A fokozódó aggodalmak ellenére világszerte optimisták a felső vezetők

Rekordszintet ért el a gazdasági környezetet – legalábbis rövid távon – derűlátóan megítélő cégvezetők aránya. Ez az egyik fő megállapítása a mintegy 1 300 vezérigazgató bevonásával készített 21. globális felmérésünknek, amelynek eredményeit a davosi Világgazdasági Fórumon hoztuk nyilvánosságra.

A vállalatvezetők 57 %-a úgy véli, hogy a globális gazdaság növekedési üteme gyorsulni fog a következő 12 hónapban. Ez majdnem kétszerese a tavalyi szintnek (29%), és a legjelentősebb növekedés 2012 óta, amióta felmérjük a globális gazdasági növekedés kilátásaira vonatkozó véleményeket.

Az Egyesült Államokban az elnökválasztást övező bizonytalanság időszakát követően több mint duplájára nőtt a globális gazdasági növekedéssel kapcsolatos optimizmus (2017: 24%, 2018: 59%). Brazíliában is jelentősen (38 százalékponttal 80%-ra) nőtt azoknak a cégvezetőknek az aránya, akik a globális gazdasági növekedés ütemének gyorsulására számítanak. A világgazdasági növekedéssel kapcsolatos optimizmus tavaly óta több mint kétszeresére nőtt még az olyan kevésbé derűlátó országokban is, mint Japán (2018: 38%, szemben a 2017-es 11%-kal) vagy az Egyesült Királyság (2018: 36%, szemben a 2017-es 17%-kal).

„A magyar gazdaság növekedésével kapcsolatban nagyon bizakodó vagyok. A világgazdaság alakulásáról azt gondolom, hogy általában befolyásoló tényező lesz az USA és Kína. Ahogy azonban a világ vezérigazgatóinak optimizmusa is tükrözi, alapvetően sokkal nyugalmasabb év elé nézünk, a kínai gazdaság jól teljesít és az eurózóna körüli kedélyek is elcsitultak.

Itthon választási év van, ezért is izgalmas, hogyan vélekednek az általunk megkérdezett magyarországi vezérigazgatók a saját növekedési lehetőségeikről, illetve a gazdasági környezetről. A most Davosban bemutatott nemzetközi eredményeket követően, mi márciusban jelentkezünk a hazai kutatás megállapításaival” – mondta Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

Fokozódó bizakodás a rövid távú bevételnövekedésben

A gazdasággal kapcsolatos általános derűlátás a cégvezetők saját vállalatuk kilátásaira vonatkozó várakozásaiban is megjelenik, bár itt a növekedés szerényebb mértékű. A megkérdezett vezérigazgatók 42%-a „nagyon bizakodó” saját cége bevételnövekedési kilátásait illetően a következő 12 hónapra nézve, a tavaly mért 38%-hoz képest.

Az Egyesült Királyságban, ahol a Brexit-tárgyalások kapcsán csak nemrég történt jelentősebb előrelépés, nem meglepő, hogy a vállalatvezetők kevésbé optimisták a bevételek rövid távú növekedését illetően (2018: 34%, a 2017-es 41%-kal szemben).

A következő 12 hónap kilátásait a technológiai (48% „nagyon bizakodó”), az üzleti szolgáltatási (46%) és a gyógyszeripari és élettudományi (46%) szektorban ítélik meg a legderűlátóbban – ezekben az ágazatokban a „nagyon bizakodó” vezérigazgatók aránya rendre meghaladja a 42%-os globális átlagot.

A növekedési stratégiák a tavalyi felméréshez képest nagyrészt változatlanok – a vállalatvezetők a szerves növekedésre (79%), a költségcsökkentésre (62%), a stratégiai szövetségek létrehozására (49%), valamint a fúziókra és felvásárlásokra (42%) terveznek támaszkodni. Kismértékben emelkedett a vállalkozókkal, illetve startup vállalkozásokkal történő együttműködés iránti érdeklődés (33%, a tavalyi 28%-kal szemben).

