Kell a sport idős korban is, de figyelemmel!

Befejeződött a FINA 2017-es Elit és a Masters Vizes Világbajnokság, melynek lázában égett a magyar sportélet. A Masters VB kapcsán az idősebb korosztály sportéletébe is közeli betekintést nyertünk. Ennek apropóján hívja fel a figyelmet a Magyar Kardiológusok Társasága arra, hogy ugyan az idősebb korosztály számára is fontos a sport, viszont sokkal nagyobb körültekintést és egészségügyi kontrollt igényel. Nélkülözhetetlen a rendszeres orvosi ellenőrzés, mivel az időskori sport kapcsán az adott személy állapota fogja meghatározni, milyen terhelésnek lehet kitenni a szervezetet. Éltesebb korban szigorúbban be kell tartani azokat az egészségügyi szabályokat, amelyeket a fiatalabbak általában könnyebben átlépnek. A „határok feszegetésének” esetleges következményeit a fiatalabb szervezet gyakrabban komolyabb következmények nélkül jól kompenzálja, mint az idősebb sporttársaké.

Komoly kihívást jelentett a magyar orvosi csapatnak a vizes világbajnokság, főleg annak a második felvonása, a Masters, ahol a 25 év feletti korosztályok méretették meg magukat. Az itt induló szenior versenyzők (25 és 100 évesek), közöttük voltak profi és amatőr sportolók, eltérő egészségügyi állapotúak és nem feltétlenül estek át előzetesen (sport)orvosi vizsgálaton. A kor előrehaladtával nő a szívinfarktus, a stroke, a tüdőembólia kockázata, sőt nagyobb intenzitású terhelés esetén magasabb arányú újraélesztést igénylő állapottal is számolt a szakmai csapat. A FINA Masters VB felső korhatára valójában sokkal magasabb, mint, amit a köztudatban a szenior kornak gondolnának a laikusok és a szakemberek is, de mindenesetre ráirányítja a figyelmet az idősebb korosztály sportolására, a felkészülésre és az orvosi kontroll fontosságára.

,,A FINA Masters orvosi szempontból legalább akkora felkészülést igényelt, mint a FINA Elit VB, mert nem volt kötelező a versenyt megelőző orvosi vizsgálat, és nem volt pontosan ismert a versenyzők egészségügyi állapota. Maga a sporttevékenység, a versenyszituáció, a külső váratlan történések, mint pl. a nyíltvízi úszóversenyen a kelleténél jobban hullámzó víz fokozottabb stresszhelyzetet okoz, amire viszont egy idősebb szervezet esetlegesen rosszabbul reagál.” —tájékoztat Dr. Zima Endre egyetemi docens, az MKT vezetőségi tagja. A nyíltvízi helyszínen újraélesztés nem volt, de a fokozott terhelés miatt többen feladták a versenyt, az esetlegesen túl sok víz nyelése okozott hányást, volt, aki „kiúszta magát” és a célban elgyengült, így búvárnak kellett kihúzni.

„Mindenkinek, aki ebben a korosztályban sportolni kezd, vagy csak folytatja az addigi aktív életet tudnia kell, hogy a kor előrehaladtával nő a koszorúér- és agyi érbetegségek kockázata, gyakoribbak már a társult betegségek, mint például a magas vérnyomás, a szervezetünk már kevesebbet visel el, mint a fiataloké”—hívja fel a figyelmet a szakember, aki mindemellett azt mondja, hogy a rendszeres és mértékkel végzett mozgás nagyon fontos.

,,A heti ötszöri, fél- egy órás dinamikus mozgást javaslom, ami olyan mértékű, hogy a maximális teljesítményünknél mért pulzusszám 65-70 százalékán végezzük azt. A mozgás intenzitása a gyakorlat számára legegyszerűbben a mozgás alatt mért pulzusszámmal jellemezhető, ezt megadhatjuk az életkorból számított maximális érték százalékában. Leegyszerűsített képlet: 220-ból kivonjuk az években számolt életkort. Ha valaki számára 60 százalékos intenzitás javasolt és 70 éves, akkor a 150-nek 60 százaléka lesz a testedzés alatt javasolt pulzusszám, vagyis 90/perc. Ezt biztosíthatja a könnyű kocogás, az úszás, a biciklizés, a túrázás, de hasznos a jóga, vagy bármilyen személyi edző vagy oktató által ellenőrzött edzésforma. Fontos, hogy az edzést ne túl magas pulzusszámon végezzük, de mindenkinek magának is éreznie kell, mit bír. Természetesen a fanatikus sportolókkal szemben nehezen tudunk orvosi érvekkel fellépni, mivel ezek a sportolók maguk ismerik önmaguk szervezetét és korlátaikat. Az állóképességi sportok, mint a maratoni futás és kerékpározás, vagy a triatlon még egy rendszeresen aktívan sportoló fiatal szervezetnek is jelentős megterhelést jelent, így különösen egy idősebb szervezetnek nem ajánlott. A rendszeres orvosi kontroll jelentősen csökkentheti bármilyen sporttevékenység terheléséből adódó vészhelyzetének kockázatát”—folytatja Zima Doktor.

A sport, szívre gyakorolt hatásáról lényegében mindent megtudhatunk majd a Magyar Kardiológusok Társaságának Millenáris Parkban szervezett, szeptember 24-i ,,Szívünk Napja” rendezvényén, ahol dr. Merkely Béla professzor, a FINA orvosi csapatának vezetője tart előadást, de a hazai szívgyógyászat vezető szakembereivel is találkozhat, aki kilátogat a programra.

És mik addig is a társaság tanácsai?

1. Fontos a körültekintő állapotfelmérés célzott vizsgálatok elvégzésével. Ezek a következőkre terjednek ki:

– meglévő, vagy eddig nem diagnosztizált krónikus betegségek,

– kardiovaszkuláris betegségre utaló panaszok,

– az egyes szervrendszerek állapota,

– rendszeresen szedett gyógyszerek figyelembe vétele,

– kognitív képességek vizsgálata,

– mozgásfunkciók vizsgálata.

2. Figyeljünk arra, hogy a szívverésünk, a légzésünk ne legyen túl szapora!

3. Ügyeljünk az ásványi anyagok, a magnézium, nátrium, kálium folyamatos pótlására!

4. Hirtelen mellkasi fájdalom, légszomj, szapora pulzus esetén azonnal kérjünk segítséget!

5. Nagy melegben lehetőleg csak reggel, vagy este végezzünk a szabadban testmozgást, az extrém meleg könnyen észrevétlenül is túlterheli a szervezetünket.