A nyílt forráskód hajtja a fejlődést – íme 8 példa

„A nyílt forráskódú fejlesztéseknél érezzük igazán, hogy sok embert kell bevonnunk, ahhoz, hogy valami igazán jót csináljunk.”
Linus Torvalds, a Linux rendszer megalkotója

Az elmúlt évek, illetve évtizedek során jelentősen megváltozott a felfogás a nyílt forráskódú megoldásokkal kapcsolatban. Már nem a „kockák” és hobbiprogramozók játékszerének számítanak ezek a szoftverek, hanem divatos és izgalmas projektek alapjait képezik, és valós alternatívát jelentenek a kereskedelmi forgalomban kapható termékekkel szemben is. Ezt támasztja alá, hogy az open source fontos szerepet játszik minden olyan előremutató technológiában, amelyek alaposan átformálják mindennapjainkat. A SUSE szakértői erre gyűjtöttek össze nyolc példát.
A legtöbben nem is gondolnak bele, hogy az élet szinte minden területén nyílt forráskódú megoldások vesznek minket körül az otthonunkban, a munkahelyünkön és az utcán, kisebb és nagyobb készülékekben egyaránt.

Mesterséges intelligencia
A Gartner előrejelzése szerint a mesterséges intelligencia globális üzleti értéke idén eléri az 1,2 billió dollárt. A technológia számos különböző területre hatással van az ügyfélszolgálatoktól és chatbotoktól kezdve a pénzügyi szolgáltatásokon és a kutatásokon át az adatközpontok automatizációjáig és a biztonságig. A mesterséges intelligencia, illetve a gépi tanulási folyamatok óriási mennyiségű adattal dolgoznak és jelentős számítási kapacitást igényelnek. Erről a legtöbb szervezetnél nagy teljesítményű számítástechnikai (HPC) eszközökkel gondoskodnak, amelyeken jellemzően nyílt forráskódú Linux operációs rendszerek futnak. Ilyen, kifejezetten HPC környezetekre optimalizált változat például a SUSE Linux Enterprise Server rendszeréből is elérhető.

Big Data és analitika
A Big Data piac értéke az IDC szerint 2020-ra eléri a 210 milliárdot, ami elsősorban a pénzintézeteknél és a gyártási területeken eszközölt befektetésekből származik majd. A nagy mennyiségű adat gyors feldolgozásához számos nyílt forráskódú adatbázis-kezelő rendszer áll rendelkezésre. Ráadásul egyre több adatfeldolgozó és adatbányász szoltáltatást futtatnak a felhőben, amihez szintén jó alapot kínál az open source. A sok információ kezeléséhez és mentéséhez az adattárolást is hatékonyabbá kell tenni, ehhez pedig megfelelő támogatást nyújthat például a SUSE aktív közreműködésével fejlesztett Ceph elosztott tárolási rendszer.

Robotika
Már most is rengeteg területen alkalmaznak robotokat a munkafolyamatok hatékonyabbá tételéhez, köztük gyárakban, a mezőgazdaságban, raktárakban vagy éppen az egészségügyben. A robotika fejlődését számos nyílt forráskódú megoldás segíti, jó példa erre a Linuxra épülő, nyílt forráskódú ROS (Robotics Operating System) platform, amely hasznos eszközöket tartalmaz az összetett robotok tervezéséhez és vezérléséhez.

IoT
Ma már egyáltalán nem számít újdonságnak, hogy különféle okos eszközök kapcsolódnak az internethez a háztartási készülékektől kezdve a szállítmányozásban, a gyártásban, a közlekedésben vagy éppen a közműveknél használt berendezésekig. A Gartner azt jósolja, hogy 2020-ra 26 milliárd csatlakoztatott IoT-eszköz lesz üzemben. Ezeknek az megoldásoknak a nagy része pedig valamilyen beágyazott Linux rendszert alkalmaz – köztük a SUSE Embedded Linux –, mivel ez kínálja a megfelelő alapot a gyors, egyszerű, költség- és energiahatékony működéshez.

Önvezető járművek
Az önvezető autók már most sokat szerepelnek a hírekben, bár általános elterjedésük még valószínűleg várat magára néhány évet. Ezekhez a járművekhez sziklaszilárd, megbízható és biztonságos operációs rendszerre van szükség, hiszen óriási károkat és akár életveszélyes helyzetet is okozhat, ha rosszindulatú támadók feltörik a kocsi rendszerét, és átveszik az irányítást. Fontos továbbá, hogy a különféle szenzorok és kamerák, a távolságmérés, a navigálás és a gépi tanulási technológiák hatékonyan és összehangoltan működjenek. Az autógyártók kezdik belátni, hogy a fejlesztéshez kapcsolódó kihívások leküzdését jelentős mértékben megkönnyíti az open source projekteknél alkalmazott, együttműködő megközelítés. Folyamatosan nő az olyan projektek népszerűsége, mint az Automotive Grade Linux (AGL) és az OpenCV, sőt, nemrégiben még a Tesla is úgy döntött, hogy közzéteszi nyílt forráskódú Linux rendszerének kódját.

Virtuális és kiterjesztett valóság
VR és AR technológiákat alkalmaznak napjainkban már többek között a különféle képzéseknél (legyen szó sebészek vagy pilóták oktatásáról), az egészségügyben, a turizmusban, termékek és épületek vizualizációjában, a sportban, a művészetekben és a szórakoztatóiparban. A Gartner szerint 2020-ra a nagyvállalatok ötödénél bevett gyakorlat lesz valamilyen AR-, VR- vagy vegyes technológia használata. A VR- és AR-alkalmazások, illetve játékok fejlesztéséhez pedig több különféle nyílt forráskódú platform és motor elérhető, ilyen például az ApertusVR, az OpenSpace3D, az OSVR, az ARToolKit, a DroidAR, illetve a Google ARCore megoldása.

Felhő és mobil
A fent említett technológiákat a felhő segít összekötni, és mobil eszközeinken keresztül tudjuk őket bármikor, bárhonnan elérni. Ezek pedig szintén nyílt alapúak, hiszen a legnépszerűbb mobil operációs rendszer, az Android a Linux kernelre épül, és még a Microsoft Azure felhőplatformján futtatott virtuális gépek 40 százaléka is Linuxon működik. Azok a vállalatok, amelyek pedig nem nyilvános, hanem privát felhőt alakítanak ki, a legnagyobb arányban a szintén nyílt forráskódú OpenStack platformot részesítik előnyben.

Kiberbiztonság
Aranyigazság – nem csupán a fent említett önvezető autók esetében –, hogy amelyik eszközhöz az interneten keresztül hozzá lehet férni, azt fel is lehet törni. Ezért kiemelten fontos az új technológiák és megoldások védelme, amiben szintén nagy segítség, ha egy teljes fejlesztői közösség dolgozik a problémák és veszélyek kiküszöbölésén, ahogyan az az open source projektek esetében is történik. Jó példa erre, hogy a SUSE és a Linux közösség rendkívül gyorsan elkészítette a frissítést a Meltdown és Spectre processzorok sebezhetőségének kijavítására.