Csomay Zsófia és posztumusz Reimholz Péter kapta az elismerést

Idén 15. alkalommal rendezték meg a Moholy-Nagy-díjátadó ünnepséget. A díjat 2021-ben megosztva Csomay Zsófia és posztumusz Reimholz Péter építészeknek, a CET Budapest építésziroda alapítóinak, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatóinak ítélte oda az egyetem. A november 11-i ünnepélyes eseményen Csomay Zsófia egy teljesen új díjtárgyat vehetett át Fülöp József rektortól, melyet Ádám Krisztián, Ferenczy Noémi-díjas ötvösművész, a MOME Design Intézet oktatója tervezett.

A 2006 óta minden év novemberében átadott díjat olyan személyiségek kapják, akiknek kiemelkedő alkotói tevékenysége az egyetemmel és névadójával azonos értékeken alapul. Moholy-Nagy díjas többek között Stefan Lengyel, magyar származású világhírű designer, Rubik Ernő, a Rubik kocka feltalálója, Dieter Rahms, korunk egyik legnagyobb formatervezője, aki a Braun vezető tervezőjeként vált világhírűvé, Passuth Krisztina, művészettörténész, és Barabási Albert-László, hálózatkutató is.

Az idei díjazottak Csomay Zsófia és posztumusz Reimholz Péter (1942-2009), Ybl-díjas építészek, a CET Budapest építésziroda alapítói, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatói nem csak a MOME új Campusának megtervezésében vállaltak kiemelkedő szerepet, hanem a campusfejlesztés sokéves folyamatának elindításában, és a kortárs magyar építészet alakításában is. Egyetemi oktatói pályájuk alatt építészgenerációk sorát nevelték ki; gondolkodásmódjukban, oktatási módszereikben az a világra nyitott szemlélet tükröződik, amely Moholy-Nagy tanításról, iskoláról alkotott koncepcióját is jellemezte. Sokan tekintik őket iránymutató mesterüknek, az intézményhez pedig mindkettejüket mély gyökerek fűzik, hiszen Pogány Frigyes tanítványaiként a MOME jogelődjének számító Iparművészeti Főiskolán végeztek.

A tizenötödik alkalommal megrendezett átadóra idén új díjtárgy készült, amelyet Ádám Krisztián, Ferenczy Noémi-díjas ötvösművész, a MOME Design Intézet oktatója tervezett. Harmóniában az egyetem fejlődésével, kiteljesedésével, a műtárgy egyszerre törekszik a névadó Moholy-Nagy filozófiájának tárgyi manifesztációjára, és annak az állandó változásnak a leképezésére, amelyet megélünk. A díjba transzponált értékek az átláthatóság, az empátia, az esztétika, az interdiszciplinaritás és az innováció. A tárgy üvegén, mint egy lencsén átnézve, más-más szögből más képet kapunk egy-egy helyzetről, ahogyan a világot is másképp érzékelhetjük különböző pozíciókból. A sokféle nézőpont átélése, a különböző tudományterületek közötti átjárhatóság kulcs a korunk kihívásaira keresett válaszok megtalálásához.

Az új műtárgyat az átadó ünnepség keretében leplezték le, melyben Kovács Emese, kortárs táncos, a Ziggurat Project interdiszciplináris és térszenzitív társulat alapító tagja működött közre. Ezt követően tartotta meg immáron Moholy-Nagy-díjasként előadását Csomay Zsófia, melyben a szakmai párbeszéd fontosságára hívta fel a figyelmet, számos szöveget idézve férjétől, pályatársától Reimholz Pétertől.

A díjazottat ezután az egyetem egy meglepetés-koncerttel is megajándékozta, amelyen a Kossuth-díjas kiváló művészek, Ránki Dezső és Klukon Edit Liszt: Az ideálok című művét adták elő. Mindez nagyban emelte az est fényét, hangsúlyozta az alkalom különlegességét.

A tavaly elmaradt, most megvalósult átadó alkalmával több életmű – korábbi és idei Moholy-Nagy -díjasok méltó ünneplésére valósult meg, amelynek jelentőségét az is emelte, hogy a fokozódó járványhelyzet miatt valószínűleg jó ideig nem rendezhető majd hasonló jelenléti rendezvény.

