Customize Consent Preferences

We use cookies to help you navigate efficiently and perform certain functions. You will find detailed information about all cookies under each consent category below.

The cookies that are categorized as "Necessary" are stored on your browser as they are essential for enabling the basic functionalities of the site. ... 

Always Active

Necessary cookies are required to enable the basic features of this site, such as providing secure log-in or adjusting your consent preferences. These cookies do not store any personally identifiable data.

No cookies to display.

Functional cookies help perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collecting feedback, and other third-party features.

No cookies to display.

Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics such as the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.

No cookies to display.

Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.

No cookies to display.

Advertisement cookies are used to provide visitors with customized advertisements based on the pages you visited previously and to analyze the effectiveness of the ad campaigns.

No cookies to display.

Felmérték a magyarok szolidaritási hajlandóságát


Uniós támogatással válhat miattá a humanitárius tevékenység

A 11 évvel ezelőtti korábbi adatokhoz képest jelentős nőtt a magyar lakosság tájékozottsága arról, hogy az előforduló katasztrófahelyzetekben Magyarország rendszeresen járt a HAND Szövetség a Medián közös kutatásából. A válaszadók szerint az ún. fejlődő országokban zajló események nincsenek közvetlen hatással Magyarországra, és nem is fontos prioritásnak az ottani történések nyomon követését. A Nemzetközi Humanitárius és Fejlesztési Civil Szövetség a magyar EU-elnökség idején valósítja meg szemléletformáló projektjét.

A HAND Nemzetközi Humanitárius és Fejlesztési Civil Szövetség megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet egy reprezentatív közvélemény-kutatás keretében azt térképezte fel, hogy a magyarok mennyire vannak tisztában azzal, illetve támogatják-e, hogy a magyar állam és az Európai Unió az alacsony és közepes jövedelmű, azaz az ún. fejlődő országokban nemzetközi fejlesztési és humanitárius programokat hajt végre, és ezekkel összefüggésben nemzetközi kötelezettségvállalásokat is teljesít.

A Medián vizsgálta azt is, hogy mennyire érdeklődők, támogatóak, elkötelezettek vagy éppen tevékenyek az emberek maguk is ezen a területen, mennyire ismerik a civil szervezeteket, különösen a magyar civilek szerepvállalását.

Létezik globális szolidaritás?

A legfrissebb közvéleménykutatás adatai szerint a magyar lakosság 85 százalékától hallottam már arról, hogy a nemzetközi katasztrófáknál segítséget nyújtanak magyar szervezeteknek. Csak a válaszadók nem fontosak a fejlődő országok közügyeinek nyomon követését, nem érzik, hogy távolról befolyásolható lehetnének a fejlődő országokban zajló eseményekre. A kutatásban résztvevők a globális problémák közül többet azonosítanak, de jóval szkeptikusabbak a globális szolidaritás létezésével kapcsolatban. A katasztrófahelyzetek jelentenek kivételt, bizonyítékát látják a globális szolidaritás létezésének. A katasztrófahelyzetben nyújtott humanitárius támogatásokhoz a magyar lakosság általában nagyon pozitívan viszonyul. Egyetértés mutat a válaszok között abban, hogy katasztrófahelyzetben segíteni kell a bajba jutott – az adott ország fejlettségi szintjétől, gazdasági helyzetétől független, tehát a gazdagabb országok is.

Az idősebbek az éhínség és a szegénység esetében inkább a hosszú távú fejlesztési támogatásokkal értenek egyet, mint a humanitárius támogatásokkal. Az előbbiről gondolják azt, hogy valódi változást hozhatnak az elmaradott térségekben. A fiatalabbak a humanitárius segélyezést is fontosnak nevezték.

Magyarország is a nemzetközi rendszer része

A HAND Szövetség és a Medián közös kutatásából kiderül, hogy különösen az idősebb korcsoportba tartozók a világ országai között Magyarországot a közepesen fejlett országok közé helyezik. Az ország fejlettségének megítélésében elsősorban a gazdasági mutatókat, valamint az oktatást és az egészségügy helyzetét veszi figyelembe. Az idősebbek úgy tekintenek Magyarországra, amely külső segítségre szorul, mert anélkül nem tudna működni. A többség számára az lehetséges racionális döntésnek, hogy az ország a saját problémáit próbálja megoldani, kevéssé érzi úgy, hogy képesek vagyunk másokon is segíteni.

