Az Uránia filmzenékkel várja a tavaszt
Egy 110 éves Kertész Mihály filmmel és Pacsay Attila zenéjével indul a FILM/ZENE sorozat
Február végétől április végéig az Uránia Nemzeti Filmszínház termei megtelnek filmzenékkel. Új sorozatuk a mozi láthatatlan, de annál fontosabb hangi-zenei világára figyel, és olyan kérdések nyomába ered, hogy miként, hányféle módon kerülhetnek zenék egy filmbe, és hogyan segíti egy-egy film zenei világa, hogy nézőként kapcsolatba lépjünk a történettel. A több mint harminc alkalmas, közönségtalálkozókkal, filmsláger-koncerttel és élőzenés némafilmvetítéssel is kiegészülő vetítéssorozat a stílusok és megközelítésmódok sokféleségére koncentrál, és történetileg 110 éves ívet jár be – a nyitó és a záró előadáson a legkorábbi magyar egészestés filmek kerülnek mozivászonra.
Február 27-én Kertész Mihály A tolonc című 1914-es remekét vetítik. A Casablaca világhírű rendezőjének erdélyi tájakon forgatott korai munkája, amely egy cselédlány szívszorító története, 2006-ban New Yorkban bukkant elő, és hosszas restaurálási folyamat nyomán, a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívumnak köszönhetően kerülhetett újra közönség elé. A moziban ritkán látható alkotás szimfonikus zenéjét a 2014-es centenáriumi bemutatóra Pacsay Attila szerezte – a mostani vetítésen is ez szólal meg felvételről. A zeneszerző, aki olyan rendezők alkotótársa, mint Gárdos Péter, Szabó István és Koltai Lajos, személyesen is jelen lesz, sőt, az este folyamán részt vesz a Semmelweis vetítésén is, amelynek nagy ívű zenéjét szintén ő jegyzi.
Az április 30-áig, a Magyar Film Napjáig tartó sorozat a magyar filmkincs gyöngyszemeivel indul – az első alkalmak egyikén, március 1-én egyik legkedveltebb vígjátékunk, a Meseautó kerül műsorra, méghozzá frissen felújított hanggal – a vetítés vendége Bőhm Dániel hangmérnök, aki a hangrestaurálás-hangmanipulálás mesterséges intelligencia adta lehetőségeiről mesél. Március 4-én viszont az analóg technika kerül előtérbe: filmszalagról pereg Ábrahám Pál 1937-es dzsesszoperettje, a Vaszary János rendezte 3:1 a szerelem javára. Friss premierekben sem lesz hiány: március 12-én a Lefkovicsék gyászolnak című dramedyt Márkos Albert zeneszerző és zenésztársai kísérik el a moziba egy közönségtalálkozóra.
A folytatásban több külföldi produkció is vászonra kerül. Az Oscar-váró hétvégén a zenei és hangi jelölteké lesz a főszerep, majd olyan filmklasszikusok jönnek, melyekhez emigráns magyar művészek írták a zenét. Közülük elsőként, március 13-án A nagy ábránd című háborúellenes Renoir-dráma érkezik Jean Gabinnel a főszerepben, a világhírű Joseph Kosma zenéjével.
A kínálat egyik élőzenei fénypontja március 27-én a Hot jazz Band filmslágerkoncertje, A magyar film hőskora, amely a dzsesszkorszakba, avagy a magyar film vígjátéki aranykorába viszi vissza a közönséget. A Bényei Tamás vezette formáció, amely a korszak zenéjének talán leghitelesebb tolmácsa, olyan örökzöldeket szólaltat meg, mint a Halló Baby, az Egy kis édes félhomályban vagy a Mindig az a perc. A zenék történetébe és a hozzájuk kapcsolódó filmek kulisszatitkaiba a korszak kitűnő ismerője és kutatója, Kurutz Márton, a Filmarchívum munkatársa avatja be a nézőket.
Április 30-án, a Magyar Film Napján filmkoncerttel zárul a sorozat: élő zenei kísérettel érkezik a pár éve Amszterdamban megtalált, majd idehaza felújított Munkászubbony (1914), amelyet a Dódi karrierje című bohózattal együtt vetítenek. Mindkét filmet Bródy István rendezte, és az is összeköti őket, hogy operatőrük az a Zsitkovszky Béla, aki 1901-ben az Uránia első technikusa, mozigépésze volt. A Munkászubbonyt Káel Norbert dzsesszzongorista kíséri saját kompozíciójával, a Dódi karrierjét pedig Szabó Ádám harmonikaművész játéka festi alá.
A program a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.
