A két ember közti kémiát méri egy új párkereső szolgáltatás
A legújabb módszer a tükörneuronjainkat veszi célba
Aki régóta egyedülálló, az már megtapasztalta az online társkeresés buktatóit: akár tartalmatlan beszélgetések százain, csalódást keltő randik tucatjain lehet túl. Most azonban itt egy módszer, ami új alapokra helyezheti az ismerkedést.
Miért ilyen reménytelennek tűnő kihívás, hogy megfelelő partnerre bukkanjuk a jól ismert appokon? Hiszen az előre beállított szűrőknek köszönhetően megadhatjuk, milyen korcsoportra lövünk, de akár külső, iskolázottság vagy a közös hobbik tekintetében is pontosíthatjuk a kereséseinket. Sokakat mégis elkerül a szerelem.
“A terápiás munkánk során azt tapasztaltuk az egyedülállóknál, hogy régóta nem találnak olyan párt, akivel a kémia is működne – annak ellenére, hogy egyszerre több online társkereső oldalon is fent vannak. Az esetek legnagyobb részében csalódásokról számoltak be, és ha valamelyik kapcsolat ígéretesnek is indult, nagyon hamar vége lett” – árulta el Dr. Vikár András, gyermek- és ifjúságpszichiáter, pszichoterapeuta.
A szakember és kollégája éppen ezért úgy döntött, megpróbál a végére járni, mi okozhatja ezt az általánosnak mondható jelenséget. Mi hiányzik a netes ismerkedésből, ami elengedhetetlen lenne a párválasztáshoz?
Persze, fontos egyfelől a külső, a szépség: például ösztönösen a szimmetrikusabb megjelenésű emberekhez vonzódunk. Ám mivel tökéletes szimmetria nem létezik, sejthető, hogy más tényezők is jelentős szerepet kapnak a döntésünkben. Nem elhanyagolható az sem, amit otthonról hozunk, mert a szülőkkel való gyerekkori kapcsolatunk kihat a későbbi párválasztásra is. Valami azonban még így is hiányzott a netes randizás képletéből.
Végül a szakemberek rávilágítottak: ez nem lehet más, mint a két ember között keletkező kémia, ami aztán meghatározhatja a kapcsolat kimenetelét. Ez vezetett az optimális párkereső felület megalkotásához.
De mi is az a kémia egyáltalán?
Ez az a bizonyos szikra, a pillangók a gyomorban, vagy az érzés, hogy lelki társra találtunk. Ám a pszichológia ennél pontosabb meghatározással él:
“Amit a köznyelvben kémiának hívunk, valójában nem más, mint az úgynevezett tükörneuronok együttrezgése, ami két vagy több ember között jön létre” – mondja Jónás Zoltán klinikai szakpszichológus, pszichodráma vezető.
“A MyDestiny Dating lett így az első és jelenleg egyetlen társkereső, amely képes ezt a genetikai tükrözést megvalósítani. Mivel a párválasztás legjelentősebb része tudattalanul zajlik, ezért olyan eljárást dolgoztunk ki, ami éppen ezeket a nem tudatos szempontokat méri.”
A társkereső felületen a felhasználónak először saját magára vonatkozóan kell képeket választania, majd ezután a vágyott partner feltételezett szemszögéből szintén. A választások persze pszichológiai jelentőséggel bírnak. Ezáltal már meghatározható a saját, sőt, a hozzá legjobban illeszkedő partner profilja is. Az oldalon mindez pontszámokban fejeződik ki, és egy bizonyos pontszám felett várhatóan nagymértékben megfelelnek egymásnak.
A szakemberek arra jutottak, hogy az emberek között megjelenő “kémiát” öt igazán fontos szempont határozza meg: ezek az alap értékrend, a kifelé megjelenő összetartozás, a különböző helyzetekhez viszonyulás, egymás támogatása és a kapcsolaton belüli harmónia. Ez az öt szempont – részben tudatosan, részben tudattalanul – mindig felmerül a párválasztás során, és éppen ezeket méri az új online társkereső szolgáltatás.
A MyDestiny a tudattalan, gyerekkori bevésődéseinkből is képes olyan mintát venni, ami által minden eddiginél összeillőbb egyezéseket találunk két ember között. Ez egy teljesen új megközelítés, hiszen eddig a személyes találkozókon dőlt el, van-e valódi vonzalom.
“Ez az ismerkedési mód azoknak is ideális, akik nem mernének azonnal belevágni a randizásba: rendszeresen tartunk csoportokat azoknak, akik szívesen találkoznának „tét nélkül” a MyDestiny módszer alapján kiválasztott potenciális partnerekkel. Egy ilyen csoport legfeljebb 20 fős, időtartama egy hétvégi nap, és két jelenlévő pszichológus vezeti. Itt személyesen is lehetséges találkozni a másikkal és összehangolódni a tükörneuronok segítségével” – zárja Jónás Zoltán.
