Előzzük meg a szárítótüzet

Milliókat érnek a percek

Az őszi időszakban a leggyakoribbak a tűzesetek a terményszárítókban, évente átlagosan több tucat helyen gyulladnak ki a hatalmas berendezések. Az idei szezon is veszélyesen alakul, a statisztikák szerint megszaporodnak az ilyen tűzesetek, ha csapadékos a nyár. A szárítótűz azonban megelőzhető, ebben segít a gazdáknak a katasztrófavédelem és egy magyar agrár startup, a Videokontroll.

A mezőgazdasági betakarítási munkákkal összefüggő káresetek megelőzésére készíti fel a gazdákat országszerte a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága. A hatóság kiemelt hangsúlyt fektet a terményszárítókban kialakuló tűzesetek megelőzésére, amelyek bár a mezőgazdaságban pusztító tűzesetek számához képest arányaiban csekély számban fordulnak elő – 2013. évben 34, 2014. évben 55, 2015-ben 20 szárítóban csaptak fel a lángok – ám kárérték tekintetében meghaladják az összes többi tűz által okozott kárt, a lábon álló gabonákban keletkezett tűzkárokat is beleértve.

A katasztrófavédelem minden évben felkészül a lehetséges terményszárító tűzesetekre, és tájékoztatják a gazdálkodókat is a fennálló veszélyről. A tájékoztatás és a megelőzés terén már öt éve működnek együtt a Videokontroll szárító felügyeleti rendszert kifejlesztő magyar agrár startuppal, amely a szemestermény-szárítók szakmai díjakkal elismert hazai szakértője – derült ki nemrég Keszthelyen, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság rendezvényén.

„A terményszárítás tűzveszélyes technológiai folyamat, de kordában tartható, ha kontrolláljuk a folyamatot és a tűzveszélyt fokozó tényezőket felderítjük, majd műszaki beavatkozással korrigáljuk.Mi ezt precíziós beüzemelésnek hívjuk. A Videokontroll által rögzített adatok felhasználásával a szárítási folyamat szoros kontrollja mellett a szárítók diagnosztizálása is elvégezhető, így a feltárt, fokozott tűzveszélyt jelentő helyzetek kiküszöbölésére valóban mód nyílik. A katasztrófavédelem magas rangú központi és regionális vezető munkatársai, eddig rejtett típusjellemzőket is megismerhettek az előadásból, ezek a jövőben az oltási munkát is hatékonyabbá tehetik” – mondta Speiser Ferenc, a Videokontroll-t gyártó és telepítő cég ügyvezetője.

A szárítótűz kialakulásának veszélyét fokozza a termény indokolatlan lokális túlhevítése. Azt tapasztaltuk, hogy a szekciók optimális irányba rendezésével megszűnik ez a probléma is. Az elmúlt években 26 esetben avatkoztak be gyorsan és szakszerűen a szárítókezelők, a szárítóba szerelt Videokontroll jelzése alapján.

Az agrár startup egy kiadványt is készített, ami segíthet a gazdaságok szakembereinek bizonyos helyzetek beazonosításában, a tűz elleni védekezésben.

Több a szárítótűz, ha csapadékos a nyár és az ősz

„A szárítót jellemző adat, hogy óránként mennyi vizet tud elvonni a terményből, ha 90 °C a szárítóközeg hőmérséklete. Ha nedvesebb a termény, ez a kapacitás akkor is ugyanannyi, tehát a száraz terményre vetített teljesítmény visszaesik. Csak a szárítási hőmérséklet növelésével lehet a teljesítményt némileg fokozni, de ezzel a kukorica „megizzadásának” és összetapadásának, ebből fakadó tűz kialakulásának veszélye is fokozódik. Ez vezetett oda, hogy volt olyan megye, ahol 9 db szárítótűz volt 2010 őszén. Szintén csapadékos volt a nyár és ősz 2014-ben, országosan 55 szárítótűz volt. A szárazabb terményt adó 2015-ben 20 db szárítótűz volt országosan. Egyes esetekben, főleg mikor nincs lehetőség kialakítva a szárító gyors leürítésére, az 50-60 millió forintot is elérheti a kár mértéke” – mondta Speiser Ferenc, aki szerint, ha továbbra is csapadékos marad a nyár és az ősz is így alakul, idén is jelentősen magasabb lesza szárítótüzek kialakulásának a kockázata.

