A gyerek a leghatékonyabb “biológiai fegyver”

Szezononként 8-10 hurutos megbetegedés nem feltétlenül ad okot aggodalomra

Hiába a szülői gondoskodás, a hűvösebb időjárással együtt járó évszakokban a gyermekek is könnyebben betegednek meg, különösen, ha rendszeresen járnak közösségbe. Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna gyermekorvos, szülő-csecsemő/kisgyermek konzulens azonban összefoglalta azokat a szempontokat, amelyek alapján eldönthetik a szülők, mikor, mit tegyenek, ha a család legkisebb tagja gyengélkedik.

Teljesen normális lehet, ha egy kisgyerek, bekerülve egy közösségbe, az első őszi-téli szezont sok betegeskedéssel tölti. Mindez nem jelenti azt, hogy gyenge volna az immunrendszere – vélekedik a gyermekorvos. Most találkozik olyan kórokozókkal, amelyektől eddig a „családi burok” jótékony módon megvédte őt. Ez az időszak akár úgy is felfogható, mint az immunrendszer tréningje a későbbi egészségért.

Ezek a betegségek 70-80%-ban vírusos fertőzések, amelyek az esetek zömében jóindulatúak, megfelelő tüneti kezelés és elegendő gyógyulási idő esetén nyom nélkül, szövődménymentesen gyógyulnak. Már 200 felettire tehető azoknak a vírusoknak a száma, amelyek felelősek ezekért az elsősorban légúti megbetegedésekért – mondta Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna gyermekorvos, szülő-csecsemő/kisgyermek konzulens. – Szezononként nyolc-tíz, szövődménymentesen néhány nap alatt gyógyuló hurutos megbetegedés, vagy gyomor-bélhurut is beleférhet. Az elhúzódó, vagy ismétlődően szövődményes betegségek azonban kivizsgálást sürgetnek. Ilyenkor állhat a háttérben egy légúti- vagy táplálékallergia, egy megnagyobbodott, gócként funkcionáló orrmandula, vagy hajlam a kisdedkori visszatérő asztmatikus hörghurutokra. Ha ilyen állapotokra van gyanú, mielőbb szakorvost kell felkeresni.”

A gyerekközösségbe bekerülő kicsi az egyik leghatékonyabb „biológiai fegyver”. Amit elkap, azt nagy valószínűséggel szétszórja szűk és tágabb környezetben is. Fontos elegendő időt hagyni a gyermek gyógyulására, mielőtt visszakerül a közösségbe, különben nagyobb lehet az esélye egy felülfertőzésnek, egy szövődmény kialakulásának. Ami az egyik gyereknél csak orrfolyással jár, a másiknál vezethet intenzív osztályos kezelést igénylő krupphoz, asztmatikus hörghuruthoz, vagy éppen tüdőgyulladáshoz.

A leggyakoribb megbetegedések a náthával, köhögéssel járó, vírusos eredetű hurutos fertőzések. Tüneti kezelés mellett, a légúti váladék eltávolításával nagyjából egy hét alatt gyógyulnak. Felső légúti hurutnál, náthánál ez az orrszívás, nagyobb gyerekeknél az orrfújás. Sok szülő tart a porszívós orrszívástól, de nem is feltétlenül a beavatkozás, hanem a gyerek ellenkezése miatt. Pedig pillanatnyilag ez a leghatékonyabb módszer a kicsiknél. Orrszívás előtt a sóoldatos, tengervizes orrspray-s öblítés segíthet a váladék fellazításában.

És végül egy örök vitatéma: a lázcsillapítás. Évek óta új, korszerű szakmai ajánlás van érvényben ezzel kapcsolatban. A magyar Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium orvosi kutatásokra támaszkodva adta ki négy éve irányelvét, amely szerint 38, 39 fok felett sem kell rutinszerűen lázcsillapítót adni, ha a gyermek közérzete jó. A lázcsillapító gyógyszer mellékhatásokkal járhat és károsíthatja a vesét vagy a májat. A tét óriási, ugyanis a gyermekkori máj transzplantációk kb. 20 százalékát a túl sok lázcsillapító használata teszi szükségessé.

Ha a gyermek fájdalomra panaszkodik, egy kis kreativitással derítsük ki, valóban baj van-e, vagy esetleg csak a lelkének ápolására van szükség. A fájdalomnak ugyanis lehetnek lelki okai is. Ezeket sokszor nem könnyű elkülöníteni a testi eredetű problémáktól, mert ilyenkor a gyermek ugyanolyan fájdalmat élhet át, mint testi betegség esetén. Ezek az úgynevezett pszichoszomatikus betegségek és tünetek már bölcsődés korban is előfordulhatnak. Fontos, hogy visszatérő fájdalmak esetén a gyermekorvos segítségével ki kell zárni az esetleges testi, szervi betegségeket, utána a kisebbeknél szülő-csecsemő/kisgyermek konzulens, a nagyobb gyerekeknél pedig gyermekpszichológus segíthet a lelki okok felderítésében és a problémák megoldásában” – tette hozzá Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna.


Tippek, hogyan kerülje el a tartós betegeskedést?

  • Megfelelő higiénia, gyakori kézmosás, tanítsuk meg a gyermeknek, hogy a könyökhajlatába, vagy zsebkendőbe tüsszentsen. Ha folyik az orra, fújja ki, törölje meg, vagy jelezze az őt felügyelő felnőttnek.
  • A téli időszakban – megfelelő páratartalom mellett – elegendő a helyiségeket 20-22 fokra fűteni. Az éjszakai órákban még ennyi sem kell, 18-20 fok teljesen komfortos lehet.
  • Legyenek sokat a szabad levegőn és mozogjanak minél többet. A vírusok nem kedvelik az alacsony hőmérsékletet.
  • Náthás, hurutos betegségek tüneti kezelésének kiváló kiegészítője lehet az inhalálás, érdemes beruházni egy inhalátorra, hiszen gyereknél és felnőttnél is hasznos.
  • Fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálkozás, illetve folyadékbevitel, a téli időszakban szükség lehet vitaminok és ásványi anyagok külön bevitelére. D-vitamin, probiotikumok és omega-3 zsírsavak hozzájárulhatnak az immunrendszer, illetve az idegrendszer hatékony működéséhez.