A jövő szakképzése minden korábbinál több együttműködést vár el

Egy friss felmérés szerint a diákok egyharmada meg sem próbál elhelyezkedni a szakmájában

A szakképzés szerepe kulcsfontosságú nemcsak a munkahelyteremtés, de az egyes ágazatok fejlődése szempontjából is, azonban az oktatás megfelelő elméleti és gyakorlati feltételei számos területen nem adottak a szakma kielégítő elsajátításához. A P&G legfrissebb felmérése szerint az elmúlt három évtizedben közel 30 százalékkal csökkent a szakmai gyakorlat lehetősége a szakképzésben. A vállalat két hatalmas gyárat is üzemeltet az országban, ezért hosszútávú törekvése, hogy számos kiemelkedő programmal támogassa a szakképzést, különösen az elektronikai technikusi, műanyagipari és ipari gépész területeken.

Az elmúlt harminc évben közel 30 százalékkal csökkent a szakképzésben tanulók lehetősége szakmai gyakorlat elvégzésére – derült ki a Procter & Gamble tavaly őszi országos reprezentatív felmérésből. Míg az 1990 előtt végzettek 79 százaléka végzett szakmai gyakorlatot, addig erre a 2011-2022 között végzett diákok már csak 52 százalékának volt lehetősége. A szakképzést végzetteknek mindössze fele (51%) elégedett a szakképzés során nyújtott gyakorlati oktatással, ez az érték szintén magasabb az 1990 előtt végzettek körében (64%), mint a 2011-2022 között végzett diákok (37%) között. A szakképzés növekvő jelentősége ellenére míg harminc évvel ezelőtt a végzősök közel kétharmada azonnal talált munkát a szakképzés elvégzését követően, addig az elmúlt tíz évben a diákok kevesebb mint egynegyede állítja ezt, és közel egyharmaduk meg sem próbált elhelyezkedni a szakmájukban.

Forgács István, a Szakképzési Innovációs Tanács szakértője szerint az elmúlt évek során újra nőtt a szakképzés iránti érdeklődés, ami együtt jár azzal, hogy egyes ágazatok komoly fejlődésben vannak, így az energiaipar – főleg a megújuló -, a környezetvédelem, a vegyipar, a könnyűipar, a turizmus vagy a vendéglátás. A szakképzés infrastruktúrájának fejlesztése ugyanakkor gyors és innovatív megoldásokat igényel, hogy az újra növekvő igényeket megfelelő szinten legyen képes kielégíteni, és így a szakképzés fontos és megkerülhetetlen szereplőjévé váljon a minőségi oktatásnak.

„Az elmúlt években számos remek együttműködés alakult ki egy-egy nagyvállalat és egyes szakközépiskolák között, ami azért is jó, mert az elsajátítható tudás (főleg a gyakorlati képzésben) igazodni tud az ágazati szereplő elvárásaihoz, illetve fejlesztési céljaihoz. A P&G egyike azoknak, akik képesek rá, hogy a saját üzleti szempontjaikat a munkaerő kapcsán ötvözni tudják az ismeretanyag, vagy éppen az oktatási infrastruktúra együttes fejlesztésével, ami egyszerre érdeke mind az államnak, mind a diáknak, mind a for profit szereplőnek.” – állítja a szakértő.

A vállalat csömöri üzeme évek óta aktívan támogatja a BMSZC Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Technikumot, idén egy teljeskörűen felújított tantermet adtak át. A 3,3 millió forintos támogatásból az iskola elektromos laboratóriumát újították fel, ahol az elektronikai technikusi képzés gyakorlati oktatása zajlik. Ezzel a lépéssel a vállalat egyik legnagyobb női higiénés termékeket gyártó üzeme nemcsak az oktatási körülményeket javítja, kellemesebb környezetet teremtve diákok és tanárok számára, hanem már a kezdetektől igyekszik vonzóvá tenni a multinacionális vállalatot és modern üzemet, mint a diákok számára perspektívát nyújtó, és a szakmában maradásukat elősegítő munkaadót.

