A jóga meghódította Budapestet

Budapest már évek óta, de idén Európa Sportfővárosaként még több helyszínen hirdeti nyilvános rendezvényekkel a mozgás fontosságát. Már a város mind több pontján és mind gyakrabban próbálhatjuk ki a jógát is. Az alapvetően nagyon is tradicionális, viszont az utóbbi években újra felfedezett mozgásforma nemcsak a testnek, de a léleknek is igazi gyógyír, viszont nagyon nem mindegy, hogy hogyan és milyen oktatóval végezzük a gyakorlatokat. Ehhez ad most tanácsokat Dr. Kalmár Zsuzsanna, tanszékvezető egyetemi docens és Dr. Tóth-Soma László tanszékvezető főiskolai tanár.

A jóga alapvetően egy életforma, egy filozófia, nagyon mély és régi gyökerekkel. Ma már viszont mind többen gyakorolják, akár csak sportként ezt a mozgásformát. Hódító útját Budapest is követi, így felismerve népszerűségét, a város mind több pontján szervez, hirdet rendezvényeket, ahol bárki kipróbálhatja azt, mint például idén augusztus 10-én és 11-én a Citadellán a Jógázz a Citadellán eseményen (https://www.sportfovaros2019.hu/esemenyek/szabadteri-joga-a-citadellanal/). De ezen is túl Európa Sportfővárosaként ad szakértői segítségével tanácsokat mindenkinek, aki csak kipróbálja, elkezdi, vagy már akár rendszeresen gyakorolja a jógát. Hogy tegye ezt tudatosan és úgy, hogy az csakis segítsen, és semmiképpen se okozzon sérüléseket.

„Ugyan a jóga nem kimondottan sportteljesítmény, elsősorban vallási és filozófiai háttérrel is rendelkező testgyakorlás, amely napjainkban egyre inkább sporttevékenységként jelenik meg a széles tömegek számára. Egyrészt fizikálisan, másrészt szellemileg is segíti más mozgásformákban az eredményességet, az állóképességet, a koncentrációt és a kitartást. Akarat, önfegyelem és testünk megismerése. Javítja az ízületek rugalmasságát, megköveteli a légzéskontrolt, önfegyelemre, összpontosításra tanít, illetve segít saját testünkre is figyelni. Közben azért sok esetben egy komoly fizikai igénybevétel is, amikor saját testsúlyunkkal dolgozunk, a statikus gyakorlatok kitartása bizony nem könnyű és teljes összeszedettséget igényel”—magyarázza Dr. Kalmár Zsuzsanna egyetemi docens, a Torna, RG, Tánc és Aerobik Tanszék vezetője, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy semmiképpen se kezdjünk bele autodidakta módon, csakis hivatásos oktató irányításával. „Mindig csakis szakember felügyeletével jógázzunk, és ne vessük azonnal teljes elánnal bele magunkat. Így ugyanis könnyen mikroszakadásokat, húzódásokat okozhat, és többet árt a szervezetünknek, mint használ. A testünk azonnal jelez, ha túl sok neki, ilyenkor vissza kell vennünk! De különösen fontos a fokozatosság”—ad tanácsokat a tanszékvezető.

