A rajzolás segíthet a mindennapos stressz ellen

A kreativitás univerzális és nincs életkorhoz kötve

Mindenki tud rajzolni, vagy mégsem? Persze, hogy nem! A rajzolással a legtöbb embernek különös viszonya van, vagy szereti, vagy nem. Hiszen vagy tud, vagy nem. A rajzolás viszont sokkal több, mint a papírra való firkálás. Rajzolás közben az agy aktív meditációs állapotba kerül, ilyenkor az agyunk különböző területein egyszerre generálódik az alfa és a béta agyhullám emelkedése, ami egyfelől erős koncentrációra, másfelől ellazulásra enged következtetni. Így ezen hobbink segítségével csökkenthető a stressz, megszűnik a külvilág és egy enyhülhetnek a napi gondok is.

Általában nem gondolkozunk azon, hogy mi történik az agyunkban, amikor rajzolunk. Pedig a rajzolás segít ellazulni, segít koncentráltabbá válni, képes kiszakítani a hétköznapi mókuskerékből és emellett még sikerélményeket is szerezhetünk vele.

„Manapság nem ritka, ha az emberek többsége pánikol, feszül abban a helyzetben, amiben most élünk. Elég, ha csak a szomszédban dúló háborúra gondolunk, a magas inflációra vagy épp ki sem hevertük a Covid-19 okozta helyzetet. A saját családomon is azt látom, hogy a rajzolásnak van egy olyan pozitív mellékhatása, ami megnyugtat, kivesz a hétköznapokból. Szeretném azt elérni, hogy minél több ember megtapasztalja ezt az érzést, hogy legyen a kezében egy eszköz arra, ha éppen kiakad valamin, vagy nehéz élethelyzetbe kerül” – mondta Dorogi Andrea, a rajzolni tanulók mentora.

Megosztó tevékenység a rajzolás: szeretni vagy nem szeretni?

Nemcsak a rajzolás az, ami kikapcsol a hétköznapokból, hanem minden olyan tevékenység, ahova kell egyfajta koncentráció. Ez lehet egy mozgásforma, a tánc vagy épp a jóga megtanulása.

„Minden olyan, ami alkalmas az elme megnyugtatására ugyanúgy, mint a rajzolás. Néhány éve végeztünk egy felmérést, de a rajz tanfolyamokon is azt tapasztaltam, amit ez a felmérés is visszaigazolt, hogy gyerekkorban az emberek többségének van valami viszonya rajzoláshoz: vagy imádta vagy kudarcot vallott. 1263 kitöltőnk segítségével több megdöbbentő eredményre is jutottunk: az például, hogy a gyermekkori vágyak, kedvtelések elfojtásáról újszerűen kéne gondolkodnunk. A gyermekkorban rajzolni szerető felnőttek többségére ugyanis igaz, hogy napjainkban is rendszeresen része életének a kreatív tevékenység, kiemelten a rajzolás, rajzolgatás. A megkérdezettek közel 10 százaléka napi, 40 százaléka heti rendszerességgel végez alkotói tevékenységet, újabb 25 százalék pedig havonta szakít időt az alkotói tevékenységre” – mesélte Dorogi Andrea, a ValdorArt ügyvezetője.

Az emberek 78 százaléka firkál telefonálás közben

Sokan 40 felé döbbenek rá, hogy az életünk nem ott tart, amit gyerekkorukban megálmodtak, ilyenkor sokan a rajzoláshoz nyúlnak vissza. A másik réteg, akiknek gyerekkorban sem ment a rajzolás, felnőttként éppen azt szeretnék bebizonyítani maguknak, hogy igenis, tudnak rajzolni.

„Egy korábbi felmérésünk szerint a magyarok 78 százaléka firkálni szokott amikor telefonál, vagy épp egy meetingen ül. Szinte oda sem figyelve alkot skicceket. Különleges tudatállapot ez, hiszen az agy főleg a hallottakkal van elfoglalva, de a kéz közben szabadon kalandozik. Sok kutatás állítja, hogy ilyenkor utat tör magának a tudatalatti, és a firkálmányainkból lehet következtetni a bennünk rejlő érzelmekre, vagy éppen az aktuális élethelyzetünkre. Ha emberalakokat firkálsz, az például bizonytalanságra utalhat, a szem arra, hogy úgy érzed, figyelnek, a körök azt szimbolizálják, hogy kapcsolódni szeretnél valakihez, szép arcokat főleg azok rajzolnak, akik könnyen meglátják a szépet másokban is, csúnyákat pedig inkább azok, akik bizonytalanok az életükben” – tette hozzá Andrea, aki most egy négyszer 1 órás rajzolós kihívásra invitál mindenkit.

„A kihívás lényege, hogy elkezdenek velem rajzolni és a végén elkészül egy portré. Így megtudják tapasztalni magának a rajzolásnak a jobb agyféltekes módszertanát, hogy miként épül fel és milyen ereje van, hogy képes átvinni a „flow” tudatállapotba. Ráadásul bárki kipróbálhatja, a legidősebb diák 82 éves volt, és nagyszerűen ment neki. Arra is végeztünk egy kísérletet, hogy miként működik az agy rajzolás közben. EEG-vel lemértük az agy működését rajzolás közben. Arra voltunk kíváncsiak, hogy másképp működik-e az egy rajzolás, munkavégzés és olvasás közben, és igen, bizonyíthatóan másképp működik, de ezt tényleg ki kell próbálni ahhoz, hogy az ember érezze a hatását” – zárta gondolatait a rajzmentor.