Az ősz színeit köszöntik a szegedi füvészkertben
Az ősz ragyogó színei köszöntik a látogatókat a Szegedi Tudományegyetem füvészkertjében, ahol szombaton a hagyományos japán ünnep, a momiji alkalmából várják a látogatókat – tájékoztatta Németh Anikó igazgató az MTI-t.
Momiji, amikor a hegy istene vörösre festi a faleveleket. Ekkor a japánok szívesen látogatják végig a legfestőibb helyeket. A japán juharok a szegedi füvészkert japánkertjében is bámulatos színes ruhát öltenek ősszel. A levelek október elején kezdenek a vörös és sárga számtalan árnyalatában ragyogni, és november közepére az egész tájat mesés színekbe vonják.
Az ujjas juhar vagy legyezőlevelű juhar (Acer palmatum) a japánkert egyik meghatározó növényfaja, magyarul – más fajokkal együtt – a leggyakrabban japán juharnak nevezik. Különleges külleme miatt igen kedvelt dísznövény. A fa faj egyes változatait bonszaiként is gyakran nevelik. Sok változata létezik, akadnak köztük világossárga, halványzöld, bordó szélű, de teljesen sötétbordó levelűek is. Az „ujjas” nevet tenyeresen összetett leveleiről kapta; a 4-12 centi hosszú levelek öt-, hét- vagy kilencujjúak lehetnek. Színüket évszakonként és variánstól függően változtathatják, a nyáron zöld levelek ősszel gyakran bordóra váltanak. Színes lombú fajtái zöld fák előtt nagyon kontrasztosak.
Szombaton a botanikus kertben a momiji hagyományos japán ünnepét szeretnék közelebb hozni a látogatókhoz megmutatva a növényeket és a kultúrát is. A vendégek több időpontban is vezetett sétákon vehetnek részt a japánkertben, az ösvényeket pedig késő délutántól a program zárásáig lámpákkal és mécsesekkel is megvilágítják, így egyedi, különleges élményben lehet része annak, aki ekkor kilátogat a kertbe.
A rendezvényen bonszaibemutatóval várják az érdeklődőket, akik szusit és más ételeket kóstolhatnak, de vásárolhatnak japán ajándék- és dísztárgyakat is. Kora délután a citerához hasonló japán húros, pengetős hangszeren, a kotón játszó Bakos Tünde koncertezik, majd Orlóci László, az ELTE Füvészkertjének igazgatója mutatja be Kortalan fa – A páfrányfenyő (Ginkgo biloba) Magyarországon című kötetét, ezt pedig egy japán teaszertartás követi.
