Customize Consent Preferences

We use cookies to help you navigate efficiently and perform certain functions. You will find detailed information about all cookies under each consent category below.

The cookies that are categorized as "Necessary" are stored on your browser as they are essential for enabling the basic functionalities of the site. ... 

Always Active

Necessary cookies are required to enable the basic features of this site, such as providing secure log-in or adjusting your consent preferences. These cookies do not store any personally identifiable data.

No cookies to display.

Functional cookies help perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collecting feedback, and other third-party features.

No cookies to display.

Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics such as the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.

No cookies to display.

Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.

No cookies to display.

Advertisement cookies are used to provide visitors with customized advertisements based on the pages you visited previously and to analyze the effectiveness of the ad campaigns.

No cookies to display.

A szárítógépek a levegőben szálló mikroműanyagszálak fő forrásai

    A szárítógépek a légkörben lévő műanyag mikroszál-szennyeződés fő forrásai közé tartoznak hongkongi kutatók szerint: egyetlen gép 120 millió műanyag mikroszálat bocsáthat a levegőbe évente.

    Kenneth Leung, a tengeri szennyezéssel foglalkozó State Key Laboratórium (State Key Laboratory of Marine Pollution – SKLMP) és a Hongkongi Egyetem kémia tanszékének igazgatója szerint eredményeik döntő jelentőségűek a mikroszál-kibocsátás kezelése szempontjából. Ezekről a szennyezőanyagokról ismert, hogy károsak az emberi egészségre és a környezetre is.
    „Ha már ismerjük a forrást, egyszerű módszerekkel felléphetünk a szennyezés ellen” – mondta Leung, az Environmental Science & Technology Letters című tudományos lapban megjelent tanulmány vezető szerzője.


     A mikroszálak a mikroműanyagok 5 milliméternél rövidebb darabjai közé tartoznak. A mosás és szárítás során keletkező súrlódás hatására bocsátják ki magukból az anyagok ezeket a szálakat. Kis méretük miatt átjutnak a szárítógép szűrőjén és kikerülnek a környezetbe, ahol megjelennek a vízben, a táplálékban, de már a méhlepényben is – írja a The Guardian.


    A világ civilizációtól távol eső régióiban, az Antarktiszon és magasan a Föld troposzférájában is megtalálhatók ezek a műanyagrészecskék.


    Vizsgálataikban a kutatók poliészter és pamut ruhadarabokat szárítottak gépben 15-15 perces ciklusokban, és megmérték, mennyi mikroszál jutott át a szűrőn. Becsléseik szerint szárítógépenként évente 90-120 millió mikroszál termelődik és kerül ki a levegőbe.


    A természetes anyagok, így a pamut is bocsát ki mikroszálakat, ezeket azonban az állatok meg tudják emészteni és viszonylag hamar lebomlanak a környezetben – fejtette ki Leung.


    A tudósok 3D-s nyomtatóval olyan egyszerű szűrőket terveztek, melyek megakadályozzák, hogy a szárítógépek szellőzőrendszerén keresztül a mikroműanyag szétszóródjon.


    Az azonban még nem tisztázott, mi történik a mikroműanyaggal a szűrők tisztításakor. „Ha az emberek a kukába dobják őket, a mikroszálak egy része visszakerül a levegőbe. A részecskéket egy zsákba kellene gyűjteni” – véli Leung.


    Bár lehetséges ezeknek a szűrőknek a beszerelése, a szakértő szerint a mikroszálak egészen addig mindenütt jelen lesznek, amíg a ruhaipar el nem kezd használni sokkal környezetbarátabb anyagokat.


    Az emberek és az állatok minden nap mikroszálakat lélegeznek be és nyelnek le. Egyre több kutatás foglalkozik azzal, milyen következményei vannak ezeknek a műanyagoknak a vadvilágra és az emberekre. Ismert, hogy az apró szálak bélgyulladást és egyéb bélrendszeri problémákat idézhetnek elő.Az elmúlt évben tudósok laboratóriumi körülmények között vizsgálták, milyen károkat okoz a mikroműanyag az emberi sejtekben.