„Általános szabály, hogy ha komoly jóga-gyakorlóvá szeretnél válni, akkor a gyakorlatokat egy szakavatott oktatótól kell a maguk mélységében elsajátítani. Fontos az egyes testhelyzetek tanulmányozása és gyakorlása. Ezeket saját jógaoktatód a gyakorlat oktatása közben tudja tudatosítani benned úgy, hogy azokat meg is tudd tapasztalni”—hívja fel a figyelmet dr. Dr. Tóth-Soma László, Gaura Krisna Dásza tanszékvezető főiskolai tanár, az Elméleti és Alkalmazott Jógatudományi Tanszék Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola vezetője. „A jógaászanák rendszeres gyakorlásával az izmok rugalmasabbá, a gerinc hajlékonyabbá, az ízületek mobilisabbá válnak, növekszik a teherbíró képesség, csökken a sérülésveszély, nő az állóképesség. Megerősödnek a mély izmok, javul a tartás, megszűnnek a tartáshibákból származó panaszok. Növekszik az ízületek mozgásterjedelme, javul a mozgáskoordináció, az egyensúlyozási készségünk, a test- és mozgástudatosság. Hatására kedvezően változik a keringés, a szívfrekvencia csökken, így gazdaságosabbá, hatékonyabbá válik a szívműködés. Csökken a légzésszám, nő a légzéskapacitás, a perctérfogat nő, hatékonyabbá, tudatosan irányíthatóvá válik a légzés. Javul az anyagcsere, a kiválasztás, az emésztés, így könnyebben beállítható és megtartható az ideális testsúly. A test tulajdonképpen megfiatalodik, az immunrendszer működése is hatékonyabbá válik, az idegrendszer működése kiegyensúlyozódik, javul a szellemi teljesítőképesség, s a pszichés egyensúlyunk elősegítésével, csökken az agresszióra, a szorongásra való hajlamunk. Javul a stresszt tűrő és azt feldolgozó képességünk”—sorolja a jótékony hatásokat a szakember, aki elmondja azt is, mikor nem javasolt, legfeljebb speciális, személyre szabott módon. „Kerüljük, ha a szervezetünk nagyobb területét érintő akkut gyulladás, lázas, vagy erősen legyengült állapot jellemez bennünket. Ne gyakoroljunk akkor, ha fertőző betegségben szenvedünk, súlyos krónikus megbetegedések, esetleg csonttörés esetén, vagy műtét utáni lábadozás időszakában. Kizáró okok még a krónikus szív- és érrendszeri megbetegedések, például kezeletlen krónikus magas vérnyomás, súlyos érelmeszesedés, szívinfarktus utáni állapot, tudatmódosító szerek általi befolyásoltság, komolyabb pszichés megbetegedések, várandósság, és a szülés utáni első két hónap”—hívja fel a figyelmet a szakember.

Tanácsok, hogy a legjobb eredményt érjük el:

1. Végezzük üres gyomorral a gyakorlást, hogy az előre- és hátrahajlások, csavarások ne okozzanak problémát.

2. A gyomor, a belek, a végbél és a húgyhólyag szintén legyen üres, hogy az esetleges nyomás ne jelentsen olyan kellemetlenséget, ami zavart okozhat.

3. A kényelmes, laza ruha viselete szabad teret biztosít a mozgásnak.

4. A friss, tiszta levegő a gyakorlótérben biztosítja, hogy a tüdőnket nem szennyezzük a gyakorlás alatt.

5. Amennyiben lehetséges, tisztálkodás után, frissen zuhanyozva gyakoroljunk.

6. Végezzünk bemelegítő gyakorlatokat.

7. Az āsanákat fokozatosan elmélyítve, a nehézségi szintet figyelembe véve erőlködés nélkül végezzük.

8. A gyakorlótér legyen tiszta, átszellőztethető és csendes, mert ez elősegíti a befelé figyelést.

9. Tűző napon, valamint szeles, hideg helyen nem ajánlott āsanázni. Kerülni kell a szélsőségeket.

10. A szemeket javasolt nyitva tartani. Csukva tartott szemekkel könnyen megszédülhetünk és eleshetünk.

11. A mozgás, a légzés és a figyelem legyen összhangban, így lesz harmonikus a gyakorlatsor, és ezáltal fejleszti a tudatosságot. Mindig a légzés vezesse a mozgást.

12. Mindig az orron keresztül kell lélegeznünk, mert az a légzés elsődleges szerve, valamint energetikai szempontból is ez a kedvező. Az orr és az orrüreg előkészíti a beáramló levegőt a tüdő számára: tisztítja, párásítja és melegíti azt.