„A valóság azonban az, hogy Magyarország a világ legfejlettebb országainak egyike, az Európai Unió tagjaként, OECD tagként, a globális GDP-listán is az első 50-ben szerepel” – hívta fel a figyelmet a HAND Szövetség igazgatója. Hamvas Bálint kiemelte, hogy mivel a globalizált világban élünk, minden ország döntései vannak hatással más országok működésére. A szakértő példaként a Covid-járványt említette, amely jól mutatta, hogy ha egy betegség megjelenik egy országban, az nem ott, pillanatok alatt elterjed a világban.

Az emberek nem igazán ismerik a civil szervezeteket, ezen fontos!

Balogh Réka, a Hand Szövetség szakpolitikai munkatársa fontosnak nevezte a szemléletformálást, a globális felelősségvállalásra nevelést. Hangsúlyozta, hogy Magyarország az EU-tagság megszerzéséig maga is részesült hasonló támogatásokban. Egyetért ezzel a lakossági elsöprő többsége is, ugyanis 93%-uk gondolja úgy, hogy szükség van a globális problémákkal kapcsolatos ismeretek bővítésére az oktatásban. „Az emberek nem igazán ismerik a kormány szerepvállalását, sem a civil szervezeteket, amelyek globális kérdésekkel foglalkoznak, ezen nagyon fontos!” – tette hozzá.

Saját szerepük a válaszadók döntő többsége számára azt jelenti, hogy törekszenek a környezettudatos, fenntartható életforma kialakítására (pl. szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság), ami többségüknek beépült a mindennapjaiba is. Az egyéb cselekvési formák (pl. adományozás, önkéntesség) egyre ritkábbak, és inkább kapcsolódnak lokális, globális ügyekhez.

Afrika Budapesten

A HAND Szövetség a magyar EU-elnökségi időszakkal egyidejűleg valósítja meg az „Együtt egy nyitott, igazságos és fenntartható Európa felé a világban” elnevezésű kétéves projektjét, amelynek célja a közvélemény és a döntéshozók támogatásának növelése a hatékony és hiteles nemzetközi partnerségek kialakításához a nemzetközi fejlesztéshez. és humanitárius segélyezés területén. A fenti közvélemény-kutatás is e projekt keretében került megvalósításra.

A HAND projektje az Unió fejlesztési, nevelési és szemléletformáló programja, a Development Education and Awareness Raising Program (DEAR Program) támogatásával valósul meg. A Szövetség a projekt prioritásai közé sorolta a hazai szakmai párbeszéd elősegítését, a civil hangok megerősítését és a lakosság tájékoztatását.

A HAND és tagszervezetei 2003 óta azon dolgoznak, hogy a nemzetközi fejlesztési és humanitárius tevékenység Magyarországon fordulá, elismertebbé és láthatóbbá váljon érdekképviseleti és a tájékoztatást célzó szemléletformáló tevékenységein keresztül. Tagszervezetei számos területen jelen vannak a hátrányos helyzetű, rászoruló térségekben, így Afrika, a világ legszegényebb országaiban is, aktívan részt vesznek a globális kihívásokkal kapcsolatos hazai szemléletformálásban, globális felelősségvállalásra nevelésben, a problémák tudatosításában.

A Tudás mindenkié! – Magyar–Afrika Hét II. Budapesten

A HAND Szövetség tagszervezete, a 22 éve működő Afrikaért Alapítvány szervezésében rendezik meg 2024. október 14–20. között a II. Magyar–Afrika Hét eseményeit, központi témája az oktatás.

Változatos helyszíneken közel 400 résztvevővel terveznek a program szervezői.

A rendezvényen fotókiállítás, gazdasági nap, oktatási és nemzetközi fejlesztési nap, képzések és több kulturális program várja a résztvevőket.