A lakáshitel lehet a menedék a 20 százalékos infláció elől?
A 8 százalékos kamat nem a világvége, sőt
Május óta folyamatos a visszaesés az ingatlanpiacon a gazdasági változások miatt. Bár a kereslet csökken, mégis azok járhatnak jól, akik hitelre vásárolnak lakást a jelenlegi kamatkörnyezetben. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint a jelenlegi hitelkamatok csak az elmúlt évekhez képest tűnhetnek magasnak, a 2012-ben kijött mentőcsomagokhoz viszonyítva is kiemelkedően kedvezőnek mondhatók. A szakértő szerint a bankszektor jól reagált a kihívásokra, így ha 8 százalékon vesz fel valaki lakáshitelt, azzal hosszú távon biztosan jól jár.
Átmenetileg megállította a koronavírus-járvány első hullámát követően indult ingatlanpiaci boomot az orosz-ukrán háború és annak közvetlen gazdasági következményei. A fegyveres konfliktus kirobbanását követően bankok csődöltek be és szűntek meg, a nyersanyagárak emelkedésével az újépítésű ingatlanok még tovább drágultak, és ehhez jött a rekord magas infláció, ami új helyzetet teremtett a piacon.
Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról beszélt, a pénz elértéktelenedése miatt az emberek befektetések után néztek és sokan a fix kamatozású hitelekben találtak megoldást.
„2022 első felében, amikor az infláció még csak 7 százalékon volt, sokan 3-4 százalékos kamatlábon tudtak felvenni lakáshiteleket, havi fix törlesztő részlettel 20 éves futamidőre. Akkor is látható volt, hogy az ingatlan növekmény hosszú távon kitart és exponenciálisan nő, így aki hitelbe menekítette a megtakarított pénzét az infláció elől, biztosan jól járt” – mutatott rá.
Stratégiát váltott a bankszektor
Emlékeztetett, az infláció lassítására és a forintgyengülés megállítására a jegybank 13 százalékra emelte fokozatosan az alapkamatot, ami azt jelenti, hogy ha valamelyik bank profitot szeretne csinálni, akkor ilyen kamatozás mellett adhatja a pénzét az MNB-nek.
Gadanecz Zoltán szerint ugyanakkor a bankszektor a 2008-as válsággal ellentétben ezúttal jóval józanabb tudott maradni, a finanszírozás kitartása mellett döntöttek, azaz a lakosságba öntötték a pénzüket, nem az államtól vették fel a hasznot. Vagyis egy olyan stratégiát követtek, ami mozgásban tartja a piacot.
A GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról is beszélt, az európai szinten kiemelkedő kormányzati támogatási rendszer valamelyest megremegett. Példaként említette a 2,5 százalékos kamattal kínált zöldhitelt, amit gyakorlatilag egyik napról a másikra vontak vissza. Emiatt is állnak még mindig sokan kétségbeesetten, várva a programok esetleges kibővítését, de ez nem kifizetődő stratégia.
„Még mindig nagyon kedvező és egészséges a piac. A 2012-ben indított mentőcsomagok még a mostaninál is magasabb kamatszázalékon működtek. Ami most megtévesztő lehet, az az, hogy az elmúlt években rendkívül alacsony kamatlábakhoz szoktunk hozzá. Ugyanakkor a 7-8 százalékos piaci hitelek még mindig kifizetődőek, pláne a 20 százalék feletti infláció mellett” – fűzte hozzá.
Gadanecz Zoltán végezetül megjegyezte, ha később lejjebb mennek a kamatok, akkor a lakossági hiteleknél menet közben is lehet váltani, tehát hosszabb távon még jobban lehet majd járni.
