A magyarok 64 százalékának segített a zene a pandémia idején

A magyarok 64 százalékának segített a zene a pandémia idején


    A legfiatalabb és a legidősebb generáció számára jelentették a legnagyobb kapaszkodót a dalok, a zeneművek a koronavírus-járvány idején. Az Artisjusnak a Dalszerzők Napja alkalmából készített felmérése szerint a magyarok 64 százalékának segített a muzsika.


    Az Artisjus Egyesület a pénteki Dalszerzők Napja alkalmából országos reprezentatív felmérést végzett arról, a zene miként segített megbirkózni az embereknek a rendkívüli körülményekkel, váratlan helyzetekkel a pandémia idején. A felmérés júliusban, a magyar lakosság körében, országosan reprezentatív mintavétellel, 1342 fő megkérdezésével készült – közölte az Artisjus csütörtökön az MTI-vel.
    A felmérés eredményei szerint a népesség 64 százalékának segített a zenehallgatás valamely konkrét nehéz élethelyzeten az elmúlt időszakban. Legnagyobb arányban a legfiatalabb és a legidősebb generáció tagjai igazolták a jótékony hatást: a Z generáció 71 százalékának, a baby boomerek 79 százalékának jelentettek kapaszkodót a dalok, zeneművek.


    A megkérdezettek háromnegyede a zenehallgatásra nemcsak szórakozásként tekint, hanem terápiás eszközként is. Jellemzően inkább a nők, valamint a baby boomer és a Z generáció tagjai számoltak be olyan konkrét élethelyzetekről, amelyekben kedvenc dalaik segítettek nekik. Az idei Dalszerzők Napja is azt üzeni: a dal erőt ad.


    A felmérés azt mutatja, hogy a bezártság elviseléséhez legmagasabb arányban az egyedül élőknek jelentett segítséget a zenehallgatás. Őket követik szorosan a családban, egy vagy több generációval, gyerekkel, szülőkkel, nagyszülőkkel élők, majd harmadikként, az átlagnál valamivel kisebb arányban a párjukkal, házastársukkal kettesben élők.


    A válaszok alapján az emberek 74 százalékának jelentett támaszt szomorú élethelyzetben, 67 százalékának a stressz kezelésében, 51 százaléknak a magány csillapításában a zene. A nők számára jellemzően a lelkiállapot javításában segítettek a dalok, míg a férfiaknak inkább konkrét tevékenységek kapcsán.


    Az emberek többsége az elmúlt időszakban is pop és rockzenét hallgatott. A harmadik leghallgatottabb a teljes népességet tekintve a rap/trap/hiphop volt, a Z generáció esetében a rockzenét is maga mögé sorolva a második helyen. Az X generáció körében a klasszikus szerzemények, a baby boomereknél a latin/reggae foglalja el a harmadik helyet. Műfajt tekintve a férfiak közül jelentősen többen hallgattak dzsesszt, elektronikus és klasszikus zenét. A nők körében a pop, a musical/filmzene és gyerekdalok örvendenek nagyobb népszerűségnek.


    A magyarok 77 százaléka hallgat terápiás céllal is zenét a járványhelyzettől függetlenül. Ez szintén a legidősebb és legfiatalabb korosztályra igaz leginkább. Az újrakezdésben az új dalok és új zeneművek segítenek igazán, ezek inspiráló hatással vannak életünkre, bátorságot adnak a komfortzónából kilépéshez – a népesség 52 százaléka szerint.


    A Dalszerzők Napját 2018-ban az Artisjus Egyesület hívta életre, hogy felhívja a közönség figyelmét a zenei produkciók mögött zajló alkotómunkára és alkotókra. Ezen a napon, október 8-án a magyar zenei szerzőket ünneplik, és azért októberben, mert 1967-ben a Bosch klubban ekkoriban játszották először közönség előtt az első magyar nyelvű rockdalt, Bródy János és Szörényi Levente Óh, mondd című dalát az Illés-együttes előadásában.


    Magyarországon tizenötezer zeneszerző, dalszerző és szövegíró kap jogdíjat művei után, évente 23 ezer új dal születik, az Artisjus adatbázisában jelenleg 374 ezer magyar mű szerepel. Az idei Dalszerzők Napjának négy szerző-előadó nagykövete van: Molnár Ferenc Caramel, Németh Alajos, a Bikini basszusgitárosa, Schoblocher Barbara, a Blahalouisiana énekese és Szentpáli Roland tubaművész.