Egyre több magyar orvos tér haza külföldről
Az orvosok tömeges elvándorlása óriási visszhangot kapott az elmúlt időszakban, hiszen a szó szoros értelmében a legfájdalmasabban érinti a kérdés a magyar lakosságot. Tény, hogy tavaly 389 végzett általános orvos kért külföldi munkavállalási engedélyt, arról kevesebb szó esik, hogy hányan döntöttek a hazatérés mellett, és miért.
Az egyetemeken nagyon drágán képezzük az orvosokat, de főként más országoknak. Norvégiában ezzel szemben elenyésző az orvosképzés, ők importálják többek közt a mi szakembereinket, miközben a magyar orvos márkanévvé nőtte ki magát.
Dr. Szöőr Anna jogász-pszichológus szerint önszántukból hazaelhagyók nagy részét emiatt életük végéig gyötri a honvágy mellett a lelkiismeret-furdalás. Arról senki nem beszél, hogy a külföldre távozó gyógyítók közül mennyien vágynak haza, és milyen megoldást választanak a kétlakiságra.
A legfrissebb statisztikák szerint míg hat évvel ezelőtt több mint nyolcszáz magyar orvos kért munkavállalási engedélyt, úgy tavaly már a négyszázat sem érte el a számuk, a tendencia tehát csökkenő.
Dr. Szöőr Anna az elmúlt években sok külföldön élő, vagy már hazatért magyar orvossal beszélgetett. Újrakezdés programja során szerzett tapasztalatai szerint a kinn maradókat az anyagiak mellett a jobb munkakörülmények is motiválják, ugyanakkor a visszaköltözők döntésében nagy szerepet játszik a közép-kelet-európaiságból adódó kisebbségi érzet.
Példaként említette, hogy egy Skóciában praktizáló orvos házaspár azzal kereste meg, hogy az ottani létük következtében megromlott kapcsolatuk helyrehozásában segítsen, mert kint nem találják a megoldást.
„Hiába lenne rá pénzük fogorvosokként, Skóciában három év kint lét után sem tudnak párterápiára járni, mert nem képesek kifejezni legbensőbb érzelmeiket angolul, pláne skót tájszólással kifejezni. Hasonló okok miatt tért haza egy nemrég MTA-taggá választott nőgyógyász professzor Angliából, miután gyermekei arra kérték, ne járjanak a szülők értük az iskolába, mert a fiataloknak az oxfordi elit környezetben kellemetlen, hogy akcentussal beszélnek angolul” – magyarázta a lélektanász.
A hazatérésben a honvágy a másik komoly tényező. Egy az Amerikai Egyesült Államokban gyermekgyógyászati praxist építő magyar orvos két évtized után jött haza, hogy magyar gyermekeket gyógyíthasson. Számára Debrecen jelenti az otthont és érzelmi okok miatt úgy döntött, hogy a szülővárosából való lányt vesz feleségül, a fiai pedig debreceni diákok lesznek kettős állampolgárként.
De nem ő az egyedüli, aki hasonlóként cselekedett.
„A rákkutatás egyik fellegvárától, Amerikából húzott haza a szíve egy fiatal, tehetséges tudóst, aki nem bírta tovább elviselni, hogy nem a szülővárosa az otthona, holott tudta, hogy onnan bármikor pályázhat kutatói ösztöndíjakra. Sőt, van olyan ösztöndíjasunk, aki Magyarországon kutat amerikai fizetésért” – mesélte.
A szakértő kiemelte, hogy mára Európa bármely országa, de lényegében az USA felé is szinte eltűntek a távolságok. Dr. Szőör Anna szerint ezáltala külföldi élet adta egyéni, lelki problémákra van átmeneti megoldás az egészségügyben dolgozók bérének mielőbbi rendezéséig. Ilyen a külföldön vállalt hétvégi ügyelet, az ott elvégzett speciális műtétek, tehát a feladatorientált külföldi munkavállalás adott időintervallumra korlátozva.
„Az Újrakezdés programomra nemrég eljött egy egészségügyi szakdolgozó, aki gyönyörűen megfogalmazta a lényeget: nem minden virágot lehet büntetlenül egy másik cserépbe átültetni” – zárta szavait a jogász-pszichológus.
