A diákok szerint 174 ezer forint kell a megélhetéshez

Öt év után újra megszondáztatták a 18-25 éves korosztályt: a Schönherz Iskolaszövetkezet a Z-generáció munkával, valamint megélhetéssel kapcsolatos vágyait és elvárásait térképezte fel. A nagyszabású kutatásban közel 1.200 hallgató vett részt az ország összes egyeteméről és főiskolájáról, a válaszok pedig jócskán tartogattak meglepetést, hiszen a jövő munkavállalóinak véleménye több ponton eltér az 5 évvel korábbi nemzedékhez képest.

1169 fő töltötte ki a szakmai diákmunkák közvetítésére specializálódott Schönherz Iskolaszövetkezet kérdőívét, amely vizsgálta többek között a munkahelyválasztási preferenciákat, az elvárt munkakörülményeket és a fizetési igényeket is. 2017-ben még a felnőtthöz méltó bánásmódért álltak ki a fiatalok, ma a home office lehetősége és a szabad alkotómunka már fontosabb számukra. Meglátásuk szerint 174.000 forint szükséges ma a havi megélhetéshez, de kiderült az is, hogy mekkora összeg esetén éreznék komfortosabbnak az életüket.

Mi a fontos a mai fiatalok számára egy munkahelyen?

A válaszadóknak egy 17 munkahelyi adottságot felsorakoztató listából a számukra 5 legfontosabbat kellett megjelölniük. A rangsor első helyére nem meglepő módon a fizetés került, ugyanakkor nem sokkal maradt alul a rugalmas munkarend iránti vágy. A TOP5-be emellett a tudásbővítésre és szakmai tapasztatalatszerzésre vonatkozó igények kerültek be, és hogy mindezt megfelelő munkakörülmények között, jó munkahelyi hangulatban tehessék.

Öt évvel ezelőtt a felnőtthöz méltó bánásmód igénye a TOP5-ben jelent meg, mára azonban ugyanez csak a 9. helyet érte el. A kutatás teret biztosított további igények felsorakoztatásának is, és kimagaslóan sokan fejezték ki abbéli vágyukat, hogy szeretnének alkotómunkát végezni a cégnél, így érdemben tenni hozzá a munkahely fejlődéséhez. Ezeken túl a fiatalok előszeretettel veszik azt is, ha a vezetőség megosztja velük (is) a céges információkat – árulta el Baross Levente, a kutatást végző Schönherz Iskolaszövetkezet elnöke.

A Z generáció megélhetésre vonatkozó igényei

Rákérdeztek arra is, hogy milyen összeg jár a diákok fejében megélhetési minimumot illetően, valamint hogy mekkora lenne az az összeg, amelyből úgy érzik, komfortosan élnének. A minimumot tekintve nagyon szerteoszló a vélemény: 40 ezertől egészen 500 ezer forintig érkeztek válaszok (annak függvényében, hogy a hallgatók kollégiumban, albérletben vagy otthon laknak-e), de a válaszadók többsége szerint 100-250 ezer forint közötti tartományban lehet a megélhetéshez szükséges összeg. Az összes válasz átlagát tekintve havonta 174.000 forint kell egy diáknak a megélhetéshez.

Ezt az összeget ma tanulmányok mellett is meg lehet keresni. A szakmai diákmunkák átlagos órabére 2.000 forint körül mozog, így heti 20 órás, azaz félmunkaidős ráéréssel elérhető ez a bevétel. A felmérésünkből az is kiderül, hogy a diákok 55%-a hetente 20-30 órában tud(na) munkát vállalni, így a havi 174.000 forint iránti vágy végképp nem elképzelhetetlen – tette hozzá Baross Levente.

Meglepő, hogy sokaknak a minimumhoz képest plusz 10-20 ezer forint már elég lenne ahhoz, hogy komfortosabban érezzék magukat a bőrükben, és ne csak a kötelezőkre (lakhatás, étkezés, számlák) költsenek. Nagyátlagban viszont havi 75.000 Ft plusz segítene a fiataloknak, hogy szórakozásra, hobbira, utazásra és eszközvásárlásra is jusson az alapdolgok mellett. Egy egyetemista/főiskolás hallgató ma havi 250.000 forintot igényelne a kényelmesebb élethez.

Még néhány szó a home office-ról…

Ezt a kérdéskört a munkahelyválasztást befolyásoló tényezők felmérésénél a nyilatkozók 31%-a választotta az öt legfontosabb adottság közé. Ha az irodai bejárás, illetve otthonról dolgozás közül kellene választani, akkor a diákok 60%-a a home office mellett voksol, de ha maguk oszthatnák be a munkahetüket, akkor annak felét otthon, másik felét pedig a munkahelyükön töltenék.

A munkavállalással és megélhetéssel kapcsolatos elképzelések igen tanulságosak lehetnek a munkaadók számára, hiszen a megkérdezett fiatalok (akár dolgoznak jelenleg, akár nem) hamarosan kész szakemberként lépnek a munkaerőpiacra.