Háttéranyag

A díjazottakról

Csomay Zsófia életpályája

„A legfontosabb az, hogy az ember higgyen abban amit, csinál. Hogy ez a hit ne legyen hamis.“ – mondta egyszer Csomay Zsófia, amikor egy újságíró személyes hitvallásáról kérdezte, s hozzátette: „Az etika nemcsak a nagy döntéseknél, hanem a kisléptékű munkamozzanatoknál is fontos.” Csomay Zsófia évtizedek óta építészeti tanszékünk, később intézetünk egyik kiemelkedő oktatója, diákok nemzedékeinek meghatározó tanáregyénisége. Érdemes művész, címzetes egyetemi tanár, akinek munkássága építészként és oktatóként is kiemelkedő, közéleti tevékenysége is figyelemre méltó, etikus értelmiségi magatartása példamutató.

Egyetemünkhöz nem csak a jelen kapcsolja, de mély gyökerek fűzik hozzá, hiszen 1967-ben Pogány Frigyes tanítványaként a MOME jogelődének számító “Iparon” végzett.

Csomay Zsófia pályáját mesteriskolásként a KÖZTI-ben kezdte, nevéhez jó néhány belsőépítészeti munka fűződik, köztük az Akácfa utcai EMKE Szálló pinceszintjén kialakított Maxim mulató, de itt tervezte a Műszaki könyvtár Szolgáltatóházát, a Linda ház néven ismert Fő-utcai irodaházat, valamint Hegedűs Péterrel a Békéscsabai megyei könyvtárat is, melyért 1986-ban Ybl-díjat kapott. 1994-ben először vehetett át Pro Architectura-díjat a Veres Pálné utcai Art Hotelért, melyet Heppes Miklóssal alkottak. Tervezett iskolákat, óvodákat: Pesthidegkúton a Remetekertvárosi Óvodát és a Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium épületét, valamint egy hetvenöt férőhelyes óvodát (Heppes Miklóssal) 1996-ban. Fontos, műemlékvédelemhez köthető munkája a Margitszigeti Nagyszálló építészeti és belsőépítészeti rekonstrukciója, vagy a Herendi Porcelánmúzeum teljes rekonstrukciója (Magyari Évával). Kiemelkedő munkái emellett a Collegium Budapest Raul Wallenberg vendégháza 2000-ből (Reimholz Péterrel), vagy a már 2006-ban alapított CET Budapest Építészeti Irodával tervezett Völgyikút Ház, a Dunapest Rezidenciák, a Dumaszínház, s végül a hozzánk legközelebb álló, zugligeti Média- és Műteremház/ a TechPark épületei.

Reimholz Péter életpályája

Idézzük meg Reimholz Péter, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem egykori rektorhelyettesének szellemiségét egy visszaemlékezéssel! Az ő szavait felelevenítve: „Kacskaringós előzmények után kezdtem a pályámat éppen 1968-ban. Korábban dolgoztam ötvösműhelyben és anyagvizsgáló laborban, kis híján kertészmérnök lettem, évekig tanultam ipari formatervezést Dózsa Farkas András tanszékén és belsőépítészetet Németh Istvántól – míg végül egymásra találtunk az építészettel. Olyan mesterek segítettek ebben, akik révén egy biztonságot adó folyamatosság részévé válhattam. Jurcsik, Jánossy, Szrogh, Vámossy és Gulyás elhitették az emberrel, hogy részese és esetleg befolyásolója egy folyamatnak, melynek révén „barátságot köthet” a Janákykkal, Rimanóczykkal, Nyirikkel, Lauberekkel és azokkal is, akik majd csak utána csatlakoznak a folyamathoz.” – mondta pályája indulásáról a Kossuth-, és kétszeres Ybl-díjas, Budapesti Építészeti Nívódíjjal többszörösen elismert Reimholz Péter építész.

Reimholz tanulmányait a Magyar Iparművészeti Főiskolán folytatta 1967-ig, többek között Pogány Frigyes tanítványaként, majd frissen végzett építészként az IPARTERV-hez (Ipari Épülettervező Vállalat) került. Ebben időszakban tervezte – Lázár Antallal – a budapesti (1970–74) és székesfehérvári (1971–75) DOMUS áruházakat, melyek innovatív szerkezetükkel, a késő modernizmus szellemét éltető megformálásukkal vívták ki a szakma elismerését. Mindeközben 1970-1972 között Gulyás Zoltán építész mellet a Magyar Építőművészek Szövetsége Mesteriskoláját is elvégezte. 1986-ban az IPARTERV „A” irodájából alakult meg a MATERV Magasépítési Tervező Vállalat, amelynek vezető építésze, majd 1990-től igazgatója lett. Ebben az időben (1988) tervezte a székesfehérvári VIDEOTON számára az ikonikus Öreghegyi lakótelepet. A kilencvenes évektől meghatározó épületei, például a Várban épített Hapimag-bérház vagy a Collegium Budapest Raoul Wallenberg-vendégháza (Csomay Zsófiával) a hazai téglaépítészet kiváló példái közé tartoznak. Az épületek visszafogott tömegformálása, érzékeny anyaghasználata a történeti környezetbe illesztett modern architektúra jó gyakorlataivá, példáivá tette őket.

