4 lépéssel felére csökkenthető a károsanyag-kibocsátás

Nincs lehetetlen, csak tehetetlen

 2 Celsius-fok alatti globális felmelegedés? Világszinten 50 százalékkal csökkentett szén-dioxid-kibocsátás 20 éven belül? Nem csalás vagy ámítás. A „Better Energy, Greater Prosperity” (Tisztább energia, látványosabb fejlődés) címmel megjelent tanulmány szerint az energiarendszer átalakítása a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt kivitelezhető, ráadásul a változtatás ösztönzőleg hat a növekedésre és a gazdasági fejlődésre. A jelentés négy olyan módszert mutat be, amelyeket a Schneider Electric is tanácsol a gyors környezetbarát átalakuláshoz. A vállalat célja, hogy 2030-ig szén dioxid-semlegessé váljon, ezért tevékenységével napi szinten is hozzájárul a megvalósításhoz.

Az energiarendszer átalakításáért felelős tanács (ETC) kiadványa olyan valós lehetőségeket ajánl a kormányoknak, a vállalatoknak és a befektetőknek, amelyekkel a károsanyag-kibocsátást 2040-ig a jelenlegi felére lehet csökkenteni. A következőkben ismertetett módszerek rámutatnak arra, hogy a változás technikai és gazdasági szempontból is megvalósítható. A globális cél, hogy az energiatermelés teljes mértékben villamosenergia-alapúvá váljon és minél inkább decentralizált legyen, amit helyi energiairányítási ökoszisztéma és igény alapú tárolás egészít ki. A folyamat pedig minimális, illetve zéró szén-dioxid-kibocsátással járjon.

  1. Kevesebb szén-dioxid, több villamos energia

Számos országban új üzleti modellek vannak terjedőben a közüzemi szolgáltatások terén. Ezek részeként például az intelligens mérőórák vagy a helyben előállítható energia kellő rugalmasságot és gyorsaságot biztosít a szolgáltatók számára a fogyasztói igények azonnali kielégítéséhez, miközben előtérbe helyezi a megújuló energiaforrásokat. Ebben segít a Schneider Electric Easergy T300 megoldása, amely az energiaelosztás automatizálásának távoli irányítását támogatja: mér, értelmezi az adatokat, szükség esetén pedig beavatkozik a rendszerbe.

Emellett a villamosítási lehetőségek is egyre nagyobb ütemben nőnek. Az ETC jelentése szerint 2040-re a lakás- és üzleti célú építési szektorban 35 százalékkal lehetne növelni a jelenleg elektromos energiával nem rendelkező épületek áramellátását1. Ezzel egyidejűleg szintén az új gépjármű-eladásokban az elektromos autók aránya elérheti a 95 százalékot, a könnyű tehergépjárművek esetében pedig a 73 százalékot2.

  1. Nagyobb energiahatékonyság

A villamosítás kiterjesztése csak az első jelentős lépés. A következő annak biztosítása, hogy a villamosított területek a lehető legnagyobb energiahatékonysággal működjenek. A párizsi klímaegyezményben megfogalmazott célok teljesítése érdekében fel kell gyorsítani az ilyen irányú fejlesztéseket, és évi 1,8 százalékról 3 százalékra növelni azok ütemét. Ez azonban rengeteg tennivalót jelent még. Az épületek esetében például az energiahatékonyság növelését célzó lehetőségek 82 százaléka kihasználatlan, míg az ipar területén ez az érték 58 százalék.3

  1. Alternatív üzemanyagok és károsanyag-adó

A nehezen villamosítható ipari tevékenységek vagy a távolsági szállítmányozás szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése egyelőre szintén kiaknázatlan innovációs terület. A bioüzemanyagok és a hidrogén alkalmazása vagy a szén-dioxid megkötése, illetve villamos energiává való átalakítása mind ígéretes megoldások lehetnek ezen a téren. Emellett a CO2-kibocsátásra adó vagy egyéb fizetési kötelezettség formájában kirótt pénzügyi terhek is előmozdíthatják a fejlesztéseket és a környezetkímélő beruházásokat.

4. A fosszilis energiahordozók visszaszorítása

Ma a fosszilis tüzelőanyagok fedezik a teljes energiafelhasználás 70 százalékát. Az ETC riportja szerint a 2 Celsius-fokot megcélzó ütemterv teljesítése érdekében ennek az értéknek 2040-ig 50 százalék körülire kell csökkennie. Ugyanakkor a fosszilis tüzelőanyagok továbbra is jelentős szerepet játszanak az energiaszektorban, és ezek adják a növekvő világgazdaság legfőbb energiaforrását. Ezért típusonként optimalizálni kell a használatukat a szén-dioxid megkötésének ösztönzése mellett.

A Magyarországon négy gyárral és egy regionális logisztikai központtal rendelkező, francia központú Schneider Electric EcoStruxure nevű nyílt platformja többek között a fenti lépésekben segít a vállalatoknak és az egyéb gazdasági szereplőknek. Az intelligens, átfogó irányítástechnikai rendszer összegyűjti, elemzi, és jól átlátható módon bocsátja rendelkezésre az adatokat, amelyek üzleti célú felhasználásával a szervezetek növelhetik hatékonyságukat és teljesítményüket, ezáltal hozzájárulhatnak egy tisztább energiákon alapuló jövőért folytatott küzdelemhez.

A Schneider Electric EcoStruxure platformjának ipari megoldásairól itt olvashat bővebben:

http://www.schneider-electric.com/b2b/en/campaign/innovation/industries.jsp

Tudjon meg többet arról, mit tesz a Schneider Electric a fenntarthatóságért:

http://www.schneider-electric.hu/hu/about-us/sustainability.jsp

A Schneider Electricről

A Schneider Electric az energiamenedzsment és automatizálás digitális átalakításának éllovasa az otthonok, épületek, adatközpontok, infrastruktúrák és ipari létesítmények területén. 100 országra kiterjedő nemzetközi jelenlétével a vállalat vezető szerepet tölt be a közép- és kisfeszültségű, valamint biztonsági energiaelosztás és az automatizálási rendszerek területén. Olyan integrált energiahatékonysági megoldásokat kínálunk, amelyek egyesítik az energiaellátást, az automatizációt, valamint a szoftveres eszközöket.

Globális hálózatunkban nyílt platformon működünk együtt a legnagyobb partnerekkel, rendszerintegrátorokkal és fejlesztőkkel, hogy valós idejű felügyeletet és hatékony működést garantáljunk. Meggyőződésünk, hogy sikereinket nekik és munkatársainknak köszönhetjük. Elkötelezettek vagyunk a fejlődés, a sokszínűség, valamint a fenntarthatóság iránt, ami biztosítja, hogy az energia mindenhol, mindig és mindenki számára elérhető legyen.

www.schneider-electric.hu

1A Copenhagen Economics elemzése a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), az ETP (2016) és a Global Calculator adatai alapján, idézve az ETC „Better Energy, Greater Prosperity” című jelentéséből.

2A Copenhagen Economics elemzése a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), az ETP (2016) és a Global Calculator adatai alapján, idézve az ETC „Better Energy, Greater Prosperity” című jelentéséből.

3World Energy Outlook 2012, OECD/IEA; belső elemzés.