A főváros
Április 16 -tól magyar nyelven is kapható Robert Menasse, A főváros című regénye, a Geopen kiadó gondozásában. Az osztrák író ezért a művéért 2017-megkapta a legjobb német nyelvű irodalom díját, a rangos Német Könyvdíjat. Remekművében a szerző, a német nyelvű irodalom jelentős mestere, teljesen új műfajt teremtett: az európai regényt.
Robert Menasse 1954-ben született Bécsben. Salzburgban és a görög Messinában tanult germanisztikát, filozófiát és politológiát, 1980-tól 1988-ig a brazíliai Saõ Paoló-i Egyetem vendégoktatója volt. Hazatérte óta szabadfoglalkozású író. Hazája az Európai Unió, élt Berlinben és Amszterdamban, ma ismét bécsiként ír regényeket, esszéket és kultúraelméleti értekezéseket. Számos osztrák, német és svájci irodalmi díj birtokosa. Műveit 18 nyelvre fordították le. Magyarul eddig két könyve jelent meg: A regény kora 1995-ben és a Kiűzetés a pokolból 2008-ban..
Menasse jól ismeri az EU működését, a brüsszeli viszonyokat, hiszen négy évet töltött ott, 2012-ben erről a témáról már szenvedélyes hangvételű értekezést jelentetett, és a Római Szerződés 60. évfordulóján ő tartotta az ünnepi beszédet az Európai Parlamentben. Számos korábbi írásában, beszédében, értekezésében kitér az EU-alapítóinak eredeti szándékára: arra, hogy ne ismétlődhessenek meg a 20. század borzalmai, a két világháború és a holokauszt. Gyakran hivatkozik az eredeti célra is: a nemzetállam eszméjének meghaladására és egy nemzetek fölötti Európa létrehozására, közös fővárossal. Ezek a szerves előzményei legújabb, már megjelenése pillanatában nagy visszhangot keltő regényének.
A „főváros” természetesen Brüsszel, ahol a szálak összefutnak. Az Európai Unió fővárosában egyébként nemcsak a szálak futnak, hanem egy disznó is szabadon rohangál, hol itt, hol ott bukkan föl az utcákon. Ezzel a groteszk jelenettel kezdődik a történet, amelyben a disznó összetett szerepet játszik. Egyrészt utal az európai sertéstenyésztésben (de bármely más téren) szükséges, ám a nemzeti érdekellentéteken megbukó együttműködésre, vagy akár a média elbulvárosodására, de rohangálása közben kialakuló útvonalára ő fűzi fel, mutatja be a regény szereplőit is. Akik közt a legkülönfélébbek akadnak, amilyen sokszínű maga az unió. Vannak a szálakat a háttérből mozgató brüsszeli eurokraták, egy jobb pozícióra áhítozó uniós biztos, holokauszt túlélő, idealista közgazdász, minden hájjal megkent bizottsági protokollfőnök, egy tulajdonságok nélküli ember, de még bérgyilkos is. A legkülönfélébb múlttal, kulturális és nyelvi különbségekkel rendelkező emberek – nem maradunk ki mi magyarok sem.
Menasse elképesztő tudással, lenyűgöző ismeretanyaggal és részletekkel festi fel tablóját a mai Európáról, benne a sokat szidott európai uniós bürokráciáról, az EU-ban hozott döntések hátteréről, az egymásnak feszülő érdekekről, az európai politikáról. S teszi ezt maró gúnnyal, szellemesen, kaján vagy éppen fekete humorral, krimibe illő cselekményszövéssel, máskor esszéisztikus tárgyilagossággal.
Irodalmi alapélménye Robert Musil A tulajdonságok nélküli embercímű emblematikus regénye, amelyre A fővárosban is többször hivatkozik. Nagy ötlete az EU mint regénytéma, amelynek kifejtése közben letehetetlenül izgalmasan, szórakoztatóan világítja meg az unió döntéshozatali mechanizmusait, a gazdaságpolitika apró kérdéseit is, kíméletlenül tükröt tartva a mának, mert mintha ismét egy nagy összeomlás előestéjén volnánk. Menasse a szarkasztikus felszín alatt szenvedélyes vallomást tesz az európai értékek mellett: egy korszak végét írja le, egy olyan Európáét, amelyben annyi jó történt, amely annyi reményt és biztonságot adott, és amelynek szétverése éppen most zajlik. Ha nem vigyázunk.
A szerzőtől a Nemzetközi Könyvfesztiválon- a Millenáris parkban – április 21-én, nyilvános beszélgetés keretein belül kérdezhetnek az újságírók, Hegedűs István moderálásával (Magyar Európa Társaság elnöke) 16.00 órakor a Márai Sándor termében (B épület, földszint). Ugyanezen a napon Robert Menasse 18.00 órakor dedikálja A Főváros című művét a Geopen standon (B13).
