Ezt tehetik a magyar cégek az ukrán munkaerő hosszútávú megtartásáért

Az empatikus hozzáállás és a gyermekfelügyelet hosszútávú megoldása segítheti az ukrán vállalók integrálását a magyar munkaerőpiacra

2022.05.10. Az Ukrajnában kialakult krízis miatt többszázezer menekült érkezett eddig hazánkba. A munkaképes ukránok döntő többsége nő, akiket jellemzően a feldolgozóiparban, az elektronikában és a vendéglátásban sikerült elhelyezni. Komoly problémát jelent ugyanakkor a gyermekfelügyelet megoldása, melyre még nincs kifinomult szabályozás és széleskörben alkalmazható gyakorlat. „Nem az a cél, hogy a munkáltató és a munkavállaló csak szeptemberig, a jelenlegi támogatások igénybevételi lehetőségének végéig gondolkodjon, hanem az, hogy amennyiben a munkavállaló jól érzi magát, itt tudjon maradni a jövőben is a családjával együtt. Ehhez empátiát és érzékenységet kell tanúsítani, minden olyan segítség megadásával, ami hozzájárul a gyors és sikeres beilleszkedéshez. Ezzel alakítható ki egy olyan hosszútávú együttműködés, aminek az alapja a jó kapcsolat és a kölcsönös megbecsültség érzése.” – mondta Mihályi Magdolna, a Jobtain HR szolgáltató ügyvezetője.

Nagy kihívás a gyermekek elhelyezése és felügyelete

A többszázezer ukrán menekült helyzetének rendezése hatalmas feladatot ró a magyar társadalomra. Nagy felelősség hárul a HR szolgáltatókra is, akiknek nemcsak az újonnan érkezettek elhelyezésében kell segíteniük, de megoldást kell találniuk a már itt dolgozó ukrán munkavállalók hozzátartozóinak befogadására és ellátására is. Mindezt úgy, hogy szigorúan nyomon követik és betartják a különböző rendeletek és jogszabályok folyamatos alakulását.

A gyakorlati teendők közül a legfontosabb a munkavállalók ide menekülő családtagjainak biztonságba helyezése, illetve az élelem és egyéb humanitárius segítség nyújtása a rászorulók részére. A Jobtain az elmúlt hónapokban közel 1500 Magyarországra érkezett ukrán menedék kérőnek segített, nemcsak az elhelyezkedésben, de az élet többi aspektusában is. Számukra is nagy kihívást jelentett azonban annak a rengeteg gyermeknek az elhelyezése, akik menedékkérő szüleikkel érkeztek. „Az első időszakban a tűzoltás volt a cél: a határon segítettünk a rászorulóknak, gyakorlatilag az egész csapatunk oda települt, és igyekeztünk szállásokat biztosítani, biztonságba helyezni az érkezőket. Arra viszont senki nem volt felkészülve, hogy ennyi gyerekkel fognak érkezni.” – idézte fel az első napokat Mihályi Magdolna. A kiskorúak védelme és a felügyeletük megszervezése ugyanis korántsem egyszerű feladat: „A konfliktus elején, amikor nagyon nagy számban érkeztek a menekültek, egy rövid ideig még ‘óvodaként’ is működtünk. Volt, hogy a gyerekek egyedül maradtak, amíg a szülők tesztet írtak, mi vigyáztunk rájuk az irodáinkban. Igyekeztünk a gyerekeknek és a szüleiknek is elviselhetőbbé tenni, hogy az otthonuktól távol kell most egy jó ideig élniük. Különböző programok, civil kezdeményezések, például a gyereknap szervezésében, koordinálásában is részt vettünk.” — mondta Mihályi Magdolna.

A nyelvtudás hiánya miatt egyelőre főleg betanított munkára keresik az ukránokat

A kezdeti nehézségek után a helyzet konszolidációja következett. A munkaképes menedékkérőknek a nyelvtudás hiányában általában kevés a választási lehetőségük: szinte minden esetben betanított munkakörökben helyezkednek el, elsősorban az építőipar, elektronika, feldolgozóipari és a vendéglátási területeken, a hiányszakmákban pedig akár azonnal munkába tudnak állni. De ezután is rengeteget számít a megfelelő bánásmód és az élet többi terén nyújtott segítség a cégek és a HR szolgáltatók részéről.

A megbízható munkaerő ugyanis a munkáltató cégek számára érték, ezért fontos, hogy megtartsák alkalmazottaikat, illetve elkerüljék, hogy továbblépjenek más európai országokba. Jogosan merül fel a kérdés a cégvezetőkben, hogy hogyan tehetnének többet az újonnan érkező ukrán munkavállalók integrációjáért.

A hosszútávú boldoguláshoz fontos a szakmai edukáció és a mentorálás

Az egyik legfontosabb lépés, az, hogy a cégek időben felkészítsék és tájékoztassák a munkavállalókat arról, hogy mit tehetnek annak érdekében, hogy hosszú távon is maradhassanak és kényelmes életszínvonalat alakíthassanak ki maguknak és családjuknak. A HR szakértők tapasztalatai alapján rengeteget segít a munkáltató azzal is, ha extra támogatást nyújt, például szállásban, étkeztetésben, nyelvtanulásban, adminisztrációs teendőkben, vagy a gyerekek felügyeletében, akár az önkormányzatok bevonásával.

„Muszáj, hogy felhívjuk a munkáltatók és a dolgozók figyelmét is arra, hogy el kell kezdeniük gondolkodni a jövőn. Tudatosítani kell, hogy a plusz forrásokkal óvatosan kell bánni, mert nem az a cél, hogy a cég és a dolgozó csak szeptemberig, a jelenlegi támogatások igénybevételi lehetőségének végéig gondolkodjon, hanem az, hogyha a munkavállaló jól érzi magát, itt tudjon maradni a jövőben is a családjával együtt.” – mondta Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

Azon kívül, hogy lehetővé teszik a menekültek számára, hogy elhelyezkedjenek, a HR szolgáltatók a mentorálásból is kivehetik szerepüket. Ehhez nagyon fontos az empátia, ahogy Mihályi Magdolna fogalmaz: „Elengedhetetlen, hogy empátiát, érzékenységet tanúsítsunk annak érdekében, hogy ezeket a nehéz körülményeket a lehető leghumánusabban tudjuk megoldani, legyen szó akár a családtagok elhelyezéséről vagy más olyan segítségről, ami hozzájárul a gyors és sikeres integrációjukhoz. Ezzel alakítható ki egy jó kapcsolat, ami alapját képezi a későbbi hosszútávú együttműködésnek.” – zárta a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.