A szakember kiemelte: a szárítótűz jeleit érzékelve a leghatékonyabb védekezési módszer a szárító azonnali kiürítése, majd ezt követően az izzó darabok oltása már a térbetonon. Ilyen esetben a kiérkező tűzoltóknak már csak az esetlegesen a szárítóban maradt izzó gócokkal kell foglalkozniuk,a sikeres tűzoltások száma növekedhet!Ha tűz üt ki a szárítóban, a késlekedés milliókkal növelheti a kár mértékét. Ha a leürítést a kiérkező tűzoltók kezdik meg, az már késő. A későn megkezdett, vagy lassú leürítés sok esetben még ront a helyzeten, mert az izzó összeégett darabok lejjebb is meggyújtják a terményt, még nagyobb kárt okozva.A gyors leürítés sok esetben nehézkes, van olyan gyártmány, ahol 12 db csavarral rögzítették a leürítő ajtót, ami három méter magasan van, a kinyitása balesetveszélyes.Sok szárító épült gyorsleürítő nyílás nélkül is az országban, pedig az azonnali leürítés a leghatékonyabb megoldás tűz esetén. A tulajdonosnak gondoskodnia kellene a személyzet felkészítéséről, gyakoroltatva, hogy mit kell tenniük vészhelyzetben. Ezt nem kötelező jelleggel, hanem ésszerűségi alapon. Így kiderülhet, hogy mi akadályozza a valóban gyors leürítést. A terményváltások között időt kell adni a személyzetnek, hogy a tornyot kitakarítsa és átvizsgálja a hideg és meleg oldalról egyaránt, mert a légcsatornák takarásában lévő fennakadt terményt csak így lehet meglátni.

A továbbiakban is készek vagyunk megosztani tapasztalatainkat a tűzoltókkal, – mondja dr. Speiser Ferenc Péter fejlesztési igazgató- ami azért is fontos, mert vannak megelőzhető esetek, persze van olyan is, amikor olyan gyorsan alakul ki a tűz, hogy már csak a begyulladásra utaló adatokat látjuk a monitoron. Legújabb fejlesztésünk, hogy hangjelzést is ad a Videokontroll, felhívja a veszélyre a szakszemélyzet figyelmét. Ha a szárító bármely pontján 10 °C maghőmérséklet növekedést mérünk, azonnal jelez. Ha a beavatkozást hamarabb kezdhetik meg, az milliókat érhet. Ezt a fejlesztést 30 a precíziós szárítás feltételeit kielégítő, már sikeresen optimalizált szárítón tudjuk bevezetni. Sajnos nagy számban üzemelnek hazánkban olyan szárítók, ahol „normális” üzemben 50 °C-nál is nagyobb maghőmérséklet eltéréseket mérünk, azaz folyamatosan fokozott tűzveszély áll fenn. Több mint hatvan felszerelt rendszerünk van az ország minden részében, de működik Videokontroll Szerbiában és Horvátországban is. A szárítókba szerelt érzékelők száma már a 12 000 darabot is meghaladja.

„A katasztrófavédelem részére tartott tájékoztatókkal az ország területén bekövetkezett esetek ismertetésén keresztül szakmai segítséget nyújthat az RS Bta Videokontroll fejlesztője. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság központilag meghatározott képzési rendszer a terményszárítók tüzeivel kapcsolatban oktatási anyag áll rendelkezésre, melyet az elsődlegesen beavatkozó készenléti szolgálatot ellátó állomány megismer, feldolgoz, elsajátít. Az oktatási anyag tartalmazza a terményszárítók tüzeinek oltásával kapcsolatos taktikai ismereteket és a beavatkozás szabályait. A képzési tervbe helyismereti foglalkozás is betervezésre kerül, melyen az adott területen található szárítók közül egy-egy megismerését is magában foglalja” – mondta Cseresznyés Dániel tűzoltó főhadnagy, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.