Európai 5G helyzetkép

: a járvány lassítja a terjedését, de Magyarország jól áll a régióban

Most dőlhet el, milyen irányt vesz Európa kiberbiztonsága

Az EU tervei szerint 2020 végéig minden tagállamban el kellett volna indulnia az 5G szolgáltatásnak, eddig azonban ez csak 17 országban történt meg, köztük Magyarországon. Az 5G kiberbiztonságára vonatkozó uniós javaslatcsomag elfogadását ugyan lassítja a COVID-19 világjárvány, de több tagállam már fontos szabályokat léptetett életbe, többek között a hálózati beszállítók kockázati minősítésére vonatkozóan. A legtöbb európai NATO-tagállam az amerikai Transatlantic Clean Network kezdeményezéséhez is csatlakozott. Az Ericsson technológiájára számos európai hálózat épül, a vállalat eddig minden országban megkapta a megbízható beszállító minősítést.

A 3G lehetővé tette a mobilinternet elterjedését, a 4G valóra váltotta a szélessávú mobilinternetet, az 5G pedig olyan infrastruktúrát hoz létre, amely a társadalom minden rétegét érintő új termékek és szolgáltatások előtt nyitja meg az utat a digitális egészségügytől az intelligens energiahálózatokig, az okos gyáraktól az összekapcsolt mobilitásig és precíziós mezőgazdaságig.

A mobilhasználók számára pedig az 5G a 4G-hez képest átlagosan akár tízszer gyorsabb letöltési sebességet és feleakkora, szinte azonnali válaszidőt tesz lehetővé. Mindemellett egyszerre több felhasználó csatlakozhat hozzá lényegében korlátok nélkül, amelynek fontossága felértékelődik például fesztiválokon, koncerteken vagy sporteseményeken, amikor sok felhasználó koncentrálódik egy helyen.

Járvány, dezinformáció és lassú folyamatok

Az Európai Unió 2016-ban meghirdetett 5G stratégiája szerint 2020 végéig az összes tagországban el kellene indulnia az 5G szolgáltatásnak, az azonban már most látszik, hogy ezt a célt csak részben sikerül teljesíteni. Az 5G beindításához komoly előkészületek, beruházások, politikai döntések szükségesek: a telekom szolgáltatók számára a kormányoknak új frekvenciákat kell rendelkezésre bocsátani, a szolgáltatók megbízásából a hálózati infrastruktúrát gyártó beszállítóknak új eszközöket kell telepíteni, a telefongyártó cégeknek új készülékeket kell kifejleszteni.

Több országban kiépültek kísérleti jellegű hálózatok, és már számos készülékgyártó is előrukkolt az 5G-s készülékekkel, 17 uniós tagállamban és Nagy-Britanniában pedig a kereskedelmi 5G szolgáltatás is elindult. Ugyanakkor a COVID-19 miatt több országban elhalasztották az 5G frekvenciapályázatokat. A késés átmeneti: előrejelzések szerint az 5G gyorsabban terjed majd el, mint a korábbi mobilgenerációk, és az indulástól számított negyedik évben már az előfizetések ötöde 5G előfizetés lesz – a 4G esetében ehhez hat évre volt szükség.

Míg a világjárvány nagymértékben felértékelte a digitális megoldások jelentőségét, számos országban az 5G technológiával kapcsolatos összeesküvés-elméletek is elterjedtek, ezért októberben Lengyelország vezetésével 15 tagállam vezetői levélben kérték az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki stratégiát a dezinformáció megfékezésére.

Magyarország jól áll a régióban

Az Európai 5G Felkészültségi Index nevű nemzetközi rangsorban – amely a technológiai infrastuktúra, a szabályozás, az innovációs környezet, az emberi tőke, az általános gazdasági környezet, valamint a kereslet alapján értékeli az 5G kiépítésének és elterjedésének esélyeit – hazánk a kontinentális középmezőnyben foglal helyet (lásd a függelékben).

Magyarországon jelenleg két mobilszolgáltató is nyújt kereskedelmi 5G szolgáltatást, amelyet a szolgáltatók kínálatában már megjelent első 5G-képes készülékek révén a fogyasztók is élvezhetnek. Az Ericsson technológiáját használó Magyar Telekom áprilisban Budapest belvárosában és az új Puskás Aréna környékén indította el 5G hálózatát, amely azóta Budapest, Budaörs, Debrecen, Kecskemét, Szeged, Zalaegerszeg, Szombathely és a Balaton körüli régió egyes részein is elérhető.

