerült volt és célját mindenképpen elérte. A pályatervek elbírálásánál főleg a következő szempontok voltak mérlegelendők: 1. – Az épület elhelyezése, kilátási viszonyok és a beton pálya kialakítása. 2. – Az épület előtti forgalmi tér megoldása, melynél figyelembe kellett venni azt, hogy repülőversenyek alkalmával óriási közönségforgalmat is le kell bonyolítani. 3. – A főbejárat, előcsarnok reprezentatív kialakítása, a kül- és belföldi forgalom helyes szétválasztása, az állandóan érdeklődő közönségnek kilátó terraszokhoz egyszerű úton való eljuttatása. 4. – A vámhatár helyes megvonása, anélkül hogy az épületen belül levő közlekedést zavarja. 5. – Az éttermi üzem kifogástalan megoldása úgy a belföldi, mint a külföldi közönségforgalom részére. 6. – A rendőrség és vámkirendeltség elhelyezése. 7. – A MALERT kereskedelmi kirendeltség helyiségei nek jó csoportosítása. 8. – A m. kir. posta felvételi terme és csomagforgalmi helyiségeinek megfelelő elhelyezése. 9. – Egészségügyi szolgálat helyiségeinek jó elhelyezése. 10. – A repülőtér igazgatóságának a kifogástalan összeköttetés, a rádió és meteorológiai szolgálattal való szerves kapcsolatot biztosító helyiségei. 11. – A MALERT igazgatóság külön szárnyban való jó elhelyezése. 12. – A tisztviselői lakások megfelelő helyre való megtervezése. 13. – A külforgalmi légiforgalmi vállalatok kirendeltségeinek jó elhelyezése üzleti és propagatív szempontból. 14. – A bővítési lehetőségek. 15. – Az egész épület artisztikus külső megjelenése és jó tömeghatása. —- Az épület külső megjelenésénél nemcsak a földről való szemlélet fontos, hanem a levegőből is könnyen meglátható karakterisztikus képet kell mutatnia. Mindezen feltételek kielégítését egyetlen egy terv sem tudta hiánytalanul megoldani, így a bírálóbizottság azon terveket díjazta elsősorban, melyek a feltételek­nek legnagyobb részét kielégítették és aránylag kis módosítással a kivitelre alkalmassá válhattak. —– Bemutatom a nyerteseket, és a nyertes pályamű alapján megépült épületet.