Budapesten találkoznak a világ játékelméleti kutatói
Hétfőtől péntekig Budapest ad otthont a hatodik játékelméleti világkongresszusnak, a World Congress of the Game Theory Society-nek, amelyet 4 évente mindig más országban rendeznek meg a tudományág kutatói, szakértői számára.
Az eseményt a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont közreműködésével rendezik meg a Budapesti Kongresszusi Központban – olvasható a szervezők közleményében.
A nemzetközi világkongresszust eredetileg 2020-ban szerették volna megtartani Magyarországon Harsányi János, Nobel-díjas tudós születésének századik évfordulója előtt tisztelegve, azonban a koronavírus-járvány miatt erre nem kerülhetett sor.
Idén a Budapesti Kongresszusi Központban hibrid – online és élő – formában tartják az eseményt, amelyen részt vesznek a világ vezető egyetemeinek professzorai, vezető intézeteinek kutatói is. A közreműködők között szerepel a Nobel-emlékdíjas Oliver Hart, a tulajdonosok és menedzserek közti úgynevezett megbízó-ügynök probléma egyik megfogalmazója; Matthew O. Jackson, ismert hálózatkutató, a népszerű The Human Network című könyv szerzője, a Játékelmélet Társaság jelenlegi elnöke és Hervé Moulin matematikus-közgazdász, a játék- és a közösségi döntések tudósa is.
A budapesti kongresszus előtt 2016-ban Maastrichtban, 2012-ben Isztambulban, 2008-ban pedig Evanston-ban gyűltek össze a játékelmélet kutatói.
A játékelmélet a matematika egyik ága, amely döntési helyzeteket vizsgál. Módszertanának alapjait Neumann János fektette le egy 1928-as munkájában, a terület másik neves, magyar származású kutatója Harsányi János Nobel-díjas tudós. Az utóbbi évtizedekben 12 Nobel-díjat osztottak ki játékelméleti kutatásokért. Legutóbb 2020-ban két tudós játékelméleti kutatásaiért kapta a közgazdasági Nobel-emlékdíjat.
„A módszertan az egyének között zajló stratégiai kölcsönhatások matematikai leképezése, amelyet ugyan elsősorban a közgazdaságtudományban alkalmaznak, de a katonai fegyverkezési versenyektől a közgazdaság- és politikatudományon át a biológiáig számos területen használhatóak. Segítségével sok bonyolult helyzetben található meg az érintettek számára az igazságos, optimális vagy stabil megoldás, mint például egy folyó szennyezésével kapcsolatos országok közötti felelősségvállalás, a felsőoktatásba jelentkezők számára a lehető legészszerűbb felvételi rendszer kialakítása, az egyéni szociális hálózatok kiterjedtsége és a dohányzás közötti kapcsolat felmérése, vagy akár a Brexit hatása az uniós hatalmi viszonyokra” – írják a közleményben.