Ezzel jól teljesítünk a regionális 5G versenyben. A visegrádi országok közül Csehországban jelenleg két szolgáltató kínál limitált kereskedelmi 5G hálózatot, Szlovákiában pedig még egy sem, és mindkét országban többször elhalasztották a további bővítéshez szükséges frekvenciapályázatokat. Lengyelországban ugyanakkor már több élő hálózat is működik, a Polkomtel Ericsson technológiával kiépített 5G hálózata májusban indult el, és hét városban mintegy 900 ezer felhasználóhoz jut el.

Az Európa legnagyobb gazdaságának és hazánk legfontosabb kereskedelmi partnerének számító Németországban a Vodafone 2019-ben elindított 5G hálózata 2020 végéig a tervek szerint tízmillió felhasználó számára lesz elérhető. A Deutsche Telekom idén júliusban elindított 5G hálózata pedig immár 40 millió embert ér el, a lakosság felét. Mindkét szolgáltató az Ericsson technológiájára épül.

Előtérben a kiberbiztonság

Az 5G hálózatok több milliárd, egymással összekapcsolt tárgyra és rendszerre terjednek ki, többek között a kritikus fontosságú ágazatokban: az energiaiparban, a közlekedésben, a bankszektorban és az egészségügyben, az ipari vezérlőrendszerekben. Ezért az 5G hálózatok kiberbiztonságának és ellenálló képességének biztosítása alapvető fontosságú. Mi sem jellemzi jobban a téma jelentőségét, mint hogy számos országban élénk közpolitikai vita folyik a kérdésben, és a kormányok elsődleges nemzetbiztonsági prioritásként kezelik a témát, sőt adott esetben aktív diplomáciai eszközökkel próbálják meggyőzni álláspontjukról az 5G hálózatot építő többi országot.

Az Európai Bizottság 2020 januárjában eszköztárat dolgozott ki a tagállamok számára az 5G kiberbiztonságának növelésére: ez az 5G Toolbox. A javaslatcsomag átfogó stratégiai és technikai intézkedéseket ajánl a tagállamoknak a kockázatok csökkentésére. A szabályokat nemcsak az 5G frekvenciákat elnyerő és a hálózatokat kiépítő szolgáltatókra kell megalkotni, hanem azokra a beszállítókra is, amelyeknek technológiáját az operátorok használják. A tagállamoknak többek között értékelni kell a hálózati eszközök beszállítóinak kockázati profilját, vagyis azt, hogy egy adott vállalat háttere, tulajdonosi köre vagy például geopolitikai elhelyezkedése jelenthet-e bármilyen esetleges veszélyt. A magas kockázatúnak tekintett beszállítókra vonatkozóan akár egyoldalúan is korlátozásokat alkalmazhatnak a tagállamok, beleértve az ilyen beszállítók kizárását, ha az szükségesnek bizonyul.

Az 5G Toolbox javaslatainak átültetése a tagállamok jogrendszerébe folyamatban van, jóllehet a pandémia miatt több ország is jelezte, hogy lemaradásban van az implementációban. Mindemellett az Európai Bizottság nyári jelentése szerinte néhány tagállamban már konkrét intézkedéseket is elfogadtak, így például Franciaországban, Olaszországban és Hollandiában különböző szintű jogszabályokban rögzítették a beszállítók kockázati minősítésének folyamatát, és hasonló jogszabályok előkészítése folyik számos más tagállamban, például Németországban és Lengyelországban is.

Az EU erőfeszítéseivel párhuzamosan a legtöbb európai NATO-tagállam csatlakozott az amerikai külügyi tárca, a Department of State Transatlantic Clean Network kezdeményezéséhez is, és vagy már hozott olyan döntéseket és jogszabályokat, amelyek keretében kizárták a hálózataikból a nem megbízhatónak ítélt beszállítókat, vagy folyamatban vannak az erre irányuló döntések.

Ericsson: megbízható minősítés minden országban

„Az Ericsson mindezidáig valamennyi országban megkapta a megbízható beszállító minősítést – mondta el a most zajló európai szabályozási folyamat kapcsán Éry Gábor, az Ericsson Magyarország vezérigazgatója. – Az Ericsson az 5G infrastruktúrát alkotó hálózati eszközök vezető beszállítója. Az érdemi 5G szabványok hatoda az Ericssonhoz kötődik; ez több, mint bármely más cég esetében. Már 113 kereskedelmi szerződést kötöttünk számos ország mobilszolgáltatójával az 5G hálózati kiépítéséről, és az első beszállító lettünk, amely már az összes kontinensen rendelkezik élő 5G hálózattal. Partnereink 33 országban 65 hálózaton nyújtanak kereskedelmi 5G szolgáltatást. Köztük hazánkban a Magyar Telekom; velük és elődeikkel 30 éve működünk együtt, végigjárva az összes mobilhálózati generációt az 1G-től az 5G-ig.”