Reimholz Péter negyven évig tanított a Magyar Iparművészeti Főiskolán műteremvezetőként, docensként, majd 1999-től rektorhelyettes lett. Mindemellett tanított a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, és 16 éven át Mester volt a Magyar Építőművészek Szövetségének Mesteriskoláján.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem új Campusának tervezésében is nagy szerepet vállalt, de a munkát már sajnos nem tudta befejezni, hosszú és súlyos betegség után 2009-ben hunyt el. Emlékét szívünkben és e falak között őrizzük!

További díjazottak

2020-21 | Csomay Zsófia és Reimholz Péter

2019 | Karole Vail

2018 | Barabási Albert-László

2017 | Passuth Krisztina

2016 | Nádasdy Ádám

2015 | Frenák Pál

2014 | Kovalik Balázs

2013 | Gőz László

2012 | Dieter Rams

2011 | Tibor Kalman

2010 | Földes Imre

2009 | Hannes Böhringer

2008 | Rubik Ernő

2007 | Stefan Lengyel

2007 | Gergely István

2006 | Hattula Moholy-Nagy

A díjról…

A Moholy-Nagy-díj története

Moholy-Nagy László a modernizmus szellemében kiállt a művészet társadalomalakító szerepe és a technológiai újításokkal való összefonódása mellett. Kísérletező kedve, a technikai újítások iránti nyitottsága, az elmélet és gyakorlat egységének megteremtéséért folytatott munkája és mindenekfelett álló humanizmusa a mai napig inspirálnak minket. Nevének viselésével az egyetem kifejezi Moholy-Nagy oktatási, művészeti alapvetéseivel való azonosulását, és azt a célkitűzést, hogy örökségét hazai és nemzetközi szinten egyaránt megőrizzük. E vállalás részeként született 2006-ban a Moholy-Nagy-díj is.

A Moholy-Nagy-díjjal a MOME olyan személyiségeket kíván elismerni, akiknek emberi és alkotói léte szorosan kapcsolódik az egyetemhez vagy az egyetem által képviselt értékekhez. Az elismerést olyan személyiségek kapják, akiknek kiemelkedő alkotói tevékenysége az egyetemmel és névadójával azonos értékeken alapul: az integratív gondolkodáson, a szellemi innováción, a művészeti műfajok és tudományos területek közötti átjárhatóságon. A díjjal nem csak megbecsülésünket fejezzük ki, de megerősítjük az összetartozást a MOME közössége és a díjazott között.

Minden Moholy-Nagy-díjas olyan alkotó, aki valamilyen módon továbbviszi Moholy-Nagy László többdimenziós, komplex gondolkodását. Egyetemünk névadója nem csak fotográfus és művész volt, hanem tanító is, akinek fontos volt a fiatalokkal való kapcsolattartás, egy termékeny és hatékony iskolatípus kialakítása. A világhoz, alkotáshoz fűződő viszonya, melyet a sokirányú kísérletezés és a különböző médiumok egyidejű alkalmazása jellemez, napjainkban érvényesebb, mint valaha.

Az új díjtárgy

Minden év novemberében átadjuk az egyetemen az emblematikus Moholy-Nagy-díjat, amelynek díjtárgya 2021-ben a tizenöt éves évfordulónk alkalmával megújult. Az új díjat Ádám Krisztián, Ferenczy Noémi-díjas ötvösművész, a MOME Design Intézet oktatója tervezte. Harmóniában az egyetem fejlődésével, kiteljesedésével, a díj egyszerre törekszik a névadó Moholy-Nagy filozófiájának tárgyi manifesztációjára, és annak az állandó változásnak a leképezésére, amelyet megélünk.

Jól kifejezi ezt az üvegtárgyban megjelenő fénnyel való játék, és az, ahogyan a körülötte lévő teret mágikusan tükrözi, ezzel új dolgok felfedezését serkentve. A díjba transzponált értékek az átláthatóság, az empátia, az esztétika, az interdiszciplinaritás és az innováció. A tárgy üvegén, mint egy lencsén átnézve, más-más szögből más képet kapunk egy-egy helyzetről, csakúgy ahogyan a világot is másképp érzékelhetjük különböző pozíciókból. A sokféle nézőpont átélése, a különböző tudományterületek közötti átjárhatóság kulcs a korunk kihívásaira keresett válaszok megtalálásához.