Így védjük szemünk egészségét a gyakori képernyő használat káros hatásaitól!
Minden második embernél látásproblémákat okozott a pandémia alatti túlzott képernyő-használat. Íme néhány jó tanács, hogy miként védhetjük ki a digitális eszközök használata nyomán kialakuló szempanaszokat.
Képernyő szindróma – minden második ember érintett
A COVID-19 pandémia jelentősen megnövelte a digitális eszközök használati idejét, egy amerikai kutatás szerint az emberek 93,6%-a napi 3-5 órával töltött több időt online tartalomfogyasztással vagy digitális munkával. Naponta átlagosan 4-9 óra hosszan néztük a különböző számítástechnikai eszközök, telefonok és táblagépek képernyőjét.1 Ez a mindennapossá váló gyakorlat pedig nem csak általánosságban rontotta a fizikai állapotunkat, de gyakoribbá váltak a különböző szemproblémák is. A megkérdezettek 43%-a számolt be fejfájásról, egyharmaduk panaszkodott szemfájdalomra, minden ötödik megkérdezett szemszárazságot, könnyezést, nehézkes szemhéjakat vagy a szemek kivörösödését tapasztalta. Sokan panaszkodtak kettőslátásra, általános látásromlásra és homályos látásra is. A jelenséget a szakma „képernyő vagy digitális látás szindrómaként” azonosította. De mit is jelent ez a valóságban?
Ezek a képernyő szindróma alaptünetei
Dr. Vécsi Anita, az Affidea Magyarország szemész szakorvosa elmondta: „A képernyő előtt töltött hosszú idő számtalan szemmel kapcsolatos tünetet alakíthat ki, így például jelentkezhet vörös szem, homályos látás, szemfáradtság. Csökkenhet a szem alkalmazkodási képessége, ami azt jelenti, hogy a hosszú ideig tartó közeli fókusz után távolra nehézkesebben látunk. Ha például sokáig dolgozunk az irodában vagy otthon a képernyő előtt, és hirtelen felnézünk, akkor homályosan látjuk azt, aki távolabb éppen megjelent az ajtóban. A digitális eszközök túlzott használata nyomán a szemben égető érzés, viszketés, könnyezés jelentkezhet, de a szemek erőltetése okozhat például fejfájást is. Mindezek a panaszok a monitor előtt töltött idő növekedésével felerősödnek. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az úgynevezett képernyőidőbe a munkahelyi monitor előtt töltött idő mellett beleszámít az otthoni laptop, okostelefon, táblagép használati ideje is.” Sajnos ma már ezek a tünetek nem csak a felnőtteket, de a gyermekeket is ugyanúgy érintik, ráadásul a digitális oktatás jelentősen rontott a helyzeten.
Hasznos tanácsok a látásromlás megelőzésére
Felmerül a kérdés, de miként óvhatjuk a szemünket a képernyőnézés által kiváltott káros hatásoktól. Erre válaszolva Dr. Vécsi Anita több praktikus tanácsot is megfogalmazott: „Nagyon hasznos lehet a 20-20-20-as szabály betartása, azaz 20 percenként 20 másodpercig fókuszáljunk a képernyő helyett egy 20 láb, azaz körülbelül 6 méter távolságban elhelyezkedő tárgyra. Fontos, hogy a monitoros munkavégzés közben iktassunk be pihenőidőket, és ne feledkezzünk meg a pislogásról. Általános tapasztalat, hogy munka közben a koncentráció miatt sokan elfelejtkeznek a pislogásról, a normál pislogásszám akár még a felére is csökkenhet, ez pedig a szem elfáradásához, szemszárazsághoz vezet. Érdemes vény nélkül kapható műkönnyet használni, amelyekből már léteznek tartósítószer mentes változatok is. Jó szolgálatot tehet a munkatérben egy párásító, amely megelőzi a szem fokozott kiszáradását. A képernyővédő, monitorszűrős (kék fényszűrős) szemüveg szintén javasolt az irodai dolgozók számára. A számítógép monitorját minimum 1 karnyi távolságra ajánlott elhelyezni oly módon, hogy inkább lefelé nézzen a szemünk. Ha valaki szemproblémát, látásromlást tapasztal, mielőbb szakorvoshoz kell fordulni.”
Problémamentes, éles látás esetén a környezetünkből érkező fénysugarak a szaruhártyán, a szemlencsén áthaladva az ideghártyára (retinára) vetülnek, és ott egyesülnek. Ha ez a folyamat sérül, akkor különböző látásproblémában megnyilvánuló fénytörési hibákról beszélhetünk:
- RÖVIDLÁTÁS (myopia): Rövidlátáskor (myopia) a szembe érkező fénysugarak a retina előtt egyesülnek, így a páciens csak közelre lát jól, távolra viszont homályosan.
- TÁVOLLÁTÁS (hypermetropia): Ebben az esetben a szembe érkező fénysugarak a látóhártya mögött egyesülnek, a távollátó páciens távolra jól vagy homályosan lát, attól függően, hogy milyen mértékű a távollátás, közelre viszont homályosan látnak.
- CYLINDERESSÉG (Astigmia): Cylinderesség akkor lép fel, ha a szembe érkező fénysugarak nem egy, hanem két fókuszponton haladnak át, így a keletkezett kép közelre és távolra is homályos, torz.
A közeli látás romlásával a legtöbben 40 éves kor felett találkoznak, ami az úgynevezett Öregszeműség (presbyopia), idővel ugyanis a szemlencse rugalmassága gyengül, emiatt a közeli munkához olvasó szemüvegre lesz szükség. Ez 40 éves kor felett egy fiziológiás folyamat.
„Ezeken a látásproblémákon szemüveggel, kontaktlencsével, illetve lézeres szemműtéttel lehet segíteni.” – magyarázza az Affidea Magyarország szakorvosa.