Élen az Egyesült Államok Kínával szemben

A nem amerikai cégek vezérigazgatói is egyre bizakodóbbak az Egyesült Államokkal kapcsolatban, melyet a következő 12 hónapban elérhető növekedés szempontjából ismét a legjobb piacként értékeltek. Az USA tovább növelte előnyét Kínával szemben (USA 46% – Kína 33%, ami 2017-hez képest 2 százalékpontos különbség-növekedést jelent).

A legvonzóbb piacok rangsorában 2018-ban Németország megtartotta harmadik helyét. Negyedik helyen az Egyesült Királyság követi, míg India Japánt megelőzve az ötödik helyen végzett.

A vezérigazgatók 54%-a tervez létszámbővítést – a digitális készségek miatt aggódnak

A bevételek rövid távú növekedését illető bizakodás a munkahelyek bővülésére is hatással van, amit jól mutat, hogy a vezérigazgatók 54%-a tervez létszámbővítést 2018-ban (2017-ben ez az arány 52% volt). A cégvezetők csupán 18%-a fog várhatóan létszámot csökkenteni.

Új belépőkre leginkább az egészségügyi (71%), a technológiai (70%), az üzleti szolgáltatási (67%), a kommunikációs (60%), valamint a vendéglátás és szabadidő (59%) ágazatban van szükség.

A vezérigazgatók 22%-a tart a digitális készségek hiányától a munkavállalók között; 27%-uk, illetve 23%-uk pedig attól, ezek a készségek az iparágukban, illetve vezetői szinten nem állnak rendelkezésre.

A cégek számára a legcélravezetőbb stratégia az, ha korszerű munkakörnyezetbe történő beruházásokkal, képzési és fejlesztési programokkal, valamint más szolgáltatókkal való együttműködéssel igyekeznek a szükséges digitális készségekkel rendelkező munkavállalókat magukhoz vonzani és fejleszteni.

Digitalizáció, automatizálás és átképzés

A közelmúltban végzett kutatásunk szerint a munkavállalók optimisták a technológia munkaerő-piaci kilátásaikra gyakorolt hatását illetően, a cégvezetők elismerik, hogy a munkavállalók átképzése, valamint az automatizálás és a mesterséges intelligencia foglalkoztatásra gyakorolt hatásával kapcsolatos átláthatóság növelése számukra egyre fontosabb kérdés.

A vezérigazgatók kétharmada úgy véli, hogy felelős azon munkavállalók átképzéséért, akiknek a munkakörét kiváltotta a technológia, főként a gépgyártásban és az építőiparban (73%), valamint a technológiai (71%) és a kommunikációs (77%) szektorban. A cégvezetők 61%-a az automatizálás és a mesterséges intelligencia munkavállalókra gyakorolt hatásával kapcsolatos átláthatóság megteremtésével erősíti a bizalmat a munkavállalói körében, legalább bizonyos mértékig.

A digitalizáció és az automatizálásra való átállás különösen kritikus a pénzügyi szolgáltatási szektorban. A bankszektorban, a tőkepiacokon és a biztosítási ágazatban a cégvezetők csaknem negyede (24%) tervez munkaerő-csökkentést: a bank- és tőkepiaci szektorban a munkahelyek 28%-a fog várhatóan megszűnni nagyrészt a technológia és az automatizálás hatására.

A növekedést fenyegető tényezők – a vezérigazgatók a befolyásukon kívül eső, szélesebb körű társadalmi kockázati tényezőktől tartanak

A világgazdasággal kapcsolatos optimizmus ellenére egyre több üzleti, társadalmi és gazdasági tényezővel kapcsolatban nőnek az aggályok. A vezérigazgatók a geopolitikai bizonytalanságtól (40%), a számítógépes fenyegetettségtől (40%), a terrorizmustól (41%), a szakemberhiánytól (38%) és a populizmustól (35%) „tartanak nagyon”. Ezek a fenyegetések jobban aggasztják a cégvezetőket, mint az üzleti növekedési kilátásokkal kapcsolatos olyan ismert tényezők, mint például az árfolyam-ingadozás (29%) és a változó fogyasztói magatartás (26%).

