A dzsungel könyve a Budapesti Klasszikus Film Maratonon
Kevés olyan klasszikus irodalmi mű létezik, amelyet annyian és olyan sok műfajban feldolgoztak, mint az indiai őserdőben az állatok között nevelkedett kisfiú kalandjait elmesélő A dzsungel könyve című alkotás. Az angol író, Rudyard Kipling élete első éveit maga is Indiában töltötte, az ott hallott legendák és saját tapasztalatai inspirálták varázslatos történeteit, amelyek később főleg gyermekeknek szánt művek alapjául szolgáltak, noha az eredeti novellák a dzsungelben való túlélés kegyetlen valóságára is rávilágítanak.
A dzsungel könyve legismertebb feldolgozása az 1967-es egészestés zenés animáció, amelynek producere maga Walt Disney volt. Disney aktívan részt vett a forgatókönyv fejlesztésében, számos poén csattanója tőle származik és ragaszkodott hozzá, hogy a cselekmény ne vigye el a hangsúlyt a karakterekről. A film óriási siker volt, annyira, hogy A dzsungel könyve történetét és karaktereit máig a Disney-féle adaptációval azonosítják sokan.
Kipling novellafüzérének legelső mozgóképes feldolgozása azonban nem ez, hanem az 1942-es élőszereplős játékfilm volt, amelynek a világhírű magyar származású filmrendező, Korda Sándor volt a producere és legifjabb testvére, Korda Zoltán a rendezője, akinek ez jelentette a belépőjét Hollywoodba. A produkció számos kreatív nézeteltérés kirobbantója volt, ugyanis míg a rendező egy realista, komor hangvételű műben gondolkodott, Alexander látványos kalandfilmen képzelte el megjeleníteni Maugli történetét, mindemellett ráadásul a forgatókönyvíró Laurence Stallings is meglehetősen szabadon kezelte az eredeti művet. A háború miatt a forgatás teljes egészében egy hollywoodi stúdióban zajlott, amely során a rendező egyszer majdnem megfulladt egy jelenet felvétele közben, Alexander pedig egy alkalommal a tetőre menekült egy kutya elől, akit jelmeze miatt tigrisnek nézett. A végeredmény egy gyönyörűen fényképezett, izgalmas kalandfilm, amely több Oscar-jelölést és tömött mozitermeket hozott. A film a BKFM keretében nagyvásznon látható.
A könyv nem csak a nagy hollywoodi stúdiókat, hanem helyi feldolgozásokat is megélt: a hatvanas évek második felében a Szovjetunióban Adventures of Mowgli címen 5 részes sorozatot mutattak be, amelyet később tévéfilmmé bővítettek, 1989-ben pedig japán anime verzió is született a műből.