Pár hónapon belül főszerepet kapnak a mobiltelefonok a biztonságos fizetésben
A Mastercard kutatása alapján a közép-európai fogyasztók nyitottak az innovatív hitelesítési megoldásokra.
A Mastercard legújabb innovációs kutatása 13 közép-európai országban vizsgálta a digitalizációval kapcsolatos vásárlói attitűdöket. Az okostelefonok penetrációja 94 százalékos a régióban, messze megelőzve valamennyi más digitális eszközt. A hazai átlag is ehhez közelít, a magyarok 92 százaléka használ már okostelefont.
Az emailezés, internetes böngészés és a közösségi média még mindig a legnépszerűbb az alkalmazások között, de érdekesség, hogy a magyar felhasználók körében az úgynevezett P2P pénzküldő alkalmazások népszerűsége nőtt a legnagyobbat (+25%) az elmúlt években és ma már minden harmadik megkérdezett küld ismerőseinek pénzt ilyen szolgáltatás segítségével.
A mobiltelefonos fizetési megoldások térnyerése azért is fontos és pozitív változás, mert egy új uniós szabályozás életbe lépésével, szeptembertől az online tranzakciókat minden esetben kettős hitelesítéssel kell jóváhagyni, ebben pedig kulcsszerephez jut a mobiltelefonunk. Az új irányelv, melynek fő célja a felhasználók védelme, azon az elven működik, hogy a fizetést jóváhagyó pénzügyi szolgáltató (pl. bank) három rendelkezésre álló azonosítás típusból legalább kettőt használjon. Az azonosítás lehet ismereten alapuló (pl. jelszó), birtokláson alapuló (pl. token generálás) és a biológiai tulajdonságokon alapuló (biometrikus, pl. ujjlenyomat).
A Mastercard szerint nagyon fontos, hogy a fogyasztók is proaktívak legyenek az erős ügyfélhitelesítés bevezetése előtt. Elengedhetetlen, hogy a kártyakibocsátó bankok friss információkkal rendelkezzenek az ügyfelekről, így érdemes ellenőrizni, hogy aktuális telefonszámunk elérhető-e bankunk számára, mert ezen keresztül kapjuk az ügyfélazonosításhoz szükséges információt, lépéseket. Vélhetően a mobil banki alkalmazás megléte is egyszerűsíteni fogja az ügyfelek teendőjét vásárlásaik során, hiszen a bankok olyan megoldásokat, például biometrikus azonosítást is alkalmazhatnak, melyeket ezekben az applikációkban érünk majd el.
“Örömmel látjuk, hogy az emberek egyre szívesebben használják telefonjukat fizetésre. Ősztől szigorúbb szabályozás lép életbe, de az új kutatásunk alapján a közép-európaiak számára ez nem jelent akadályt, közel 90 százalékuk ugyanannyit vásárolna erősebb hitelesítés esetén is, mint korábban. Azért hoztuk létre Mastercard® Identity Check™ megoldásunkat, hogy ez a hitelesítési folyamatot segítsük. Ez a technológia biztosítja a fokozott biztonságot, anélkül, hogy mindez megalkuvást jelentene a fizetési folyamat kényelmét és gyorsaságát tekintve” – mondta Eölyüs Endre a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója.
A fizetéssel kapcsolatos szolgáltatások régiós szinten is népszerűek, az online vásárlás és a mobilfizetési alkalmazások a 10 legnépszerűbb szolgáltatás között vannak, és ezeket átlagosan havi 5 alkalommal használjuk. Az okostelefonok pénzügyi területen történő előretörését bizonyítja az online bankolás alakulása is. Míg korábban a felhasználók jellemzően a PC vagy laptop böngészőjét használták erre a célra, a mobilalkalmazások mára már nagy népszerűségnek örvendenek. A kutatás adatai szerint a közép-európaiak 63 százaléka intézi banki ügyeit online, a magyarok a régiós átlag felett állnak 64 százalékkal, e mellett a hazai válaszadók 42 százaléka már nem csak böngészőben, hanem alkalmazások segítségével bankol.
A Mastercard Digitalization 2019 kutatása szerint a közép-európaiak 74 százaléka már a mobiltelefonját tekinti elsődleges fizetési eszköznek a bankkártya helyett, ez pedig 17 százalékos növekedést jelent a 2016-os adatokhoz képest. A magyarok szintén aktívak, ha digitális szolgáltatásokról van szó és ez a pénzügyek terén is jelentős változást jelent.
“A Mastercard kutatása igazolja, hogy egyre nagyobb bizalommal fordulunk a digitális technológia felé és egyre komolyabb feladatokat is szívesen intézünk a mobilunkon keresztül. Az a tény, hogy az emberek ennyire megbíznak a telefonjukban, legyen szó akár a személyes pénzügyeikről, jól mutatja, hogy a technológiai cégek sikeresen alakították ki az ehhez szükséges digitális környezetet” – mondta Rab Árpád jövőkutató, a Corvinus Egyetem docense.