A változást jól mutatja, hogy a terrorizmus miatt kétszer annyian aggódnak komolyan (2018: 41%, 2017: 20%) és hogy a terrorizmus az első tíz helyen álló, növekedést fenyegető tényező közé került. A vezérigazgatók még mindig a túlszabályozás miatt aggódnak legjobban (42% nagyon tart ettől), több mint egyharmadukat (36%) pedig továbbra is a növekvő adóterhek aggasztják.

Egy évvel azt követően, hogy a párizsi klímaegyezmény aláírásával 190 ország a klímaváltozással és az alacsony szén-dioxid-kibocsátás elérésére irányuló befektetésekkel kapcsolatos önkéntes intézkedésekre vállalt kötelezettséget, 31%-ra, vagyis kétszeresére nőtt azoknak a vezérigazgatóknak az aránya (2017-ben: 15%), akik a növekedési kilátásokat a klímaváltozással és a környezeti károkkal összefüggésben fenyegető tényezők miatt aggódnak.

A szélsőséges időjárási jelenségek és az Egyesült Államok párizsi klímaegyezményből történő kilépése ráirányította a figyelmet a klímaváltozás kockázataival, a szabályozással és az ellenálló képesség fokozásával kapcsolatos üzleti intézkedések jelentőségére. Kínában a vállalatvezetők több mint fele (54%) tart nagyon a klímaváltozástól és a környezeti károktól mint a saját cégük növekedését fenyegető tényezőktől, egyező mértékben a geopolitikai bizonytalansággal és a protekcionizmussal kapcsolatos aggályaikkal.

„A fokozott aggodalom hátterében sokkal inkább a jelentősebb társadalmi és geopolitikai változások, semmint az üzleti vezetők saját piacainak dinamikája áll”- nyilatkozta Bob Moritz, a PwC globális vezetője. „Egyértelmű, hogy a bevételek növekedésére vonatkozó optimizmusukat közép- és hosszú távon olyan fenyegető tényezők fogják vissza, amelyek közvetlen kezeléséhez az üzleti világ nem szokott hozzá.”

Bizalom és vezető szerep: a cégvezetők megosztottak abban a kérdésben, hogy a jövőbeli gazdasági növekedés előnyeiből mennyien részesülnek

A Világgazdasági Fórum idei témájával összhangban a cégvezetők elismerik, hogy megosztott világban élünk. Ők maguk is megosztottak abban a kérdésben, hogy a jövőbeli gazdasági növekedés előnyeiből sokan vagy csak kevesen részesülnek. A világ megítélésük szerint olyan irányba halad, hogy a jövőbeli jólét méréséhez új, sokrétű mérőszámokra lesz szükség.

„A szélesebb társadalmi kockázati tényezőkkel kapcsolatos fokozódó vezetői aggodalmak meghatározók arra nézve, hogy a cégek hogyan boldogulnak egy egyre megosztottabb világban. Az általunk megkérdezett vezérigazgatók országtól és régiótól függetlenül felismerik azt a tényt, hogy a növekedés és a profit mérésének eddigi módjai a jövőben önmagukban már nem lesznek elegendőek. Ez különösen igaz a fenntartható fejlődési célok tekintetében, ahol további erőfeszítésekre lesz szükség olyan mérőszámok kidolgozására, amelyek egy vállalkozás célkitűzéseit valóban megragadják, és az érintettek számára releváns módon képesek azokat kommunikálni” – mondta Bob Moritz, a PwC globális vezetője.

Az üzleti vállalkozások iránti bizalmat érintő legfőbb kihívások közül a cégvezetők számára a fő kihívást a kívánt eredmény elérésére rendelkezésre álló rövidebb idő jelenti (60%). Azonban ezt követően jelentős elmozdulás tapasztalható: a megkérdezettek többsége növekvő nyomásról számolt be a vezetők személyes felelősségre vonhatóságával kapcsolatban (59%), például szabályszegés miatt. A vezérigazgatók több mint egyharmada számolt be arról, hogy a munkavállalók és az ügyfeleik részéről növekvő nyomást érzékel arra vonatkozóan, hogy a vállalat foglaljon állást társadalmi, illetve politikai kérdésekben (38%).

