Menü Bezárás

„A stand-up több mint mikrofonnal színpadra állni és vicceseket mondani”

Litkai Gergellyel – a Dumaszínház egyik alapítójával, a stand-up műfaj jeles képviselőjével – többek között a műfaj sajátosságairól, illetve a minőségi humor fontosságáról is beszélgetett az Előadóművészi Jogvédő Iroda.

  • Kutatások sokasága taglalja, hogy a magyar ember, a magyar társadalom búskomor. Az előadásaitokon azonban azt lehet tapasztalni, hogy a térdüket csapkodják a nézők a nevetéstől. Hogy is van akkor ez?
  • Egyáltalán nem gondolom, hogy minden magyar búskomor lenne. Akik a mi előadásainkra jönnek, eleve jól akarják érezni magukat. Egy-két perc után ráhangolódnak a humorra, és átadják magukat az élménynek. Nagyon hamar feloldódnak. Aki stand-upot néz, tapasztalataim szerint nyitottabb, könnyebben elengedi a feszültségeket, jó vele egy társaságban lenni.
  • Több mint másfél évtizede robbantatok be a stand-up műfajával. Jósoltatok ilyen átütő sikert? Hogyan emlékszel vissza a kezdetekre?
  • Egészen szűk körben indult a stand-up, underground, közösségformáló örömzene volt a szereplők és a nézők számára is. Mire megérkeztünk a műfajjal a televízióba – az Esti Showderbe, majd a Showder Klubba – a fellépőknek már két-három év színpadi rutin volt a háta mögött, amíg csiszolhatták előadásaikat, poénjaikat, illetve elő tudtak rukkolni friss, aktuális témákkal is, amelyekkel a közönség azonosulni tudott. A közönség egy teljesen új műfajjal találkozott, az előadásokon ugyanakkor érezték a kimunkáltságot, kiforrottságot. Talán ez volt az a kombináció ami, rögtön berobbantotta a stand-upot a köztudatba.
  • A műfaj megalapozásánál, illetve az egyes előadói karakterek felépítésénél az intuíciónak, vagy inkább a tudatosságnak volt szerepe?
  • A legelején főként az intuícióra hagyatkoztunk. Az előadók keresték a saját útjukat, hangjukat, világukat. Aztán szépen lassan kezdett a tudatosság felé haladni a műfaj. Kezdetben sokan úgy gondolták, hogy a stand-upban valaki csak feláll a színpadra mikrofonnal és vicceseket mond. Ennél jóval többről van szó, a jó stand-up struktúrált, több rétegű, érzelmeket ébreszt, gondolkodásra ösztönöz. Erre pedig tudatosan kell készülni, mert ez már írói és előadói képesség, amit lehet és kell is fejleszteni. Éppen ezért számos workshopot szervezünk, ahová magyar és külföldi előadókat, tanárokat, szakembereket hívunk. Színészeket például, hogy segítsék az előadói képesség fejlesztését, vagy logopédust, hogy a beszédtechnikát tökéletesítse. Visszatérve a kérdésre, a stand-up mára már egy jóval tudatosabb műfajjá érett.
  • Ezek szerint lehet tanulni a műfajt? Vagy erre – ahogy mondani szokták – születni kell?
  • Fejleszteni lehet, persze, de azért nem mindegy, hogy mivel szorozzuk a szorgalmat. A siker képlete a tehetség és szorgalom szorzata, ha tehát kisebb a tehetségi tényező, akkor több szorgalomra van szükség, és ez fordítva is igaz. Mi abban próbálunk segíteni az előadóinknak, hogy az adottságaikat, tehetségüket minél jobban ki tudják bontakoztatni, lássák magukat kívülről, más szemével is, érjék őket új benyomások, tudjanak fejlődni és főként megtanulják jól viselni azt a nyomást, ami a folyamatos megújulási elvárás miatt nehezedik rájuk.
  • A stand-up olyan szempontból is egy igen sajátos műfaj, hogy két fő pillére is van: szerzőként és előadóként is jól kell „muzsikálni”. A sikerben melyik résznek van nagyobb szerepe?
  • Ez változó. Előfordul, hogy adott egy nagyon egyszerű szerzői ötlet, lehengerlően előadva, amin egyáltalán nem érződik, hogy nem egy végtelenül kimunkált sztoriról van szó. Hogy kinek melyik az erősebb oldala attól is függ, hogy milyen háttérrel érkezett a stand-uphoz. Kőhalmi Zoli és én írói múlttal érkeztünk, sokat dolgoztunk a Showder ötletcsapatában, és a Rádiókabaréban is. Badár Sándor kiváló színészként jött, Bödőcs Tibi és Beliczai Balázs pedig általában a paródia irányából közelítették meg pályájuk elején a témákat.
  • Veletek teljesnek tűnik a paletta, mégis keresitek, kutatjátok az új tehetségeket.
  • Igen és ez fontos feladatunk. Hiszen a Comedy Centrallal közösen indított tehetségkutató során is rábukkantunk olyan tehetségekre, akik tudtak újat mutatni. Ráskó Eszter például egy nagyon nőies, új stílust honosított meg, Lakatos Laci a kisebbségi létbe enged bepillantást, Musimbe Dávid a különbözőségek viszonylagosságára világít rá, Fülöp Viktor volt pedagógusként az iskolai mindennapokat hozza be, Ács Fruzsina pszichológus pedig izgalmas, egyedi gondolkodásmódjával színesíti a palettát.
