Harmadával csökkent a nemteljesítő hitelállomány Magyarországon

Jellemzően fogyasztásra költött és törlesztett a lakosság a járvány hatására: a vírushelyzet előtti időszakhoz képest 35,6%-kal1 kevesebb hazánkban a nemteljesítő hitelek száma – derült ki az EOS Csoport idei, fizetési szokásokat vizsgáló elemzéséből.

A pandémia, és az azt követő kormányzati intézkedések teljesen átformálták a lakosság és a vállalatok törlesztési szokásait. Európa egyik vezető kintlévőség-kezelő vállalatcsoportja, az EOS Csoport idén is megvizsgálta az egyes országokban keletkező nemteljesítő hitelállomány alakulását. Bár a különböző piacok eltérően reagáltak az egészségügyi válságra, az elmondható, hogy többek között a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően, szinte minden országban csökkent a nemteljesítő hitelek száma és aránya egyaránt.

A legnagyobb csökkenést a 2020-as egész évet vizsgálva2 Albánia (-65%), Ukrajna (-38%), Lettország (-31%) és Magyarország (-35,6%) produkálta. Amennyiben 5 éves távlatot nézünk, míg 2015-ben a tartozások közel 23%-a volt valamilyen formában késedelmes – beleértve a késedelmes, de nem teljesítő állományt is -, addig 2020 utolsó negyedévében ez az arány mindössze 5%-ra esett vissza, majd 2021 szeptemberére elérte a 3,4%-ot3. Ezt a nagy változást egyértelműen támogatták az olyan intézkedések, mint a törlesztési moratórium, és a hitelintézetek aktív portfóliótisztítási törekvései.

„Bár a nemteljesítő hitelek piaca a kintlévőség-kezelő vállalatok szemszögéből jelentősen csökkent, egy elhúzódó pandémia esetén bekövetkező sokk növelheti a jelenlegi várakozásokat a nemteljesítő hitel-állomány tekintetében” – mondta el Lencsés Tamás, az EOS Magyarország ügyvezető igazgatója. „A megtakarításokat szemlélve azt láthatjuk, hogy a legalább 3 hónap megtakarítással rendelkező lakosság aránya csökkent 2020 augusztusa és 2021 márciusa között4, függetlenül a moratórium igénybevételétől.”

Az EOS Csoport elemzése arra is kitér, hogy a törlesztési moratóriumban résztvevő lakosság mire használta fel a be nem fizetett törlesztőrészleteket. „Azt látjuk, hogy a 2021 júniusi adatok alapján döntő többségben (63%)5 a lakosság beépítette az alapvető megélhetési büdzsébe a törlesztési moratórium következtében megmaradt pénzt, amiből arra következtethetünk, hogy a moratórium lejártát követően növekedés várható a nemteljesítő hitelek piacán. Amennyiben egy család így kezeli a havi büdzsét, vagy éppen többletfogyasztási kiadásokra (19%), vagy nagyobb értékű kiadásokra (például nyaralás vagy nagy házartási gép vásárlása) használja (5%) a megmaradt pénzt, úgy a moratóriumot követően a családi kassza megérzi majd a kieső „bevételt”. Ugyan a már kintlévőség-kezelőkhöz került tartozások esetében nem volt és most sem érvényes az állami törlesztési moratórium, cégünk mégis önkéntesen biztosította egy moratórium lehetőségét, amellyel a járvány hatásai miatt legnehezebb helyzetbe került háztartásoknak segítséget nyújtott – ezzel azonban mindössze adós ügyfeleink 0.04%-a élt” – mondta el az ügyvezető igazgató.

1 Forrás: IMF adatbázis – Financials Soundness Indicators; European Banking Authority 2020

2 Forrás: IMF adatbázis – Financials Soundness Indicators; European Banking Authority 2020

3 Forrás: MNB Stabilitási jelentés 2021. június

4 Forrás: MNB Stabilitási jelentés 2021. június

5 Forrás: EU SILC, MNB Moratórium kérdőíves felmérés (2020. augusztus és 2021. március) KSH

Ez is érdekes lehet...