Kampányt indított a Magyar Dermatológiai Társulat a bőrrák felismeréséért
A bőrrák felismerésének fontosságára, a melanománál gyakrabban előforduló, nem melanoma típusú bőrráktípusokra hívja fel a figyelmet a Magyar Dermatológiai Társulat kampánya, az időben történő diagnózissal ugyanis jelentősen növelhető a gyógyulás esélye.
A társulat kedden az MTI-nek küldött közleményében azt írta, a bőrrák az egyik leggyakoribb daganatos betegség.
Kifejtették: ha bőrrák kerül szóba, az emberek többsége a melanomára gondol, amely a bőrdaganatok közül a legkomolyabb veszélyt jelenti agresszivitása és áttétképzési jellemzői miatt. Megjegyezték: a melanománál azonban jóval gyakrabban fordulnak elő „nem melanoma típusú bőrdaganatok”, az ilyen megbetegedések 99 százalékát két ráktípus adja, a bazálsejtes karcinóma (basalioma) és a laphámrák.
Hozzátették: a hazai statisztikák szerint 50 éves kor felett minden ötödik ember találkozik a nem melanoma típusú bőrrákkal. Magyarországon 20 év alatt megduplázódott a basalioma és a laphámrák előfordulása, és mostanra ezeket évente 20 ezer embernél diagnosztizálják.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a nem melanoma típusú bőrdaganatok kialakulásának hátterében genetikai és környezeti tényezők állnak, a környezeti tényezők közül a legjelentősebb a bőrt érő és az évek folyamán összeadódó UV-sugárzás. Tudatták azt is: a nem melanoma típusú bőrráktípusok a középkorúaknál vagy későbbi életszakaszban jelentkeznek, és leggyakrabban az arcon, homlokon, fejbőrön jelennek meg.
Hozzátették: időben felfedezve ezek a daganatos bőrbetegségek helyi érzéstelenítésben végzett sebészi kezeléssel jó eséllyel gyógyíthatók. Előrehaladott állapotban azonban roncsolhatják a környező szöveteket, komolyabb műtétre vagy más onkológiai kezelésre is szükség lehet.
A nem melanoma típusú bőrdaganatok ritkán, de okozhatnak áttétet. Ezért érdemes gyanújelek esetén időben bőrgyógyászhoz fordulni – írták.
Hozzátették: a bazálsejtes karcinómát (basalioma) évente mintegy 17 ezer embernél azonosítják Magyarországon. Ez az elváltozás leggyakrabban bőrszínű vagy gyöngyházfényű dudorként, vagy nem gyógyuló seb formájában jelenik meg, amely kezdetben általában lassan nő. Szinte mindig a napfénynek kitett bőrfelületen – az arcon és a törzsön – jelentkezik.
A laphámrák a basaliománál ritkább, de szintén gyakori bőrdaganat, amelyet évente 4-5 ezer magyarnál diagnosztizálnak. A laphámrák gyakran fájdalommentes csomóként jelentkezik a bőrön, majd idővel vaskos elszarusodó hámréteg jelenhet meg rajta és kifekélyesedhet, váladékozhat. Ez a ráktípus gyorsan fejlődik, és akár cseresznye méretűvé nőhet néhány hét alatt is. Kialakulásának előjele lehet a napfénynek kitett bőrterületeken megjelenő hámló, vöröses-barna folt a bőrön (szoláris keratózis).
A Magyar Dermatológiai Társulat idén kiemelten kezeli a nem melanoma típusú bőrdaganatokkal kapcsolatos ismeretterjesztést. A témában összegyűjtött legfontosabb információk a szervezet új, a laikus közvéleménynek készített weboldalán, a skindex.hu-n találhatók – írták.
