Megtakarítás és segítségnyújtás
A szektor szintű munkaerő-kölcsönzött állományi létszám három százaléka megváltozott munkaképességű, mégis teljes értékű, munkájához ragaszkodó, lojális munkavállaló. Csoportosan támogatott, mentorált munkavégzésüknél elsődlegesen a munkafolyamatokra bontott egyszerűbb részfeladatok ellátása a meghatározó, de eseti jelleggel a megváltozott munkaképességű saját szakmában történő elhelyezkedésre is akad példa, úgy klasszikus jogviszony, mint atipikus foglalkoztatás keretében. A munkaerőkölcsönzést szabályozó jelenlegi törvények 90%-ban lefedik a munkaerő-piaci igényeket, szinkronban vannak a gyakorlattal – derül ki az MMOSZ legfrissebb közléséből.
A rehabilitációs foglalkoztatás során kettős a cél, de nem ellentmondásos: megtakarítás és segítségnyújtás. A hangsúly az értékteremtésen, szociális kapcsolatok fenntartásán és nem a betegségeken, fogyatékosságokon, megkülönböztetésen van. Tudatosítja az érintettekben, hogy hasznos és felelősségteljes munkát végeznek. Plusz jövedelemhez jutnak, miközben az állami ellátásról sem kell lemondani, mert részmunkaidőben történik a foglalkoztatásuk. Új lehetőség, visszatérés a munka világába és sokszor a társadalomba. Olyan feladatokkal, amelyekre sok cégnél se idő, se kapacitás.
„Nagyon sokat változott az elmúlt 5-10 év alatt a munkaerőpiac, minden tekintetben a munkavállalók javára. A foglalkoztató cégek egyre jobban megbecsülik a dolgozóikat, próbálják őket nemcsak versenyképes jövedelemmel megtartani, hanem az utóbbi években egyre fontosabb minden munkáltató számára a társadalmi felelősségvállalás, gondoskodás, szociális háló biztosítása, erősítése” – nyilatkozta Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő Kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) elnöke. Felgyorsult és járvánnyal is sújtott világunk kiélezett szakképzett és szakképzetlen munkaerőhiányos mindennapjaiban, a korábbinál is nagyobb figyelmet kap a megváltozott munkaképességű emberek munkaerőpiacra történő segítése, integrálása. A COVID-19 időszaka alatt a munkavállalók lojalitása, munkahelyekhez való ragaszkodása általánosságban erősödött. Érdekes azonban, hogy nem érintette a megváltozott munkaképességűek, kiknél a járványtól függetlenül 19 hónap és a szakmunkások foglalkoztatási időtartamát, ami átlagosan 42 hónap. A betanított munkaerő esetén azonban markáns emelkedés figyelhető meg: 14-ről 18 hónapra nőtt.
A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását járulék kedvezménnyel és bértámogatással a Magyar Kormány is közvetlenül és közvetve is támogatja, ösztönzi. „A munkaerő-kölcsönzők partnereikkel közösen sem minden esetben tudnak olyan munkakörnyezetet, munkafeltételeket a kölcsönvevő telephelyén önállóan kialakítani, ami alkalmas lenne nagyobb létszámban történő foglalkoztatásukra. Ezért is fontos, hogy mentori támogatással alakítsanak ki speciális munkakörnyezetet” – fogalmazott az elnök.
Rehabilitációs hozzájárulást azoknak a munkáltatóknak kell fizetniük, akiknél a munkavállalók száma a 25 főt meghaladja, és az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát. Mértéke a tárgyév első napján megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év, 2021-ben tehát – a 2020. évivel megegyezően – 161 000 Ft x 9 = 1 449 000 Ft/fő/év. (2011. évi CXCI. törvény 23. § (5) bekezdés)
