400.000 forintra nőtt a frissdiplomások bruttó átlagjövedelme a mérnök szakmákban
Kiugróan megemelkedtek az elmúlt években a keresetek a műszaki pályákon. Alig öt esztendő alatt szinte megduplázódtak a fizetések többek között a gépészmérnökök, a villamosmérnökök, illetve a mechatronikai mérnökök körében. Utóbbiak esetében ez számszerűen azt jelenti, hogy amíg 2013-ban a frissdiplomások átlagosan 400.000 forintos havi bruttó átlagjövedelemmel rendelkeztek, addig tavalyelőtt már közel 700.000 forintra emelkedett ez az összeg – hívja fel figyelmet az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) az Oktatási Hivatal adataira hivatkozva. A szakhatóság, a frissdiplomások kereseti lehetőségeit összegző kimutatása arra is rávilágít, hogy a műszaki szakmákban elérhető jövedelmek már szorosan követik az IT területen dolgozókét. Előbbiek esetében közel bruttó 400.000 forint a havi átlagjövedelem, míg az utóbbiaknál bruttó 400.000 és 500.000 forint között lehet keresni. Az EJMSZ szakértői szerint ez az évek óta tartó jövedelemnövekedésis jelzi, hogy a műszaki, mérnöki szakmák kiszámítható, biztos jövőt ígérnek mindenkinek, ezért érdemes azokat számításba venniük a pályaválasztás előtt álló fiataloknak, illetve szüleiknek.
Hasonló, a műszaki és az IT szakmákhoz mérhető, jövedelemszint emelkedés nem volt jellemző más szektorokban az elmúlt esztendőkben. Az egészségügyi, agrár, társadalom- és bölcsészettudományi végzettségű fiatalok esetében a kezdő átlagjövedelmek bruttó 300.000 forint alatt maradtak. A sport, művészet területén, illetve pedagógusként elhelyezkedő frissdiplomások átlagjövedelme pedig nagyjából a bruttó 250.000 forintos fizetési sávban bebetonozódott. Ezeket a tendenciákat is látva az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke, Dr. Ábrahám László úgy látja, hogy a műszaki pályaorientáció vonatkozásában az idő a kezükre is játszik, de ellenük is dolgozik.
„Naponta érezzük, látjuk, hogy óriási az érdeklődés a hightech iparágakat képviselő nyugati cégek részéről a magyarországi befektetések iránt. Ez hatalmas lehetőség össztársadalmi szinten a fejlődésre, viszont hiába csábítottunk be tudásalapú multinacionális vállalatokat, amelyek egyre éhesebbek a jól képzett helyi mérnöki munkaerőre, ha nem tudjuk folyamatosan biztosítani a mérnökképzés személyi és infrastrukturális oldalait.” – fejtette ki az EJMSZ elnöke, aki hozzátette, hogy ezt a helyzetet mielőbb orvosolni kell, ezért is szentelik ennek a témának a Szövetség október 18-ai saját konferenciáját, amelyet A 21. századi STEM Pedagógus címmel rendeznek meg. Ezen a rendezvényen tanárok, független szakértők, illetve a versenyszféra képviselőivel közösen szeretnék azonosítani a problémás területeket, hogy azokra azután – kompetenciaalapú modern pedagógiai módszerek elsajátításával – megoldási lehetőségeket is kínáljanak.
A szakember megjegyezte, hogy az idei évtől az EJMSZ tevékenységének fókuszába került a STEM pedagógusok fejlesztése, támogatása is, mert a Szövetség tagjai abban hisznek, hogy versenyképes tudással rendelkező fiatalok csak akkor tudnak a munkaerőpiacra kikerülni, ha őket 21. századi tudással és kompetenciákkal felvértezett STEM pedagógusok oktatják.
