Befektetési szempontok dominálnak a magyarok műtárgyvásárlásánál
Bár lényeges az esztétikum, a befektetési szempontok, a kedvező ár-érték arány, valamint a megbízható kereskedő és az online elérhető árukészlet határozza meg a magyarok műtárgyvásárlási szokásait – derül ki a BÁV Zrt. és az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. MTI-hez eljutatott friss, reprezentatív kutatásából.
A BÁV keddi közleménye szerint a felmérésben arra keresték a választ, hogy milyen szempontok alapján vásárolnak művészeti alkotást a magyarok. A galériaválasztásnál az emberek 47 százalékának a kedvező ár-érték arány volt a legfontosabb, 31 százalékuknak a megbízhatóság, míg 20 százalék a galéria online értékelését is figyelembe veszi, illetve az is számít, hogy a médiában sokat szereplő galériáról van-e szó. A vásárlók csupán 10 százalékának lényeges a galéria közelsége, viszont 31 százalék szeretné a kínálatot előzetesen online is megtekinteni.
A különböző generációk tekintetében a műtárgypiacra hamarosan belépő Z generáció (a 18-25 évesek) válaszadóinak 26 százaléka a műtárgy kiválasztásnál a környezetvédelmi és etikai szempontokat is mérlegelné.
A kutatás rámutatott arra, hogy a Covid-járvány átírta a vásárlói szokásokat. Különösen baby boomer korosztály (az 56-69 évesek) számára az ár-érték arány mellett ugyanolyan fontossá vált az online kínálat is (47-47 százalék).
A válaszadók 26 százaléka nézne utána a művész életművének, kiállításainak, míg 22 százalékukat a művész személye helyett az érzelmi kötődés, a műalkotásban való esztétikai élvezet befolyásolná. Ugyanennyien pénzügyi alapokra helyeznék a döntést, és a művész eladásai, illetve műveinek remélt értéknövekedése alapján válogatnának.
Véleményvezérek, trendek csak minimális mértékben befolyásolják a vásárlásnál a megkérdezetteket. A válaszadók 30 százalékánál az esztétikai szempontok, 17 százaléknál a személyes érdeklődés számít abban, hogy milyen alkotást venne otthonába. Ugyanakkor minden negyedik válaszadó (26 százalék) alapvetően befektetési oldalról közelítené meg a választást, a műtárgyakra befektetésként leginkább a legfiatalabb, Z generációsok tekintenek (38 százalék).
Mint írják, a kutatás is alátámasztotta azt a tapasztalatot, amely szerint az emberek egy műalkotástól legfőképp azt várják, hogy pozitív érzelmeket váltson ki belőlük. A megkérdezettek 35 százaléka ilyen, míg a válaszadók 33 százalékának fontos, hogy tükrözze saját ízlésüket, illeszkedjen a személyiségükhöz, 31 százalék szerint a műalkotásnak legyen mondanivalója és fontos értékeket fejezzen ki.
A kutatás összességében azt mutatja, hogy a megkérdezettek olyan alkotással szeretnének együtt élni, amely visszatükrözi a személyiségüket, az értékrendjüket és örömöt hoz a mindennapjaikba. Minden negyedik válaszadó a lakberendezési szempontokat is figyelembe veszi, olyan témájú és színvilágú alkotást keres, amely illik az otthonába.
A kutatásból kiderül még, hogy jelentősen csökkent azok száma, akik élethosszig tartó gyűjtemény létrehozásában gondolkodnak. Csupán 15 százalék válaszolta azt, hogy biztosan megtartanák a vásárolt alkotást, viszont 46 százalék a nyereség reményében bármikor megválna a műtárgytól, 21 százalékuk nyugodt szívvel adná el akkor is, ha már megunta az alkotást. Az Y generáció tagjainak 50 százaléka tekint befektetésként a műtárgyakra, és a baby boomer tagjai ragaszkodnak leginkább a műtárgyaikhoz.
A 2022 februárjában zajlott felmérésben a BÁV Műtárgybefektetési Index keretében kutatta a műtárgyvásárlások jellemzőit. Az indexet nemzetközi példákra építve, 2019-ben vezette be az aukciósház.
