A Lego a legvonzóbb

Kilencedik alkalommal hirdették ki a Randstad Award hazai győzteseit: az idén a LEGO lett a legvonzóbb hazai munkáltató, a második helyen a Samsung végzett, a harmadik helyet pedig a Mercedes-Benz szerezte meg. Az elmúlt évekhez hasonlóan az IT-szektor a legvonzóbb a hazai munkavállalók számára. A fizetésen és a munkahelyi légkörön kívül fontos a munkaadó pénzügyi stabilitása is.

Kilencedik alkalommal az idén díjazták Randstad Awarddal hazánk legnépszerűbb munkáltatóit. (A Randstad Magyarország legnagyobb munkaerő-közvetítő cége, újszerű szolgáltatásaival a munka világának cselekvő formálója több mint másfél évtizede.) A világ legnagyobb, 31 országban zajló független munkáltatói márkakutatása – aminek idei adatfelvétele januárjában zajlott –, a Randstad munkáltatói márkakutatásának idei eredményei alapján (2020 után ismét) a LEGOlett a legvonzóbb hazai munkáltató, a tavalyi győztes Samsungmost ezüstérmes lett, a Mercedes-Benz pedig megvédte dobogós helyezését.

Saját szektorában különdíjat érdemelt ki az időközben Yettellé változott Telenor, a Magyar Nemzeti Bank, a Veolia Energia Magyarország, a Teva, a Kempinski, az Ikea, a Coca-Cola, a WizzAir, a Microsoft, a Szerencsejáték Zrt., az Estée Lauder és a DVM csoport. A legismertebb munkaadó ismét a Tesco lett, a Magyar Telekom nívódíjat kapott.

Ismét megvizsgálták azt is, hogy mely szektorok a legvonzóbbak a magyar munkavállalók számára. Bár továbbra is a távközlési ágazat márkái a legismertebbek(a kiskereskedelem és a pénzügyi szolgáltatók előtt), a tavalyi eredményekhez hasonlóan az IT-ágazat munkaadói a legnépszerűbbek; őket az üzleti szolgáltatás (BSS) követi.

A Randstad friss kutatása rámutat, hogy itthon a munkahely-választásban továbbra is (73% szerint) a legfontosabb tényező vonzó munkabér és juttatási csomag. A nők, az 55 évesnél idősebbek és magas végzettségűek körében ez az átlagnál is nagyobb jelentőségű.

Az előző évekhez hasonlóan a magyarok most is kiemelten fontosnak tartják a kellemes munkahelyi légkört (68%), amit a vállalat pénzügyi stabilitása (62%), az állás hosszú távú biztonsága (60%), valamint a munka–magánélet egyensúlya (58%) követ.

A munkavállalók által a legkevésbé fontosnak értékelt szempontok közé tartozik az, hogy a cég a legújabb technológiákat használja (22%), kitűbő minőségű termékeket és szolgáltatásokat kínáljon (22%), valamint jó legyen a hírneve (15%).

A vonzó munkabér és juttatási csomag az Európában mért adatok szerint (66%) is a legfontosabb tényező munkaválasztáskor, ám jóval kisebb mértékben, mint a Magyarországon (73%), ami valószínűleg az európai átlagfizetéshez képest alacsony hazai bérszínvonalra utal. Az egyik legnagyobb eltérés a magyarországi és a (nyugat-)európai piacokon mért adatok között, hogy a vállalat pénzügyi stabilitása a kontinens dolgozói számára kevésbé fontos, csupán felük jelölte meg. Az adatokból az is kitűnik, hogy a vállalat jó hírneve sokkal fontosabb Európa válaszadóinak, mint ha csak Magyarországot néznénk.

Itthon a kutatás alapján a nők és férfiak is ugyanazokat a szempontokat tartják a legfontosabbnak munkahely-választáskor. Ugyanakkor a nőknek jóval fontosabb a munka és a magánélet egyensúlya, a munkavégzés helye és az otthoni munkavégzés lehetősége – az izgalmas munkakör és a legújabb technológiák használata pedig inkább a férfiakat mozgatja meg.

Minden generáció a vonzó bérezést és juttatási csomagot találja a legfontosabb tényezőnek, illetve a fő szempontokat tekintve sincs különbség, ugyanakkor a Z-generáció (18–25 évesek) számára a fizetés és a juttatások, valamint a kellemes munkahelyi légkör egyformán fontos; a náluk idősebbeknél egyértelműen a vonzó fizetés és juttatási csomag áll az első helyen.  

A múlt év második felében a magyar munkavállalók 17%-a váltott munkahelyet, többen, mint egy évvel előtte (12%). Jelenleg is ez a helyzet; tavaly a válaszadók 28%-a váltott volna, 2022. januárban a megkérdezettek 30%-a jelezte, hogy a következő fél évben váltani készül.

A 25–34 éves korosztály valamivel nagyobb hajlandóságot mutat erre, mint a többi korcsoport tagjai. Azok között, akik inkább félnek a munkahelyük elvesztésétől, magasabb (44%) a váltást tervezők aránya, mint az ettől kevésbé tartók körében (22%). A munka elvesztésétől való félelem erősebb a kevésbé képzettek, a nők, illetve a legidősebb és legfiatalabb munkavállalók körében.

Feltűnő, hogy a szellemi munkakörben dolgozók az idei első félévben sokkal többen terveznek váltani, mint esztendeje: tavaly 19%, az idén 27% tervezi a váltást, ez közel azonos a váltani tervező kékgallérosok hagyományosan magasabb arányával (29%).

A karrierépítést a magyarok az európai átlagnál is fontosabbnak tartják: 65%-uk szerint lényeges, de a 18–34 éves munkavállalók, valamint a felsőfokú végzettségűek körében még inkább így tapasztalható.

A dolgozók majdnem kétharmada várná el a munkaadójától, hogy át- és továbbképzési lehetőségeket kínáljon neki, de csak 46%-uk nyilatkozott úgy, hogy ez valóban meg is történik.

A kutatók arra is rákérdeztek, hogy miként hatottak a dolgozókra a 2021. év világeseményei. A hazai munkavállalók 31%-a érzi úgy, hogy tavaly fontosabbá vált karrierje, ugyanakkor a dolgozók fele – az európai tendenciának megfelelően – nem érez ebben változást. Azok körében, akik számára nőtt a munka és a karrier jelentősége, többen számoltak be a munkához való hozzáállásuk kedvező előjelű változásáról is.

Tíz nyugat-európaiból 4 dolgozhat otthonról (38%); itthon ez a munkavállalók kevesebb, mint negyedére (24%) igaz, illetve ez az érték jelentősen csökkent a tavalyi, pandémia alatt mért 40%-nál. A jelenlegi távmunkások ige nagy többsége (95%) arra számít, hogy a jövőben is így fog dolgozni, bár a járvány csökkenésével valószínűleg kicsit növekszik majd az irodába történő visszatérés igénye a munkáltatók részéről.