„Nagy örömmel tölt el, hogy itt lehetek ma, hiszen én is itt érettségiztem, és végeztem el a technikusi képzést. – mondta a felújított labor hivatalos átadóján Márta László, gyárigazgató, aki 19 éve van a P&G vállalatnál. – Jelenleg is több, itt végzett elektromos kolléga dolgozik üzemünkben, és bízunk benne, hogy az idei végzősökből is felkeresnek bennünket. A szakmai orientációs napok mellett évente szervezünk gyárbejárást az elektromos évfolyamok részére, és igyekszünk inspirálni a diákokat, hogy ebben az iparágban jelentős a kereslet arra a szaktudásra, amit itt megszereznek. Az egyik ilyen üzembejárás során merült fel annak gondolata, hogy a pályaválasztás támogatása mellett az oktatásba is beszálljunk, és így került teljeskörű felújításra az iskola által kiválasztott legrosszabb állapotban lévő elektronikai labor, amelynek padlója a felújítás előtt konkrétan annyira kátyús volt, hogy a PVC alatt a beton is kilátszott, balesetveszélyes környezetet teremtve ezzel a diákok számára.”

A vállalat mindkét gyára elkötelezett többek közt az elektronikai és elektrotechnikai ágazati oktatás támogatása mellett, így nemcsak a csömöri, hanem a gyöngyösi üzem is kiemelt támogatója egy helyi szakgimnáziumnak (Vak Bottyán János Katolikus Műszaki és Közgazdasági Szakgimnázium), valamint az Egri Szakképzési Centrummal együttműködve a gyakorlati képzést is a gyár biztosítja a diákoknak a 2018-ban átadott szupermodern, professzionális, csúcstechnológiával ellátott tanműhelyében.

Az újonnan átadott tanteremben elektronikai technikusi képzés folyik, az innen kikerülő diákok a gyártó és kiszolgáló ágazatok elektronikai és elektrotechnikai szakembereivé válnak, akiknek alapvető feladatai közé tartozik az elektromos, valamint elektronikus berendezések, műszerek tervezése, gyártása, összeszerelése, mérése, javítása és karbantartása.

A magyar szakképzésben jelenleg a technikusi képesítés megszerzése az egyik legvonzóbb ajánlat, hiszen amellett, hogy a képzés során ösztöndíj, a duális képzőhelyeken munkaszerződés-jellegű jogviszony és tisztességes bérezés jár, komoly szakmai alapokat kínál ahhoz, hogy akár azonnal, akár néhány évvel később, de felvételt nyerjen az adott diák a felsőoktatásba, valamint hozzájárulhat a gyors elhelyezkedéshez is. Az Oktatási Hivatal adatai szerint az elmúlt egy évtizedben nőtt a magas színvonalú szakmaszerzést kínáló technikumi jelentkezések száma, míg ez a 2012/2013-as tanévben 32 685 volt, a 2021/2022-es tanévben már 34 396. Ez az öt százalékot meghaladó növekedés reménykeltő lehet a hazai gazdaság számára, hiszen ezeknek a diákoknak a többsége jó eséllyel magasan kvalifikált szakemberré válik.

A felmérésből az is kiderült, hogy elsősorban azért választanak valamilyen szakképzést, mert az adott terület érdekli őket (46%), másodsorban pedig azért, mert úgy érzik egy szakmával könnyebb elhelyezkedni (39%).

Forgács István szerint égető szükség van arra, hogy a gazdaságban, ipari termelésben kulcsfontosságú szakképzés olyan szakembereket adjon mind helyi és nemzeti szinteken, mind pedig globálisan, akik képesek megfelelni a jelenkor komplex követelményeinek, és egyrészt elegendő számban, másrészt megfelelő tudással és folyamatos tanulási, fejlődési motivációval felvértezve álljanak rendelkezésre.

„A hazai szakképzés jobbá tételéért, fejlesztésért felelősséget vállaló szereplők között az állam ma már nincs egyedül, annak egyértelműen részesei lettek mostanra a diákok, családjuk és környezetük, valamint a munkaadói oldal is. – teszi hozzá a szakértő. – Utóbbira egyre jellemzőbb, hogy a lehető legkorábban szeretné megtalálni az egyes ágazatokban kiemelkedően teljesíteni képes tehetségeket, valamint azokat a megbízható szakembereket, akikre rá lehet bízni a jövő emberközpontú, energia- és környezetkímélő, folyamatosan csökkenő megterhelés mellett is fenntartható termelését.”