  • A stand-up fénykorát éli, a közönség imádja. Jelentőségét az is mutatja, hogy a kereskedelmi televízió szegmensében is meghatározó műfajként tekintenek rá. Ezt bizonyítja az is, hogy most már a Comedy Central csatorna is fizet jogdíjat a stand-upos előadók részére műsoraik ismétlése után.
  • Igen, valóban. Úgy gondolom, hogy a Comedy Centráltól nagyon előremutató lépés volt, hogy a törvényi kötelezettségének eleget téve – az Előadóművészi Jogvédő Iroda készséges támogatásának és hathatós segítségének köszönhetően – vállalta a díjfizetést. A stand-up a legtöbbet ismételt műfaj, ez egyértelmű. Ebben a csatorna is egyetértett. A torrent listákat nézve maximum csak a Trónok harca vetekszik vele, de streaming oldalakon is jelentős nézettséget generál, hallgatják kocsiban, elalváshoz, munka közben, verseny előtt, esti programként, társaságban. Bízom abban, hogy a Comedy Central döntése és lépése más csatorna számára is példaértékű lesz.
  • Említetted egy alkalommal, hogy a szövegírásra külön napot szentelsz. Előre lehet ezek szerint tervezni azzal, hogy mikor jön, jöjjön az ihlet?
  • Természetesen az íráshoz szükséges az inspiráció, de kénytelen vagyok rá külön napot tervezni, különben más ügyek folyamatosan háttérbe szorítják. Azért azt be kell vallanom, hogy a menedzselés, koordinálás, szervezés sok időt elvesz az életemből, de a legjobban írni szeretek. Már előző este várom, hogy végre ezzel foglalkozhassam.
  • Hamarosan debütál új előadásod, a Miért? Ebben milyen témákat pedzegetsz?
  • Arra törekedtem, hogy ne azokat az aktualitásokat feszegessem, amiket nap nap után az emberek orra alá tolnak. A trendekkel szembe mentem, úgy, hogy ugyanakkor mégis érdekes és szórakoztató legyen a közönség számára. Apróságok és nagy dolgok miértjére keresem a választ, amiknek abszurd módon mégis hasonló hatása van életünkre.
  • Min nevet a humorista? Téged mivel lehet jókedvre deríteni?
  • Nagyon szeretek színházba járni. A Katona József Színházban láttam a Minden kombi cirkót vagy a Háztűznézőt, és nagyon sokat nevettem. A Jurányi Házban futó koprodukciós darabjaink igazi szerelemgyerekek, azok a sok móka mellett büszkeséggel is eltöltenek.
  • Hogyan viseled a közismertséget a privát szférádban? Le szoktak támadni az emberek az utcán azzal, hogy mondj valami vicceset?
  • Inkább azzal szoktak letámadni, hogy ők mondanak valami vicceset. Vagy azzal, hogy van egy ismerősük, rokonuk, barátjuk aki nagyon vicces és hallgassam meg. Azt gondolom, nem vagyok kiugróan híres, csak optimális mértékben. Az ismer, akihez közel áll a műfaj, amit képviselek. Az ő közeledésük pedig egyáltalán nem kellemetlen számomra, mivel szinte kivétel nélkül jófejek.
  • Mivel töltődsz, hogyan tudsz kikapcsolódni?
  • Hétvégenként túrázni járok, főleg a teljesítménytúrákat kedvelem. Mindenkinek csak ajánlani tudom, a szívnek több értelemben is jó. Ha kérdezik, mi a hazaszeretet, nehéz rá választ adni. De érezni könnyű. Például amikor fellépésre megyek valahová az országban, és kinézek a kocsi ablakán, sokszor elönt egy nagyon kellemes érzés, hogy ezekben a hegyekben, völgyekben én már jártam. Én itt otthon vagyok.

Litkai Gergely Karinthy-gyűrűs magyar humorista, forgatókönyvíró, főszerkesztő. Végzettséget jogászként szerzett az ELTE-n, pályafutása azonban hamar a humor világa felé fordult, kezdetben kereskedelmi rádióknál, később kereskedelmi televízióknál dolgozott. Közreműködött Friderikusz Sándor és Hajós András több műsorában is. A 2006-os humorfesztivál szerkesztője és szóvivője volt. Az első magyarországi stand-up comedy club, a Godot Dumaszínház elindítója – Ardai Tamással, valamint Sáfár Zoltánnal közösen. A színház főszerkesztőjeként megvalósított egy országos klubhálózatot, amely a stand-up comedy műfaj magyarországi elismertetéséhez is jelentősen hozzájárult. A Showder klub indulásakor annak szerkesztőjeként dolgozott. A 2008. október 1-jén indult magyar nyelvű Comedy Central tévécsatorna főszerkesztője volt. Az Előadóművészi Jogvédő Iroda számára öröm, hogy a fiatal, kimagasló tehetségű humorista tagja a szervezetnek, és eredményeinek méltó elismertetéséhez a jogvédő egyesület is hozzájárulhat.

Megosztás