Az egészségmegőrzés ma már a munkáltatói branding része

A cégek felelőssége is munkatársaik egészsége és jóléte

Elmúltak már azok az idők, amikor szakemberek tucatjai várták izgatottan a telefoncsörgést, hátha munkát ajánl valakinek. Hatalmasat fordult a világ, ma a cégek vezetői azok, akik mindent megadnának olyan kollégákért, akik erősítik a csapatot mind szakmai, mind pedig emberi értelemben. És ez ma nehezebb, mint korábban bármikor.

Elképesztően kevés a szakképzett, szabad munkaerő, a verseny értük szinte vérre megy. Ebben a környezetben az ajánlott fizetés mértéke természetesen szempont, de már önmagában kevés. A különböző népszerű cafeteria elemek mellett az egészségmegőrzés támogatása vált az egyik legcsábítóbb hívószóvá a munkaerőszerzés és megtartás területén.

Sok cégvezető úgy gondolkodott az egészségmegőrzésről, hogy a cégek működésében egy karitatív tevékenyég, ami mellett sokba is kerül. Majd a Covid mindenkit ráébresztett arra, mennyire fontos az egészség és annak védelme.

Milliókba kerülhet a cégeknek a megbetegedett munkaerő, ha nem figyelnek rá időben

„Életünk egy jelentős részét munkával töltjük, boldogságunk, jól fizikai- és lelkilapotunk jelentősen meghatározza a teljesítményünket. Ha ezek a területek gyengén funkcionálnak, sokkal kisebb munkánk eredményeihez is, mintha minden rendben lenne. Vajon mennyi pénzt költ egy-egy cég az új munkatárs megszerzésére, betanítására, és mennyit tesznek ki a vele kapcsolatos költségek hónapról hónapra? Ha ezt mérlegelik a munkáltatók, könnyen belátható, hogy egy kolléga minél tovább marad jó egészségben a csapat tagja, az annál gazdaságosabb lesz mindannyiuk számára. Így az egészségmegőrzés támogatása céges szinten, amellett, hogy jó cselekedet, pénzügyi értelemben is hasznos” – mutatott rá Horváth Emil László, a Salus-Vita Egészségügyi Szolgáltató Kft. egészségfejlesztési menedzsere.

Hozzátette, „tapasztalataink szerint, a szűrt létszám 5-10% esetében találunk olyan elváltozást, amire az érintett fél nem figyelt fel. Az érintetteknél, ha a probléma eszkalálódik, romló mentális éberséggel, közérzet romlással, hanyatló életminőséggel és nem utolsó sorban csökkenő élettartammal jár. Ebből a munkáltató azt tapasztalja, hogy több lesz a munkából való kiesés, hiány, táppénz, gyakori az alulteljesítés, romlik a hatékonyság, növekszik a hibás, termelés esetén szelektív, szolgáltatás esetén elégedetlen ügyfélszám jellemző. Így alsó hangon, 12 millió Ft-os veszteséget is okozhat megbetegedő, csupán 5% munkaerő, míg a rendszeres egészségügyi szűrés ennek töredékéből fizethető.”

Komplex egészségfejlesztés

Az egészégfejlesztés területébe beletartoznak az edukáció, a prevenció, valamint a rekreáció is, szorosan összefüggenek egymással. Ha az egészségünkkel kapcsolatos edukációra gondolunk azonnal felvillannak előttünk azok az intelmek, amelyekkel létezésünk kezdete óta folyamatosan találkozunk, és általában így kezdődnek: „Nem szabad…”. És ugyanennyire vonzó kép a különféle szűrővizsgálatok réme is, ami látszólag minden ok nélkül kényszerítene ki minket a komfortzónánkból.

„Előadásaink, workshopjaink során informáljuk az embereket, mik azok, amiket tehetnének annak érdekében, hogy egészségesebbek legyenek és jobb életminőségben éljenek. Az a célunk, hogy olyan új szokások kialakításához nyújtunk segítséget, amely mentén nem lemondásokkal teli kényszernek élik meg az egészséges életmódot, hanem természetes részévé válhat az életüknek” – jegyezte meg a mentális higiénés szakember, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy csapatukra az egészségkultúra fejlesztését. célzó oktatásokat és szűrővizsgálatokat tartalmazó egészségterv összeállításában számíthatnak a vállalkozások.

Az alkalmazottak jóléte a cég sikere

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a legtöbb stresszfaktor a munkahelyen ér bennünket, amit jó esetben sikerül végezni letenni, rossz – de annál gyakoribb – esetben viszont magunkkal visszük otthonunkba, mérgezi privát életünket és akadályozza a pihenésünket is.

Egyre több vállalat építi be szervezeti kultúrájába a wellbeing fogalmát, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy jobban odafigyel az alkalmazottak jóllétére, egészségére, személyes céljaira és növekedésére, valamint boldogságára.

„Ennek érdekében számos munkahelyen találhatunk már nyugiszobákat, ahova munkaidőben, előre foglalt időpontokban pihenni tudnak az emberek, hogy aztán megújult energiával zongorázzák végig a teendőket a nap hátralevő részében” – avatott be Horváth Emil László.

A wellbeing nagyrészt odafigyelés és kultúra, nem fontos pénz kérdése. Mostanra idehaza is már több tucatnyi munkaadó ismeri fel, hogy a minőségi környezeti feltételeket kínáló munkahelyek vonzzák a tudatos, intelligens embereket. kész a dolgozók jólléte növeli a produktivitást, így mindkét félnek az előnyére szolgál.

Nem kifizetődő a struccpolitika

Rengetegszer halljuk, mennyire fontosak a szűrővizsgálatok, mégis, amikor arról lenne szó, hogy mi magunk elmenjünk egyikre-másikra, már nem is látszik olyan jó ötletnek. Miért mennénk, hiszen nincs semmi bajunk? – És már lépünk is tovább. A szűrővizsgálatok lényege éppen az, hogy időben kiderüljenek általa olyan problémák, amelyek nem okoznak észrevehető tüneteket, de korai intézkedések nélkül rövidebb-hosszabb idő alatt akár súlyos következményekkel is járhatnak.

„Nagyon sok olyan esettel találkozunk a munkahelyek telephelyére kivonuló vizsgálatainkon, amikor olyan lappangó elváltozásokra – funkcionális zavar, szív- és érrendszeri problémák, akár bőrelváltozások – hívtuk fel a figyelmet, ami ennek az életet mentett. Sokunkban él az a mechanizmus, hogy menni kell, csinálni kell, ha valami fáj, akkor elintézzük azzal, hogy majd elmúlik. A struccpolitika, a halogatás az egészségünk terén tévútra visz. Ha nem igyekszünk mielőbb kideríteni kellemetlen érzeteink forrását – néhány óra kiesve a munkából – akkor több hetes vagy akár hónapos betegszabadságot kockáztatunk” – hangsúlyozta a Salus-Vita Egészségügyi Szolgáltató Kft. egészségfejlesztési menedzsere.

A cégeknek már számos lehetőség kínálkozik arra, hogy munkatársaik egészségi állapotának megőrzéséről gondoskodjanak. Ez a tevékenység alapvető része lett az munkáltatói brandingnek, ami komoly vonzerőt képviselhet az új munkatársak toborzásánál. Sok helyen rendeznek egészségnapokat, de sportnapokon, családi napokon, születésnapi rendezvényeken és szinte minden alkalmon meg lehet valósítani a szűrővizsgálatok többségét.

„A legfontosabb, hogy legyen egy stratégia, aminek mentén haladni tudnak a cégek” – tette hozzá Horváth Emil László.