Meditatív pörgés az adventi rohanásban Joy Orbison friss zenéjével
Peter O’Grady, művésznevén Joy Orbison augusztusban jelentette meg régóta várt debütáló albumát, a „still slipping vol.1„-et, mely egy újabb kreatív mérföldkő egy olyan művésztől, aki tinédzser kora óta jelen van az elektronikus zene térképén. Petert 13 éves kora óta foglalkoztatja a DJ-zés, a huszas évei elején pedig beszippantotta a producerség világa is. Stílusa főként a house, a dubstep, az UK funky, a brit garage és az oldschool jungel ötvözeteként jellemezhető. Legelső kislemezét, a „Hyph Mngo„-t 2009 legelőremutatóbb dubstep felvételeként emlegették, és világszerte meghódította vele a rádiókat és a klubokat is.
Joy Orbison nemrég egy újabb dallal jelentkezett: megjelent „red velve7” címre keresztelt, öt és fél perces szerzeménye, melyet O’Grady drum & bass iránti szenvedélye mellett fémes, basszusorientált textúrái és már-már futurisztikus hangzása tesznek abszolút táncparkett-kompatibilissé. Saját elmondása szerint a „still slipping vol.1” „egy nagyon jól körülhatárolható helyről pattant ki a fejéből – olyan volt, mint egy kis viszkető pont, amit muszáj megvakarnia”. A megjelenése után alig várta, hogy visszatérhessen a stúdióba, mivel ki volt éhezve az új ötletek felfedezésére. Jelenleg meglehetősen sok új zenei ötleten ül, de a „red velve7” című tracket mindenképp ki szerette volna hozni az év vége előtt. A felvételről azok az idők jutnak eszébe, amikor gyerekként a szobája plafonját bámulva azon merengett, hogy hogyan is fogja meghódítani a legnagyobb klubokat.
A „red velve7” egy eseménydús időszak lezárása a londoni producer és DJ számára. A BBC Radio 1-en futó műsora mellett saját rádióállomását („Still Slipping: Los Santos”) is gondozta a Grandt Theft Auto online játékában, együttműködött a Cav Empt és a PALACE nevezetű ruhamárkákkal, és olyan fesztiválok, klubok és klubsorozatok élén játszott, mint a We Out Here, a Fabric vagy a The Warehouse Project.
