Bán Zsófia: Lehet lélegezni!
2018. 06. 09. 20:30 Könyvbemutató a Margón Előrendelés |
Szív Ernő: Meghívás a Rienzi Mariska Szabadidő Klubba
2018. 06. 14. 19:00 Könyvbemutató a Nyitott Műhelyben Előrendelés |
Szív Ernő legújabb
Garaczi László: HasításEgy lemur vallomásai V.
2018. 06. 06. 21:00 Könyvbemutató a Margón Előrendelés
|
A Hasítás Garaczi László kultikus-klasszikus regényciklusának ötödik kötete. A magyar próza egyik legjobb stilisztája ezúttal is ironikusan és a rá jellemző érzékenységgel közlekedik keresztül-kasul a múlt és a jelen, egy lehetséges élet pontjai között. Garaczit olvasva mindig időben vagyunk: az elbeszélő kisgyerekkora, kamaszkora, írói pályakezdése és harmincas évei is megjelennek a regényben.
Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem
2018. 06. 09. 20:00 Könyvbemutató a Margón Előrendelés |
Mán-Várhegyi Réka: Mágneshegy
2018. 06. 09. 18:30 Könyvbemutató a Margón Előrendelés |
Börönd Enikő, harmincas éveiben járó szociológus, 1999 nyarán tér vissza New Yorkból Budapestre. Kutatni és írni akar, most mégis leblokkolt. Miért nem jutsz végre egyről a kettőre, Enikő? Az ugyancsak szociológus Bogdán Tamás, első generációs értelmiségi szakmai karrierje szárnyal. Viszonyt kezd a tanítványaival, kapcsolatba bonyolódik Börönd Enikővel. Lehet ennek jó vége? Az egyetemista Réka az értelmiségivé válás és a nőként való írás buktatóiról töpreng. Mi a megoldás?
|
A költőként induló Rakovszky Zsuzsa az elmúlt években a próza után és mellett visszatért a lírához is. Néhány évvel ezelőtti kötete, a Fortepan páratlan érzékenységgel és láttató erővel hívta elő a közös emlékezetből elmúlt életvilágunk egyedi fényképeit. A Történések epikus költészete inkább jelenünket pásztázza végig. Monológok, balladák, lírai elbeszélések, és az Állapotváltozások, egy sűrű verses regény álmainkról és félelmeinkről, lehetőségeinkről és korlátainkról. A zárt ajtókról és a párhuzamosan megnyitott ablakokról.
Takács Zsuzsa eddigi teljes költői életművét tartja kezében az olvasó: az összegyűjtött versek élén a legújabb, kötetben most először közölt Vak Remény-versekkel, a kötet lezárásaként pedig a régi és új India-költeményekkel. A Kossuth-díjas szerző nemzedékek számára vált iránymutatóvá, Ha van lelkünk ugyancímű verse pedig a 2017-es év legolvasottabb online versközleménye volt.
Heltai György jogászt, a Rajk-per kapcsán bebörtönzött kommunista politikust a mai olvasó leginkább mint az utolsó Nagy Imre-kabinet külügyminiszter-helyettesét ismeri. A forradalom leverése után emigrált, az általa alapított brüsszeli Nagy Imre Intézetet vezette, majd az Egyesült Államokban fejezte be gazdag életútját. Anyaországi (újra)fölfedezése az 1980-as évekre tehető: ekkor látogatta meg őt charlestoni otthonában Csalog Zsolt, és ekkor született az az életútinterjú, amelyből Csalog aztán az életregényként is olvasható prózaportrét írta. A híres-hírhedett anekdotázó Heltai történetei élvezetes stílusban kanyarognak – a zsidó polgári háttér, a szocdem indulás, majd az illegális kommunista múlt mozaikdarabkái között felbukkan a Kádár-legendárium és a Varsói Szerződés szövevényes története is. Több mint harminc év után méltó formában, Soltész Márton jegyzeteivel és elemző tanulmányával, annotált névmutatóval kísérve lát először napvilágot Csalog Zsolt dokuportréja, amelyhez a hagyatékból az író saját ’56-élményéről szóló, felkavaróan szép szövege járul előszó gyanánt.
A Magvető mértékadó antológiája az elmúlt év folyóirat-publikációi közül válogatja ki a legjobb novellákat, idén harminchárom szerző munkáját.
Lehet-e verset írni csak a hangyákról? Németh Bálint erre tesz kísérletet, és arra a következtetésre jut, hogy bár a hangyákról olvasunk, mégis azt hisszük, rólunk van szó. Így aztán az az állítás, hogy csak a hangyákról talán nem is lehet verset írni, megint inkább az emberről mond el valamit. A hangyák életecímű kötetben az élőlények hasonlóságának röhejessége mutatkozik meg ilyen ismétlődő ráismerések révén. És a magány: valaki elment, valami hiányzik. De van úgy, hogy éppen a hiány.
A Strand nem a felhőtlen vidámság helye. Emlékeink kuszák: örömpercek, kiszolgáltatottság, nedvesség, vibráló fény és alattomos kosz. Simon Bettina első verseskönyvének hangulata megragad, nem ereszt. A mondatok tiszták, a képek és asszociációk hamar kizökkentenek megszokott világunkból. De bárhol járunk, mindvégig otthonosság és otthontalanság egymást keresztező nyomait követjük, és a víz útját: akár egy fagyos utcán, akár egy folttisztítóban, akár egy – talán jövőbeli – elárasztott tájon. Test nem marad szárazon.
A szextáns egy kéttükrös szögmérő, amely több mint kétszáz éve segíti a hajósokat a tájékozódásban. Szeles Judit 