A magas inzulintermelés hasnyálmirigyrákhoz vezethet
Kanadai tudósoknak először sikerült kimutatniuk állatkísérletekben a kapcsolatot a magas inzulinszint és a hasnyálmirigyrák között.
A Cell Metabolism című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a Brit Columbia Egyetem kutatói csökkentették az inzulinszintet olyan egereknél, amelyeket hajlamossá tettek hasnyálmirigyrák kialakulására, és azt találták, hogy ez az alacsonyabb szint megvédte az egereket a betegség kialakulásától.
Felfedezésük elvezethet a hasnyálmirigyrák korai felismeréséhez és megelőzéséhez emberekben – olvasható a medicalxpres.com orvostudományi hírportálon.
„A hasnyálmirigyrákot nehéz felismerni és túl gyakran nagyon későn diagnosztizálják, ez az egyik legmagasabb halálozással járó daganatos betegség, a betegek kevesebb mint 5 százaléka él öt évig és az elhízás növekedésével a betegség gyakorisága egyre nő” – idézte az egyetem közleménye James Johnson professzort, a tanulmány társszerzőjét.
Egyre gyakoribb a hiperinzulinémia, amikor a hasnyálmirigy több inzulint termel, mint amire szükség van ahhoz, hogy a vérből a sejtekbe szállítsa a cukrot. Ez az elhízott emberek több mint egyharmadánál fennáll, de étrenddel és megfelelő életmóddal kezelni lehet.
A hiperinzulinémia és számos ráktípus, köztük a mellrák között már kimutatták a kapcsolatot tudósok, de a hasnyálmirigyrák esetében a legerősebb a kapcsolat. Tanulmányunk az első, amely ezt a feltételezést próbára tette állatkísérletekben – magyarázta Janel Kopp adjunktus, társszerző.
Tanulmányukban a kutatók kereszteztek hasnyálmirigyrákra hajlamossá tett egereket olyan egerekkel, amelyek genetikailag képtelenek növelni az inzulintermelést. Ezeket az egereket és a kontrollcsoportot egy éven át olyan étrenden tartották, amelyekről köztudott, hogy növeli az inzulinszintet és elősegíti a hasnyálmirigyrák kialakulását. A csökkentett inzulin szintű egereknél egy év után kimutatták, hogy védettek a hasnyálmirigyrák kifejlődésének kezdetétől.
A kevesebb inzulint azt jelenti, hogy csökkent a hasnyálmirigyrák kifejlődésének lehetősége – mondta Johnson.
„Nem látunk okot arra, hogy ezt ne lehessen általánosítani más daganatos betegségek esetében – mondta Kopp, megjegyezve, hogy az egerek esetében ugyanazt a mutációt használtak, mint amely a hasnyálmirigyrákos emberek 90 százalékánál előfordul. „Egérkísérleteink igen helytállóak emberekre” – hangsúlyozta.
A jövőben a kutatók meg akarják vizsgálni, hogy a túlzott inzulin termeléscsökkentésével képesek-e hatékonyan befolyásolni a hasnyálmirigyi rák későbbi stádiumait.