A bankszektorban és a tőkepiacokon (65%), az egészségügyben (65%) és a technológiai szektorban (59%) az átlagosnál kiemeltebb szerepet töltött be a vezetők elszámoltathatóságának kérdése. Az ezzel kapcsolatos elvárások is magasabbak voltak az Egyesült Államokban (70%), Brazíliában (67%) és az Egyesült Királyságban (63%). A sokszínűséggel, a bevándorlással, a társadalmi befogadással és a béregyenlőséggel kapcsolatos nagy horderejű viták hatására a munkavállalók egyre inkább elvárják vezetőiktől, hogy szerepet vállaljanak politikai és társadalmi kérdésekben, különösen az Egyesült Államokban (51%), Kínában (41%) és az Egyesült Királyságban (38%).

Megjegyzés szerkesztőknek

1. A PwC 2017 augusztusa és novembere között 85 országban 1 293 vezérigazgatóval készített interjút. A mintánkat a nemzeti GDP-vel súlyoztuk annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi jelentős ország cégvezetőinek véleményét méltányosan tükrözze. Az interjúk 11%-a telefonon, 77%-a online és 12%-a postai úton vagy személyesen került lebonyolításra. Minden kvantitatív adatot tartalmazó interjút bizalmasan kezeltünk. A cégek 40%-a 1 milliárd dollár vagy afeletti bevétellel rendelkezett: a cégek 35%-ának volt 100 millió és 1 milliárd dollár közötti a bevétele; 20%-uk bevétele nem haladta meg a 100 millió dollárt; míg 56%-uk volt magántulajdonban.
2. Éghajlatváltozás: Az éghajlatváltozás és a környezeti kár az öt legnagyobb kockázati tényező között szerepel a vállalatok számára az ázsiai csendes-óceáni térségben és Nyugat-Európában, valamint szintén az öt legjelentősebb kockázat között tartják számon a cégek növekedési kilátásait illetően az energiaipari és közműszektorban, az építőiparban és gépiparban, valamint a közlekedési és logisztikai szektorban.
3. Globalizáció: Arra a kérdésre, hogy a globalizáció csökkentette-e a gazdagok és a szegények közötti szakadékot, a vezérigazgatók közel 40%-a úgy válaszolt, hogy „egyáltalán nem”. Továbbá 30%-uk szerint az éghajlatváltozás elleni fellépésben és az erőforráshiány mérséklésében sem segített. A vezérigazgatók több mint negyede úgy véli, hogy a globalizáció egyáltalán nem járult hozzá a globális adózási rendszerek méltányosabbá és hatékonyabbá tételéhez.
4. Bizalom: Már a vezérigazgatók 71%-a méri a munkavállalók és a vezetőség közötti bizalmat: 74%-uk pedig a vállalatuk és ügyfelei között is vizsgálja azt. A legfontosabb területek közé a kiberbiztonság, a sokszínűség és befogadás, valamint az üzleti stratégiákkal és tervekkel kapcsolatos nagyobb átláthatóság tartozott.
5. Míg a cégvezetők mindössze 18%-a tervez létszámleépítést, a cégvezetők becslése alapján öt érintett munkahelyből négyre (80%) lesz valamilyen hatással a technológia – 52%-ra bizonyos mértékig, 28%-ra nagymértékben.
6. A PwC idei Global Innovation 1000 felmérése alapján a válaszadók 52%-a úgy véli, hogy a gazdasági nacionalizmus mérsékelt vagy jelentős hatással lesz vállalatuk K+F erőfeszítéseire úgy, hogy a mai egységes és egymással kölcsönösen összefüggő hálózatok helyébe elszigetelt K+F csomópontok lépnek.
7. Korábbi sajtóanyagainkat honlapunkon olvashatja.
8. Legfrissebb Fenntarthatósági jelentésünk elérhető „Vállalati felelősségvállalás” oldalunkon.
9. A PwC tagvállalatok a világ 158 országában jelenlévő PwC hálózat tagjai, amely mintegy 236 ezer szakértő segítségével nyújt minőségi könyvvizsgálati, adótanácsadási és üzleti tanácsadási szolgáltatásokat, így segítve hozzá ügyfeleit a számukra fontos értékek megteremtéséhez. Amennyiben többet szeretne megtudni cégünkről, kérjük, látogasson el honlapunkra: www.pwc.com.