Mi lesz most a belvárosi nagy lakásokkal?
Augusztus a számolgatás és a diktálás, vagy diktálási kísérletek jegyében telt, szeptemberben pedig lassan érkeznek az első piaci árakat követő rezsiszámlák. A kormány rezsivel kapcsolatos intézkedései mindenkit elgondolkodtattak azon, hogy vajon őt mennyire, milyen mértékben érintik az áremelkedések, lesznek-e olyan helyzetben, hogy esetleg nem tudják fizetni a megnövekedett rezsit és lépniük kell. A nagyméretű családi házak mellett erősen érintik a szigorítások a budapesti, belterületi, belvárosi lakásokat is. Ezek azok a klasszikus polgári ingatlanok, ahol az alapterület sem kicsi, a belmagasság pedig bőven meghaladja az átlagot, nem ritka a 4-5 méteres belmagasság sem. Ráadásul ezekben a lakásokban nem mindenhol történtek meg a megfelelő korszerűsítések sem, így joggal adódik a kérdés, hogy vajon előfordulhat-e, hogy tömegesen akarnak majd szabadulni a tulajdonosok az ilyen típusú ingatlanoktól.
„Ez most egy nagyon gyakori kérdés valóban, amelyre egy egyszerű dinamika adhat választ” – kezdi Ben-Ezra Orran, a belvárosi ingatlanok specialistája, a Central Home szakértője. – „A mi területünkön, a belső budapesti kerületekben általában azok rendelkeznek ekkora ingatlannal, akiknek a lakók száma miatt van szüksége több szobára, nagyobb alapterületre, vagy pedig azok, akik megtehetik, hogy az igényeik szerint a szükségesnél jóval nagyobb lakásba költözzenek. Igazából bármelyik csoportot is vizsgáljuk, az az eredmény, hogy vagy a tényleges négyzetméter-igény miatt, vagy a rendelkezésre álló anyagi javak miatt nem kerülnek abba a szituációba, hogy arra kényszerüljenek, hogy árulni kezdjék a lakásukat.”
A szakértő szerint inkább azoknak a fiataloknak lehet problémája a megnövekedett rezsivel, akik albérletben laknak, így esetleg arra a döntésre jutnak, hogy inkább visszaköltöznek a szüleikhez. Elképzelhető az is, hogy egyre gyakrabban fog előfordulni, hogy a nagyobb lakások bérlői, ha kellően bevállalósak, lakótársakat keresnek, lakóközösségeket szerveznek, hogy többen költözzenek közös lakásba, csökkentve ezzel a rezsiköltségeket.
Mindemellett a szakértő szerint is egyre nagyobb igény lesz arra, hogy a belvárosi lakások is minél korszerűbb fűtési rendszerrel legyenek ellátva. Sokat segíthet az is, hogy ha még nem történt meg a nyílászárók cseréje, erre is odafigyeljenek a tulajdonosok. Ha napelemet nem is lehet a belvárosi erkélyekre szereltetni, de a meglévő fűtési rendszer mellé akár hűtő-fűtő klímákat lehet a társasházi lakásokba is telepíteni, amelyeknek használatával lehet a kedvezményes H tarifát igényelni, és ily módon csökkenteni a rezsiszámlát. Sokat segíthet az is, ha a meglévő radiátorokat akár mobilról is irányítható okostermosztátokkal látják el.
A nagy alapterületű, nagy belmagasságú belvárosi lakások esetén tehát inkább az a tendencia várható, hogy a tulajdonosok kitartanak, és inkább a felújítás, korszerűsítés területére koncentrálnak. Ettől függetlenül nyilván most is kerülnek be ilyen típusú ingatlanok a kínálatba, de ezeknek az oka inkább a szokásos változásokkal kapcsolatos, nem függ össze a jelenlegi helyzettel.
